Hivatalos chat – nem kell, hogy merev legyen, elég, ha stílusos

A digitális etikett és azon belül a chat egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi kommunikációnkban, hiszen sok esetben már nem csak baráti beszélgetésekre vagy családi üzenetváltásra, hanem a munkában, az üzleti életben és az oktatásban is használjuk. Éppen ezért protokoll szempontból már ugyanolyan kulcsfontosságú szerepe van a chatnek, mint a levélváltásnak. Szerző: Juhász Marianna

A chat kifejezetten praktikus abban az esetben, ha nincs idő vagy lehetőség a formális kommunikációra, de gyors együttműködésre van szükség. Ilyenkor a szabályokat pontosan követő levelek helyett elég egy villámgyors üzenetváltás. De egyáltalán nem mindegy, milyen stílusban születik meg a szöveges üzenet például egy hivatalos egyeztetés esetén. A chatírás szabályairól Fekete Gábor protokollszakértőt kérdeztük.

Ezért szeretünk chatelni

A chat gyors és hatékony, hiszen míg az e-maileket általában naponta csak néhányszor frissítjük, és van, hogy csak órákkal később olvassuk el az érkezés után, addig a chat üzeneteket a legtöbb esetben azonnal megkapjuk és elolvassuk.
Míg a szó elszáll, addig a szöveges üzenetnek írásos nyoma marad. Ugyanúgy, ahogyan egy levél, a chat is dokumentálható, visszakereshető, ami különösen fontos a hivatalos kommunikációban.
A hangvétel illetően ha baráti beszélgetésre használjuk, nyugodtan lehet kötetlen az írásos beszélgetés, sőt hivatalos ügyben sem kell mereven fogalmazni, csupán arra kell ügyelni, hogy megtaláljuk a megfelelő stílust.
„A szóhasználat és az emojik alkalmazása – amit formális kommunikáció során jobb, ha elkerülünk – , valamint a megszólítás formája mind-mind sokat elárul a másik fél tiszteletéről vagy annak hiányáról. A protokolláris egyensúly akkor marad meg, ha egyszerre tudunk közvetlenek és udvariasak lenni.” – hangsúlyozza Fekete Gábor.

A rövidítések nem helyénvalók

A chatprotokollban is különösen fontos, hogy a köszönés és az elköszönés ne maradjon el, a stílus legyen személyre szabott, de udvarias, és természetesen az is sokat számít, hogy az üzenet megérkezését követően mikor válaszolunk. A túl késői reakció protokolláris szempontból chatelés közben is tiszteletlenségnek számít. Ilyen esetben is illik egy üzenetre legalább 24 órán belül válaszolni, így az üzenet nem veszíti el a hír- és az információ értékét. Ha nincs időnk érdemleges üzenetváltásra, legalább jelezzük a küldőnek, hogy később válaszolunk neki. A protokollszakértő szerint egy „Köszönöm, megkaptam, később tudok válaszolni” válaszüzenet még a legelfoglaltabbaknak is bele kell, hogy férjen az idejébe, hiszen nem kerül többe 20 másodpercnél.

chat

Fontos, hogy az emojikhoz hasonlóan ne használjuk az olyan, a szlengben gyakori rövidítéseket se, mint a „vok”, „szal”, „tom”, „NM”, „thx”, mert az komolytalanná tesz minket. Azonban, ha a kapcsolat minősége megengedi, a köszönöm helyett egy köszi, nyugodtan elküldhető.
Üdvözölni chateléskor is elég csupán csak a beszélgetés megkezdésekor egymást, még akkor is, ha az üzenetváltás órákra megszakad napközben. Gondoljunk csak arra, hogy a nap folyamán is csak az első találkozás alkalmával köszönünk egymásnak, és ezt nem ismételjük meg valahányszor elmegyünk egymás mellett a folyosón.

Erre soha ne használjuk a csevegést

A protokollszakértő azt javasolja, semmiképpen ne osszunk meg a chaten másokkal olyan információkat, amelyek diszkréciót követelnek, miután a chat egy könnyen hozzáférhető kommunikációs platform, ami nem igényel többlépcsős azonosítást a belépéshez, ráadásul az e-mailekkel ellentétben a szöveges üzeneteket nem tudjuk például mappákba rendszerezni, és a jelszavunkat sem változtatjuk sűrűn.
Éppen ezért ha bizalmas dolgot szeretnénk valakivel megbeszélni, akkor a chatet csak arra használjuk, hogy megkérdezzük tőle, mikor hívhatjuk fel, neki mikor lenne alkalmas egy telefonbeszélgetés, vagy mikor tudnánk személyesen találkozni, esetleg jelezzük neki, hogy küldünk majd egy e-mailt, amiben minden bővebben benne lesz.
Az örömünket kivéve az érzelmeinket se közöljük chaten minden esetben, mert az írásba foglalt érzelmek gyakran félreérthetők a hangsúly, a hanghordozás, a mimika és a gesztikulációk hiányában. Emellett vannak olyan kényes és érzékeny témák, melyeket jobb egy kávé vagy íróasztal mellett, illetve a hálószobában megbeszélni.

Fotó: Pixels

Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

Az emlősebészet fejlődésének köszönhetően ma már olyan beavatkozások is elvégezhetők, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. A robotasszisztált műtétek új...

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Mit jelent az otthon, ha bármikor elveszíthetjük? És mennyire ismerjük valójában önmagunkat, ha a legfontosabb igazságokat is képesek vagyunk elrejteni?...

Harmincöt év egyetlen napba sűrítve – ilyen volt a Toyota 35. évfordulója

Harmincöt év hazai jelenlét, több mint 330 ezer eladott Toyota és Lexus autó, nyolc új Toyota- és két Lexus-modell, és...

Elolvastad? Beszéljünk róla! – A könyvklubok új kora

Az olvasást magányos tevékenységnek gondoljuk, mégis egyre több közösség szerveződik köré. Van, amely egy egyszerű online kihívásból nőtt ki, másokat...

Közösséget csak bizalomra lehet építeni – interjú Yasur Majidivel, a Jenna Import Kft., Z. Textile ügyvezető igazgatójával

Mi tart össze hosszú távon egy üzleti kapcsolatot, egy csapatot vagy akár egy egész közösséget? Yasur Majidi szerint a bizalom....

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Hogyan lehet valaki húsz év házasság után egyik napról a másikra idegen?

Kívülről tökéletesnek tűnő családi élet, három gyermek, anyagi biztonság és egy házasság, amelyről Belle Burden azt hitte, örökké tart. Aztán...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

Emlékszel még, milyen volt, amikor az internethez külön le kellett ülni a számítógép elé? Amikor MSN-en vártuk, hogy valaki bejelentkezzen,...

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

Harminc év után vált: az Auchan világából a kiskereskedelem egészének érdekképviselete felé. Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség új főtitkára...

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Tíz évvel a pécsi bemutató után újra színpadra került az Addikt, ezúttal a Magyar Színházban, Anger Zsolt rendezésében. Az előadás...

EZ IS ÉRDEKELHET

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

Az emlősebészet fejlődésének köszönhetően ma már olyan beavatkozások is elvégezhetők, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. A robotasszisztált műtétek új...

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Mit jelent az otthon, ha bármikor elveszíthetjük? És mennyire ismerjük valójában önmagunkat, ha a legfontosabb igazságokat is képesek vagyunk elrejteni?...

Harmincöt év egyetlen napba sűrítve – ilyen volt a Toyota 35. évfordulója

Harmincöt év hazai jelenlét, több mint 330 ezer eladott Toyota és Lexus autó, nyolc új Toyota- és két Lexus-modell, és...

Elolvastad? Beszéljünk róla! – A könyvklubok új kora

Az olvasást magányos tevékenységnek gondoljuk, mégis egyre több közösség szerveződik köré. Van, amely egy egyszerű online kihívásból nőtt ki, másokat...

Közösséget csak bizalomra lehet építeni – interjú Yasur Majidivel, a Jenna Import Kft., Z. Textile ügyvezető igazgatójával

Mi tart össze hosszú távon egy üzleti kapcsolatot, egy csapatot vagy akár egy egész közösséget? Yasur Majidi szerint a bizalom....

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Mélypontról Hollywoodig: Budapesten járt a Mortal Kombat kétméteres óriása

Hogyan működik a storytelling a belső kommunikációban? – Öt lépés, 30 nap

„Nálam az étterem arról szól, hogy megérkeztél, itthon vagy” – interjú László Árpáddal