Ezektől a videóktól éhesebb leszel, mint valaha – egy világ falja a mukbangot

Pörgetem a TikTokot, és egyszer csak megjelenik egy délkelet-ázsiai nő, előtte óriási lakoma, a kezében evőpálcika, mosolyog, és egy pillanat alatt hatalmas mennyiségű étel tűnik el a szájában. Közben cuppog, csámcsog, szürcsöl, és láthatóan nagyon élvezi az evést. A mukbang videók Dél-Koreából indultak világhódító útjukra, ma pedig már óriási népszerűségnek örvendenek. De, hogy mi is az a mukbang, és egyáltalán miért ennyire népszerű, arról Guld Ádám médiakutatóval, a téma szakavatott ismerőjével beszélgettünk. Gáll Orsolya írása

Nemrég Magyarországon járt a híres, 11 milliós követőtáborral rendelkező koreai influenszer, Tzuyang, aki az egyik budapesti étteremben egy hatfős családnak elegendő ételmennyiséget evett meg. Guld Ádám, aki több tanulmányt is írt a téma kapcsán, azt mondja, a mukbang műfaja a 2010-es évek közepén jelent meg Dél-Koreában. Lényege, hogy valaki nagyobb mennyiségű étel társaságában leül a kamera előtt, elindítja a közvetítést, és az ételt élvezve, hanghatásokkal kísérve, cuppogva, csámcsogva elfogyasztja.

Remind magazin

„A mukbang Kelet-Ázsiából érkezett, koreai nyelven olyan videós műfajt jelöl, amelyben a szereplő nagy mennyiségű ételt fogyaszt el élő, egyenes adásban. A videók fő vonzereje annak az élvezete, hogy azt nézzük, ahogy más eszik. Egyébként a médiatörténetben nagy múltra tekint vissza a gasztronómia iránti kitüntetett figyelem, ennek szerves folytatásaként jelent meg ez a ma igazán népszerű műfaj. Gondoljunk csak arra, hogy a 19-20. század fordulóján az újságokban a legnépszerűbb téma volt a receptek, főzési tippek, trükkök megosztása. Aztán a ’60-as, ’70-es évektől az amerikai tévécsatornákon megjelentek a főzős műsorok, ahol a hangsúly az ételek készítésére helyeződött. Majd a kétezres évek elején jöttek azok a sztárszakácsok, akik már nemcsak megfőzték, hanem meg is kóstolták, amit elkészítettek, gondoljunk csak Jamie Oliverre, vagy Nigellára. Innen pedig már csak egy lépés a mukbang, ahol a hangsúly már nem a recepten, a főzésen, hanem kizárólag az étel elfogyasztásán van – magyarázza Guld Ádám.” 

Miért nézzük, hogy valaki a képernyőn habzsol?

A mukbang videók jellemzője, hogy a videóst és a nézőt egy virtuális asztal választja el egymástól, kettejük között pedig megjelennek a főszereplők, azaz az ételek. Mindegyik ínycsiklandó, szaftos, gusztusos, és rengeteg. Műfaji sajátosság, hogy mindig sokkal több ételt látunk, mint amit egy átlagember egyszerre el tudna fogyasztani. A videóban látható evés leginkább a falás vagy habzsolás szóval érzékeltethető igazán, és elengedhetetlen a hangos csámcsogás, cuppogás, ropogtatás vagy szürcsölés. A szereplő legtöbbször óriásira tátott szájjal igyekszik a szájába tömni az elképesztő mennyiségű ételt. Általában nem beszélnek, de vannak olyan influenszerek is, akik egy baráti csevegés hangulatát idézve kiszólnak a nézőnek, kérdéseket tesznek fel, vagy egy-egy korábbi kommentre reagálnak. Ebből is érzékelhető, hogy a mukbang intim, bensőséges hangulatot teremt. 

Remind magazin

Hogy melyik korosztály körében és miért népszerű a mukbang, arról a szakértő szerint egyértelmű adatok vannak: a legtöbb néző a Z generáció, vagyis a 15-30 éves korosztály tagjai közül kerül ki.
„A jelenség mindenképpen egy generációs különbség. Egy 40-50 éves fogyasztónak nehéz megmagyarázni, miért érdekes akár fél órán át nézni, hogy valaki eszik. A fiatalok erre jóval nyitottabbak. És ha egy kicsit mélyebbre megyünk, akkor az is kiderül, hogy sokan azért nézik, mert sajnos magányosak.” – fejti ki Guld Ádám hozzátéve: miután napjainkban elmaradnak a közös családi étkezések, ezeknek a videók némiképp ezeket pótolják, amikor létrejön egy virtuális asztaltársaság, az egyik szereplő a kamera előtt ül, a másik pedig a képernyő előtt, és sokszor a néző maga is eszik.”

Az evés társasági élmény (lenne)

Guld Ádám a munkbang működésének kulturális és gazdasági logikáját vizsgálva arra jutott, hogy több jelenség kapcsolódik össze, amelyek által bevonódnak és rajongóvá válnak a műfaj szerelmesei. Az egyik az, hogy az étkezés az összetartozás, a barátság és a szeretet, egyik legerősebb kifejezőeszköze. A modern ember pedig egyedül, vagy idegenekkel eszik. A másik a Z generáció elmagányosodása, így kialakul az a szokás, hogy a hétköznapi ember közelebb érzi magához a hírességeket, mint a saját környezetét. Elképzelt kapcsolatokba menekül, felértékelődik a sztárok szerepe. Ez pedig komoly bevételszerzési lehetőséget jelent az influenszerek számára, hiszen a megtekintések számának emelkedése lehetőséget jelent az étteremláncokkal való együttműködésre. S arról még nem is beszéltünk, hogy az a mukbangos, aki rengeteg, sokszor egészségtelen ételt töm magába, miközben gyakran modellalkatú, téves üzenetet közvetít rajongója felé, hiszen a nagy mennyiségű egészségtelen ételtől az átlagember biztosan nem lesz sem karcsúbb, sem egészségesebb.

Mit üzen a kutató a műfaj szerelmeseinek? Nem baj, ha szívesen nézik, ahogy más eszik, de lehetőleg legyenek mértékletesek mind az ételek, mind a média fogyasztásában. Érdemes kicsit hátrébb lépni a közösségi médiától, és lecserélni a virtuális asztaltársaságot valódira. 

Fotó: tzuyang/Youtube, Cottonbro/pexels.com

Legújabb podcastjaink

Tóth Vera őszintén: A Megasztár utáni átverésektől a teljes kiégésig | Tudatos Döntések

Miért hazudsz magadnak? – Az önbizalom valódi ára | Csernus Imre

„A hit bizalom és nyitottság” – Erdélyi Zoltán útja a buddhizmustól a Myrobalanig

Mitől kezd egy tizenéves fiú az 1989-es rendszerváltás előtti Magyarországon a buddhizmus, a keleti gondolkodás és a klasszikus harcművészetek felé...
hangtalan_kialtas_nonverbalis_szleng_foto_pexels

A Z-generáció „hangtalan kiáltása” – nonverbális szlengek bűvöletében

Delulu, slay, tea… Szavak, amiket a fiatalabb generáció tagjai előszeretettel használnak a mindennapokban, az idősebbek viszont általában összeráncolt szemöldökkel próbálnak...

12 hét, ami többet érhet egy új diplománál – így használd a nyarat az AI korszakában

A nyár különleges időszak. Kicsit lassabban telnek a napok, több idő jut magunkra, és végre kiszakadhatunk a mindennapi rutinból. Van,...

Az online vásárlás sötét oldala: így óvjuk meg magunkat és gyermekeinket

Fogyást ígérő slágertermékek, bizonytalan eredetű étrendkiegészítők, színes-szagos e-cigaretták, vagyis a vape-ek. Mi a közös bennük? Jogszerűtlenül árult online termékek, egyúttal...

A változókor szépsége: új rutin, új ragyogás

A menopauza sokáig tabutéma volt, és leginkább hőhullámokról, alvászavarról, valamint hormonális változásokról beszéltünk vele kapcsolatban, és csak nagyon ritkábban kerül...

Amikor az anyag életre kel – Falconeri és kortárs művészet az Apollo Gallery terében

A minket körülvevő világot a testünkön keresztül érzékeljük: a fényt, a meleget, a tapintást, az anyagok súlyát, puhaságát, ellenállását. De...

„A kíváncsiság az egyik dolog, ami életben tart” – a Tudatos döntések vendége Hámori Barbara

Mitől maradunk frissek, kíváncsiak és nyitottak az életre ötven felett is? Hogyan fér meg egymás mellett a kreativitás, a vezetői...

Egy forma, ami lelassít: 2026 kültéri trendjei

A formák nemcsak körülvesznek minket — hatnak ránk. Sokáig azt hittük, hogy a tárgyak szerepe egyszerű: funkciót adni a térnek....

„A magány a mi korunk nagy, néma világjárványa” – interjú Beatriz Serrano spanyol íróval

Szépirodalmi igényességgel megírt történet a harmincas generációról, a multiban igát húzó fiatalokról, a kreatív szakmában dolgozókról szól, vagyis azokról, akik...

A vörös szőnyegtől a jeges kávékig

A Cannes-i Filmfesztivál keretein belül, látványos rendezvényen mutatta be a Nespresso a megújult, színes kampányvilágát, amelyben a márka új nagykövete,...

EZ IS ÉRDEKELHET

„A hit bizalom és nyitottság” – Erdélyi Zoltán útja a buddhizmustól a Myrobalanig

Mitől kezd egy tizenéves fiú az 1989-es rendszerváltás előtti Magyarországon a buddhizmus, a keleti gondolkodás és a klasszikus harcművészetek felé...
hangtalan_kialtas_nonverbalis_szleng_foto_pexels

A Z-generáció „hangtalan kiáltása” – nonverbális szlengek bűvöletében

Delulu, slay, tea… Szavak, amiket a fiatalabb generáció tagjai előszeretettel használnak a mindennapokban, az idősebbek viszont általában összeráncolt szemöldökkel próbálnak...

12 hét, ami többet érhet egy új diplománál – így használd a nyarat az AI korszakában

A nyár különleges időszak. Kicsit lassabban telnek a napok, több idő jut magunkra, és végre kiszakadhatunk a mindennapi rutinból. Van,...

Az online vásárlás sötét oldala: így óvjuk meg magunkat és gyermekeinket

Fogyást ígérő slágertermékek, bizonytalan eredetű étrendkiegészítők, színes-szagos e-cigaretták, vagyis a vape-ek. Mi a közös bennük? Jogszerűtlenül árult online termékek, egyúttal...

A változókor szépsége: új rutin, új ragyogás

A menopauza sokáig tabutéma volt, és leginkább hőhullámokról, alvászavarról, valamint hormonális változásokról beszéltünk vele kapcsolatban, és csak nagyon ritkábban kerül...

Amikor az anyag életre kel – Falconeri és kortárs művészet az Apollo Gallery terében

A minket körülvevő világot a testünkön keresztül érzékeljük: a fényt, a meleget, a tapintást, az anyagok súlyát, puhaságát, ellenállását. De...

Egy forma, ami lelassít: 2026 kültéri trendjei

„A magány a mi korunk nagy, néma világjárványa” – interjú Beatriz Serrano spanyol íróval

A vörös szőnyegtől a jeges kávékig

„Nem csodát mutatok, hanem megtanítalak hinni benne” – Krizsó Szilvia vendége Hajnóczy Soma

Kaizen négy keréken – a Toyota és a japán gondolkodás találkozása

A venezuelai ördögmaszkoktól a királyi vacsorákig – izgalmas programok a Múzeumok Éjszakáján