Az Európa és Ázsia találkozásánál található térség az évezredek során számos civilizációnak szolgált bölcsőjeként, valamint kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak jelentős állomásai is voltak itt. A különböző népek és ősi kultúrák keveredése ma is elementáris erővel hat az idelátogatókra, legalábbis számomra ez egy igazi lelki utazás is volt. Sokszor elérzékenyültem kalandozásaink során, annyira kijózanító hatással volt rám, hogy milyen picike is az ember a történelem távlatában, és mennyire szerencsés vagyok, hogy ezeket az élményeket megélhetem.
Összegyűjtöttem az utazás számomra kedvenc állomásait, melyeket egytől egyik felejthetetlen élményként viszek tovább. Ha nem egy megszokott turista célpontra vágysz, Dél-Anatólia ezen útvonala egész biztosan jó választás lesz, ugyanis turistával csak elvétve találkoztunk, akik többségében törökök voltak, így a térség felfedezése még inkább egyedülálló élmény.
Eufrátesz – Halfeti félig elsüllyedt városa
Utazásunk egyik első programja egy hajóút volt az Eufrátesz folyón. Hogy őszinte legyek, engem már ez a mondat nagyon érzelmessé tesz, hiszen talán az egyik legkorábbi történelemórás emléke mindannyiunknak, hogy megtanuljuk, hogy az ősi Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyó közötti térség. Ami korábban csak valami misztikus, megfoghatatlan és beláthatatlanul távoli (időben és távolságban egyaránt) földrajzi hely volt, most a közvetlen közelembe került.
A hatalmas folyót két oldalról kopár sziklafalak fogják közre, miközben a zöldeskéken csillámló víz töretlenül áramlik ölelésükben. Gondoljatok csak bele! A folyó partján terült el a sumer és az akkád birodalom, és itt emelkedett Ur és Uruk vagy épp Babilon városa is (ezek a mai Irak területén helyezkednek el). Az Eufrátesz továbbá több évszázadon át a Római és a Perzsa Birodalom közötti természetes határt is jelölte.
Elhajóztunk Halfeti különleges, félig elsüllyedt városa mellett is, ami a ’90-es években került részben víz alá a Birecik gát építése során. Hidegrázós élmény volt elhaladni a szinte teljesen néma kisváros mellett, melynek vízből félig kimeredő mecsete rejtelmes atmoszférát varázsolt a mi hajónkra is. Mindenki szótlanul nézte a települést, miközben a város tragikus sorsát felelevenítő dal hangjai járták át a városka épületeinek sokat látott falait. (Ami akár ehhez a cikkhez is egy tökéletes háttérzene lehet: Ibrahim Tatlises – Firat.)
Tigris – Hasankeyf barlanglakásai
Ugorjunk is át Mezopotámia keleti térségébe, ahol a Tigris folyó húzódik, és ami kapcsán szintén említhetnénk az akkád és sumer civilizációt is. Itt Hasankeyf városánál szálltunk vízre, ami egyébként Batman tartományban található, és a világon az egyik legrégebb óta folyamatosan lakott terület.
A folyó mellett itt végighúzódó sziklafal több ezer barlanglakásnak ad otthont, mely a lakosság közel 70%-nak volt lakhelye csupán néhány évvel ezelőttig, amikor a kormányzat a folyó szabályozása miatt a város áthelyezése mellett döntött. Az itt lakók többnyire pásztorkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak, barlanglakásaik vízzel és elektromos árammal is el voltak látva. Idegenvezetőnk – aki a hajón velünk tartott – párás szemmel mesélt korábbi otthonáról, ahol családjával már generációk óta élt. Érdekes belegondolni, milyen különleges közösségek alakulhattak itt ki. Ma mindössze már csak 3 lakott ezek közül.
Na ez itt tényleg a nagybetűs civilizáció bölcsője, ugyanis ez az a hely, ahol az emberiség először kezdett bele a mezőgazdálkodásba, és ez a legelső templom, amit ember épített. Időszámításunk előtt 10 000 környékén járunk! Gondoljatok csak bele, milyen elképesztő jelentőségű ez! A korábbi vadászó-gyűjtögető életmódot egy sokkal kiszámíthatóbb, összetettebb és stabilabb rendszer váltotta fel, mellyel párhuzamosan közösségek szerveződtek valamiféle isten imádására, amire korábban még sehol sem volt példa.
Göbekli Tepe, azaz a „pocakos domb” egy hatalmas, felfedezésre váró terület, ahol valószínűleg a következő években még rengeteg történelmi jelentőségű archeológiai leletre fognak bukkanni. Először a ’60-as években egy helyi földműves hívta fel a figyelmet a helyre, amivel akkor nem foglalkoztak, majd egy német régész közreműködésével került feltárásra a ’90-es évektől kezdve máig folyamatosan.
Érzésre a „semmi közepén” a végtelenbe nyúló dombok között találjuk ezt a különleges, kör alakú építményt, hatalmas, 16 tonnás oszlopaival, ami megint számos kérdést vet fel építésének körülményeiről. Hogyan voltak képesek megmozgatni ezeket a hatalmas kőtömböket, amikor korábban csak a legegyszerűbb eszközöket használták?
Az itt dolgozó régészek úgy tartják, hogy az emberek magasabb hatalomba vetett hite emelhette fel magát az emberi civilizációt. Göbekli Tepe hatalmas jelentőségű az emberi társadalmak fejlődésének feltárásában.
Göbekli Tepe
Na ez itt tényleg a nagybetűs civilizáció bölcsője, ugyanis ez az a hely, ahol az emberiség először kezdett bele a mezőgazdálkodásba, és ez a legelső templom, amit ember épített. Időszámításunk előtt 10 000 környékén járunk! Gondoljatok csak bele, milyen elképesztő jelentőségű ez! A korábbi vadászó-gyűjtögető életmódot egy sokkal kiszámíthatóbb, összetettebb és stabilabb rendszer váltotta fel, mellyel párhuzamosan közösségek szerveződtek valamiféle isten imádására, amire korábban még sehol sem volt példa.
Göbekli Tepe, azaz a „pocakos domb” egy hatalmas, felfedezésre váró terület, ahol valószínűleg a következő években még rengeteg történelmi jelentőségű archeológiai leletre fognak bukkanni. Először a ’60-as években egy helyi földműves hívta fel a figyelmet a helyre, amivel akkor nem foglalkoztak, majd egy német régész közreműködésével került feltárásra a ’90-es évektől kezdve máig folyamatosan.
Érzésre a „semmi közepén” a végtelenbe nyúló dombok között találjuk ezt a különleges, kör alakú építményt, hatalmas, 16 tonnás oszlopaival, ami megint számos kérdést vet fel építésének körülményeiről. Hogyan voltak képesek megmozgatni ezeket a hatalmas kőtömböket, amikor korábban csak a legegyszerűbb eszközöket használták?
Az itt dolgozó régészek úgy tartják, hogy az emberek magasabb hatalomba vetett hite emelhette fel magát az emberi civilizációt. Göbekli Tepe hatalmas jelentőségű az emberi társadalmak fejlődésének feltárásában.
Harran és a méhkaptár házikók
Utunk során egész közel, egész pontosan 15 km-es távolságra kerültünk a szír határtól. Itt fekszik Harran városa, melynek jelentése – útkereszteződés, karaván – szemléletesen mutatja be a település korábbi kereskedelmi fontosságát.
Amiről ma igazán ismert, azok a különleges, méhkaptár jellegű házikói. Ez a legalább 3000 éves hagyományra visszavezethető építészeti megoldás teljes egészében agyagból és sárból álló házikókat jelent, melyek kialakításuknak köszönhetően rendkívül tartósak, és a kinti hideg-meleg hőmérséklet ellenére bent állandó 20 fokot tartanak. Ma a világon csak két másik helyen találunk hasonló építményeket: Dél-Olaszországban és Szíriában, így még inkább egyedülálló élmény volt végigsétálni ezekben a belül meglepően tágas épületekben. Itt egyébként megkóstoltunk egy fantasztikus, kardamommal ízesített kávét is, melyet a helyi hagyományok szerint hét napig készítenek.
Sanlirufa
Sanliurfa azaz a próféták városa, hatalmas történelmi jelentőséggel bíró hely, ugyanis a zsidó, keresztény és iszlám vallásban egyaránt megjelenő Ábrahám próféta legendák szerinti szülőhelye található itt, ami meg is látogatható, így rengeteg zarándokkal találkozhatunk itt. Ez a vallási jelentőség teljesen átjárja a várost, számos mondabeli helyet fedezhetünk itt fel.
Ilyen például a mecset és az azt körülvevő pazar parkban található szent halastó, ahová a hagyomány szerint Nimród király a tűzbe vetette Ábrahámot. A legenda úgy szól, hogy a tűz csodás módon vízzé változott, a tűzifák pedig hallá, így lett a mai halastó. Úgy tartják, hogy aki itt fehér halat lát, annak megnyílik a mennyek országa.
Nemrut-hegy
A 2134 méter magas Nemrut-hegy önmagában is csodás látvány, hiszen fantasztikus kilátást nyújt a környező dombos, hegyes vidékre, ahonnan még a kanyargózó Eufráteszt is megcsodálhatjuk. Igazán különlegessé mégis az itt található közel 2000 éves királyi sírhely teszi, ami többek között 8-9 méter magas görög és perzsa istenségeket ábrázoló szobrokból áll. Még egyszer mondom, mindez 2134 méter magasan! Feltehetően vallási szertartásokat és csillagászati megfigyeléseket is tettek itt.
Az ülő pózban ábrázolt alakokat a történelem során valamikor szétválasztották testüktől, melyek ma is egymás mellett sorban helyezkednek el, a fejek pedig sérülten, előttük szétszórva.
Ha önmagában ez nem lenne elég jelentőségű, látogatásunkat tökéletesen a naplementéhez időzítettük. A szobrok mellett állva – követve azok tekintetét – mi is végignéztünk a horizonton, ahol a Nap lebukott egy másik hegy körvonalai mögött. Páratlan élmény volt! Miután a turisták többsége rögtön lefelé vette az irányt, még pár percig ott maradtunk, és milyen jól tettük… Egy Németországban élő török férfi csoportjából kiemelkedve felállt az egyik nagyobb sziklára, és elénekelt egy imát. Mindenki elnémult, miközben a különleges hangzású ének bejárta a hegy csúcsának minden zegzugát, és a Nap utolsó sugarai teljesen elvesztek az égbolton.
Kappadókia
Kappadókia különleges domborzatával és számtalan hőlégballonjával igazi turista látványosság. Népszerűsége abszolút érezhető az idelátogatók számában is, ugyanis a többi hellyel ellentétben itt a világ minden tájáról találkoztunk utazókkal, de ennek ellenére is kihagyhatatlan. Nekem abszolút bakancslistás hely volt (idén szó szerint felírtam a 2022-es bakancslistámra), és azt kell, hogy mondjam, felülmúlta a várakozásaimat!
A térség egyedülálló domborzatát az úgynevezett „tündérkémények” hosszú sora adja. Ezek a furcsa, magas oszlopok erodálódott sziklatornyok, melyek valamilyen puha kőzetből állnak. Magasságuk néhány métertől, akár egy tízemeletes épület magasságát is elérhetik. Kappadókia tája bővelkedik ezekben. Hol csupán néhány csoportosulást látunk, míg máshol véget nem érő sorokban magasadnak. Egészen páratlan látvány.
Ha pedigmindez nem lenne elég, adjatok hozzá a látványhoz 150 darab hőlégballont, ugyanis időjárás függvényében napról napra ennyi száll fel Kappadókia fölé, ahol a napfelkelte kíséretében nézhetjük meg magasból a tündérkéményeket. Életem egyik legjobb élménye volt! Semmihez sem hasonlítható az a látvány, amit a rengeteg hőlégballon és ez az egyedülálló táj párosa ad. Akár egy mesekönyv oldala…
Bízom benne, hogy ezzel a kis ízelítővel sikerült meghoznom a kedveteket Törökországhoz. Tényleg minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ez a térség egyedülálló élményeket ad az idelátogatóknak!
Köszönöm a meghívást a Turkish Airlines-nak és a Mettravel utazási irodának!
Fotók: Viszkok Fruzsi
Arról, hogy mit jelent Fruzsi számára az utazás, a Remind Bookazine harmadik számában olvashatsz!
Fruzsi világkörüli kalandjairól blogján olvashatsz bővebben!
