A buddhizmus alapelveire épülő módszertan azonban segítségünkre lehet abban, hogy tudatosan és harmonikus lelkiállapotban éljük meg az anyaságot vagy az apaságot. Miután a szülők hangulata kihat az egész családra, ha ezt a szemléletet a szülőségbe is beépítjük, az egész család kedélyállapotán képesek vagyunk változtatni.
Segít kezelni az érzelmeket
A buddhizmus egy olyan életszemlélet, amely a mindennapokban nemcsak a lelki egyensúly, hanem a karrierépítés és a családi élet harmonizálásában is segítséget nyújthat. Ezt felismerve fejlesztette ki Forgács Eszter pszichológus és kollégája, Herczegh Tímea a Családi Meditáció és Szülő Yóga módszertanát.
„Nem véletlen, hogy a buddhizmus és a mai modern pszichológia egyre jobban közeledik egymáshoz, hiszen a keleti gyökerekkel rendelkező módszertan rendkívül praktikus és jól alkalmazható a hétköznapokban. Segíti kezelni az érzelmeinket, kordában tartani a negatív, szorongásteli gondolatainkat. Segít abban is, hogy optimista, lehetőségekre irányuló, megoldásfókuszú hozzáállást fejlesszünk ki, amely átemel az elakadásokon és a problémás helyzeteken” – mondja Eszter hozzátéve, hogy a fentiek mellett pontosítja a vízióinkat és álmainkat, valamint ösztönöz a célok kitűzésére és megvalósítására.
A buddhizmusban a nem ártás elve, az együttérzés és az intuíció rendkívül hangsúlyos. Az ezen érzésekből fakadó céljaink a saját életünk mellett a közösség életét is előmozdítják. Ahhoz, hogy meg is valósítsuk az álmainkat, mindenképpen szükség van a személyes erőnk kiteljesítésére. A legjobb, ha mindezt már gyermekkorban elsajátítjuk.
Forgács Eszter és Herczegh Tímea már óvodáskortól tanítják gyerekeknek és szüleiknek, hogyan tudják magukban életre hívni az erőt, fókuszt, bátorságot, optimizmust. A gyerekek és szüleik megfelelő módszereket kapnak ahhoz, hogy bánni tudjanak az érzelmeikkel, a haragjukkal, a félelmeikkel, továbbá arra ösztönzi őket, hogy saját magukkal, illetve másokkal is elfogadóbbak legyenek.
A meditáció egy önismereti folyamat
A módszernek nagyon fontos eszköze a meditáció, amelyet életkornak megfelelően kisgyerekkortól kezdve tanítanak. A meditáció segít a belső harmónia és a nyugodt, örömteli hozzáállás megteremtésében. A meditáció elsajátítása és gyakorlása önmagában is egy önismereti folyamat. Támogatja a szülőket és gyerekeiket abban, hogy őszintén, nyíltan, elfogadóan forduljanak önmaguk és egymás felé.
„A gyerekek sok időt töltenek meditatív állapotban, például, amikor vizsgálódnak, játszanak, alkotnak. Csupán mi, felnőttek akarjuk őket ebből minél előbb kimozdítani. A gyerekeknek abban segítünk, hogy ezt a fókuszált, nyugodt, nyitott állapotot minél tovább megőrizzék, a szüleiknek pedig abban, hogy visszataláljanak hozzá” – mondja a pszichológus. Majd hozzáteszi, hogy azok a bevésődéseink, amelyeket felnőttként próbálunk leküzdeni, gyerekkorban alakulnak ki.
Ekkor mások tükrében és a tapasztalásaink mentén tudattalanul alakítjuk ki az önképünket és a magunkra vonatkozó hitrendszerünket: elég jók vagyunk-e, szerethetőek vagyunk-e, ügyesek vagyunk-e, bízhatunk-e önmagunkban és másokban, tudunk-e tenni a céljainkért.
„Ezért tartjuk fontosnak, hogy a gyerekek és szüleik minél előbb segítséget és módszereket kapjanak a kezükbe, hogy harmonikusabbá, örömtelibbé váljanak a kapcsolódásaik, és ezáltal a gyerekek fejlődése is” – teszi hozzá a szakember.
Ez a generáció más lesz
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon miben lesz más a gondolkodásuk, a személyiségük, azoknak a gyerekeknek, akiknek a buddhista közgazdaságtan során is alkalmazott eszmék alapozzák meg az életüket? Hogyan befolyásolja majd ez a társadalom fejlődését?
„A gyerekek kiválóan elsajátítják és használják az itt tanult érzelemszabályozási technikákat. Sokan beszámolnak arról, hogy jobban meg tudnak küzdeni a félelmeikkel, hogy sokkal kevésbé esnek kétségbe a kihívást jelentő helyzetekben. Öröm, hogy a hétköznapokban alkalmazni tudják az érzelemszabályozó technikákat, a pozitív hozzáállást és a megküzdéses rezilienciát. Ezek a gyerekek kiegyensúlyozottabbak és tudatosabbak lesznek, jobban meg tudják figyelni a saját belső folyamataikat, és tudják, hogy ha szükséges, akkor ezeken ők maguk tudnak változtatni.
Ha kialakul bennük az önbizalom, a megküzdésérzet, és ezzel együtt egy empátia is, akkor sokkal nyitottabb, együttműködőbb, problémamegoldóbb felnőttek lesznek. Olyanok, akik együttműködően, pozitívabban kommunikálnak, jobban tudják kezelni a versenyhelyzeteket, a rivalizálást, és olyan célokért tudnak tenni, amelyek egy közösséget szolgálnak.
Továbbá a nehéz helyzetekben nem esnek pánikba és nem lesznek agresszívak, hanem sokkal inkább meg tudják tartani az egyensúlyukat, vagy ha kibillenek, akkor gyorsan visszataláljak. Tudják, hogy a nehéz helyzeteket felfoghatják tanulásként, s ettől sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni. Megőrzik azt a jó szokásukat, hogy tudnak álmodozni, tudják követni az álmaikat, és ezekért tudnak tenni is – mondja Eszter, aki abban látja a pszichoterápiák és a buddhista módszertan különbségét, hogy míg az előbbi általában a nagyon mély és nehéz érzelmi elakadások kioldására fókuszál, a buddhista módszertan arra buzdít, hogy az egyébként átlagosnak számító negatív érzéseinket és viszonyulásainkat is alakítsuk át.
A buddhista alapokon nyugvó családi meditáció a folyamatos, tudatos jelenlétre ösztönöz, aminek az a célja, hogy az életünk még jobb legyen. Az életünket ezáltal folyamatos fejlődésnek érezhetjük, amelyben a kihívások segítenek továbblépni.
Fotók: Pexels / Artem Podrez
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, hogy kiderüljön, miért érdemes jógázni várandósan!
