A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És miért várjuk el mégis magunktól ugyanazt a teljesítményt, mint egy kellemes tavaszi napon? Goda Gábor okleveles vegyészmérnök szerint a legtöbben teljesen félreértjük, mi történik ilyenkor a szervezetünkben.

Ezért vagyunk fáradtak, ingerlékenyebbek

A nyári hőségre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egyszerű kellemetlenségre. Meleg van, izzadunk, rosszul alszunk, elfáradunk. Pedig biológiai szempontból ennél sokkal komolyabb folyamatról beszélünk.
„A legtöbben azt gondolják, hogy a hőség csak kellemetlen. Valójában ilyenkor a szervezet valóságos vészüzemmódba kapcsol. A testünk egy folyamatosan hőt termelő biokémiai reaktor, amelynek nagyon szűk hőmérséklet-tartományban kell működnie. Amikor odakint tartósan 35-40 Celsius-fok van, a szervezet szinte minden rendelkezésre álló erőforrását arra fordítja, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa” – mondja Goda Gábor, Synbiotic Laboratory alapítója.

A szervezet ilyenkor fokozza a verejtékezést, megváltoztatja a vérkeringést, folyamatosan újraosztja a folyadékkészleteit, miközben hatalmas mennyiségű energiát használ fel pusztán arra, hogy néhány tized Celsius-fokkal hűvösebben tartsa a testet. Ennek azonban ára van. Kevesebb energia marad az emésztésre, az izmokra, a koncentrációra, sőt még az agyműködésre is. Ezért érezzük magunkat fáradtnak, lassabbnak, ingerlékenyebbnek vagy éppen kedvetlenebbnek.

Remind magazin

A legnehezebb maraton az, amit senki sem lát

Sokan bűntudatot éreznek egy hőhullám idején. Egész nap alig csináltak valamit, mégis úgy érzik, mintha estére teljesen lemerültek volna.
„Kívülről úgy tűnik, mintha semmit sem csinálnánk. Valójában azonban a szervezetünk egy láthatatlan maratont fut. Az energia jelentős része nem a gondolkodásra vagy a fizikai munkára fordítódik, hanem arra, hogy ne melegedjünk túl. Ki ne fáradna el egy olyan maratonban, amelyet kívülről senki sem lát?”
A szakértő hangsúlyozza, hogy a hőségben nemcsak vizet veszítünk, hanem nátriumot, káliumot, magnéziumot és más elektrolitokat is. Ezek nélkül az idegsejtek ingerületvezetése, az izmok működése és több ezer enzim működése is kevésbé hatékony. Ezért fordulhat elő, hogy valaki egész nap pihen, estére mégis úgy érzi, mintha fizikailag is kimerült volna.

A szervezet ilyenkor nem teljesíteni akar, hanem túlélni

A modern világ azt sugallja, hogy ugyanazt kell tudnunk júliusban is, mint novemberben.
Ugyanúgy dolgozni. Ugyanúgy edzeni. Ugyanúgy koncentrálni. Csakhogy a biológia nem így működik.
„Szerintem az egyik legnagyobb hiba, amit hőhullám idején elkövetünk, hogy ugyanazt a teljesítményt várjuk el magunktól, mint egy kellemes, 20 fokos napon. Ez olyan, mintha egy ötödik osztályos gyereket ültetnénk be egy egyetemi államvizsgára. Lehet, hogy érti a kérdést, de egyszerűen nincsenek meg hozzá azok az erőforrásai, amelyekre szüksége lenne. A szervezet ugyanis ilyenkor prioritást vált. A vérkeringés jelentős része a bőr felé irányul, hogy a test hőt tudjon leadni. Az emésztőrendszer kevesebb vért kap. Az izmok kevesebb energiához jutnak. Az agy működését is befolyásolja a fokozott hőterhelés. Magyarul ugyanaz a szervezet dolgozik bennünk, de már nem ugyanazokkal a feltételekkel. Nem lustábbak vagyunk. Nem gyengébbek. Egyszerűen a szervezetünk egy másik feladatot tett az első helyre: a túléléshez szükséges belső egyensúly fenntartását” – magyarázza Goda Gábor.

Remind magazin

Nem nyár fáraszt ki bennünket

A legtöbben úgy fogalmaznak, hogy a nyár kiszívja az energiájukat. Goda Gábor szerint azonban nem a nyár fáraszt ki bennünket. A testünk fárad el attól, hogy egész nap megpróbálja megvédeni önmagát a nyártól. Ez a védekezés pedig elképesztően összetett folyamat. A sejtekben fokozódik az oxidatív terhelés, nő a szabad gyökök mennyisége, a szervezet úgynevezett hősokkfehérjéket kezd termelni, amelyek megpróbálják megvédeni a hő által károsított fehérjéket. Mindez rengeteg energiát igényel.

Miért nem hallgatunk a testünkre?

Fejfájás, szédülés, szomjúság, fáradtság. A szervezet ilyenkor folyamatosan kommunikál velünk. Mi azonban gyakran úgy teszünk, mintha nem hallanánk.
A hőség talán a legjobb emlékeztető arra, hogy bármennyire modernnek hisszük magunkat, ugyanazok a biológiai törvények irányítanak bennünket, mint őseinket. A test nem ismeri a naptárat. Nem ismeri a munkahelyi határidőket. Nem tudja, hogy fontos meetingünk van vagy be kell fejezni egy feladatot. Csak azt érzékeli, hogy a környezet veszélyesen meleg lett.

Fotó: Getty Images

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Back to school: A család új operációs rendszere

Új tanév, új órarend, új különórák, új logisztika – szeptemberben mintha az egész család egyszerre kapna rendszerfrissítést. Ilyenkor nemcsak azt...

Mindannyian kapcsolódásra vágyunk – interjú Ólafur Arnalds izlandi zeneszerzővel és producerrel

Ólafur Arnalds számára a zene soha nem csak a hangokról szólt. Az izlandi zeneszerző és multiinstrumentalista új projektje, a Falling...

Merj lépni! – 3 könyv arról, hogy ne halogasd tovább az életet

Van, hogy elhalasztunk valamit, mert azt hisszük, úgyis lesz még rá időnk. Egy utazást, egy beszélgetést, egy régóta dédelgetett tervet....

Irány a Kerekdomb Fesztivál! Egy hétvége a zene, kultúra és bor jegyében

Mi fér bele egy őszi hétvégébe? Egy jó koncert, egy pohár bor, egy színházi előadás, egy túra és persze néhány...

Nem csak a meeting számít – mitől lesz egy üzleti esemény valóban emberközpontú?

Egy konferencia akkor igazán jó, ha nemcsak információval, hanem energiával is feltölt. A megfelelő tér, a természetes fény, a jól...

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

Lengyelország az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg a magyar utazók térképén. A növekvő érdeklődésre a lengyel turisztikai régiók is...

97 gyerekprogram kapta meg idén az Edisonprogram minősítést

Ma már szinte megszámlálhatatlan szakkör, sportfoglalkozás, művészeti program és fejlesztő foglalkozás közül választhatnak a családok. De honnan tudhatjuk, hogy egy...

Back to office: nem több ruha kell, hanem tudatosabb gardrób

A szeptemberi visszatérés az irodába sok nő számára egyet jelent azzal a kérdéssel: mit vegyek fel? Tóth Bori divattervező szerint...

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

EZ IS ÉRDEKELHET

Back to school: A család új operációs rendszere

Új tanév, új órarend, új különórák, új logisztika – szeptemberben mintha az egész család egyszerre kapna rendszerfrissítést. Ilyenkor nemcsak azt...

Mindannyian kapcsolódásra vágyunk – interjú Ólafur Arnalds izlandi zeneszerzővel és producerrel

Ólafur Arnalds számára a zene soha nem csak a hangokról szólt. Az izlandi zeneszerző és multiinstrumentalista új projektje, a Falling...

Merj lépni! – 3 könyv arról, hogy ne halogasd tovább az életet

Van, hogy elhalasztunk valamit, mert azt hisszük, úgyis lesz még rá időnk. Egy utazást, egy beszélgetést, egy régóta dédelgetett tervet....

Irány a Kerekdomb Fesztivál! Egy hétvége a zene, kultúra és bor jegyében

Mi fér bele egy őszi hétvégébe? Egy jó koncert, egy pohár bor, egy színházi előadás, egy túra és persze néhány...

Nem csak a meeting számít – mitől lesz egy üzleti esemény valóban emberközpontú?

Egy konferencia akkor igazán jó, ha nemcsak információval, hanem energiával is feltölt. A megfelelő tér, a természetes fény, a jól...

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

Lengyelország az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg a magyar utazók térképén. A növekvő érdeklődésre a lengyel turisztikai régiók is...

Back to office: nem több ruha kell, hanem tudatosabb gardrób

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod