A jövő a fából épült városoké?

A fa több mint tízezer éve játszik szerepet az építkezésekben, napjainkban pedig új magaslatokba tör. Vajon fenntartható ez? Szalóky Bálint írása.

Májusban nyitotta meg kapuit Szingapúrban a Gaia nevű kollégium, ami egyben a kontinens legnagyobb fa épülete. A Nanyang Műszaki Egyetem diákjainak hat emeleten, összesen 43.500 négyzetméteren otthont adó behemót építése 93 millió amerikai dollárt emésztett fel. Különlegessége, hogy nem tartalmaz festést vagy másfajta burkolatot. Megjelenésében teljes egészében a fafelületek természetessége dominál – kivéve a külső lépcsőket, a wc-ket és földszinti födémet, ezek ugyanis a helyi törvényi előírások miatt betonból készültek.

Remind magazin

A Gaia egyike annak a modern trendben, hogy az építőipar visszanyúl a természetes anyagokhoz. Európa sem szeretne lemaradni ebben: Svédország fővárosa, Stockholm nemrégiben jelentette be, hogy szeretnék megvalósítani a világ legnagyobb „fa városának” koncepcióját. Az építkezés 2025-ben indul, és az első épület a tervek szerint 2027-re készül el. Így ahhoz, hogy a teljes projekt megvalósuljon, éveket kell várnunk. Azonban amint elkészül, összesen 7000 irodahely és 2000 új otthon várja a befektetőket 250 ezer négyzetméteren. Az elképzelés része az „ötperces város” elve, azaz minden szolgáltatás egymástól ötperces sétatávon belül elérhető lesz. Ezzel arra biztatják a lakosokat, hogy ne szálljanak környezetszennyező gépjárművekbe.

Vissza a gyökerekhez

Amikor rendszeresen olvasunk híreket erdőirtásokról és erdőtüzekről, joggal merülhet fel a kétely a faalapú építkezések fenntarthatósága tekintetében. Magától értetődik, hogy egy ekkora beruházáshoz hatalmas mennyiségű, jó minőségű fára van szükség, és sajnálatos módon a fa negatív tulajdonsága, hogy meglehetősen lassan nő – vagy legalábbis annál mindenképpen lassabban, amilyen ütemben szeretnénk felhasználni őket.

Pedig a fához pont a környezetvédelem terelte vissza az építtetőket. Jelenleg a világ energiafelhasználásának 40%-a köthető az építkezésekhez, valamint az épületek üzemeltetéséhez.

A beton és az acél előállítása rendkívül komoly energiaigényű, ezzel szemben a fák egész életük során megkötik a szén-dioxidot. Egy köbméter fa körülbelül egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, amit aztán nem enged vissza az atmoszférába.

A fa mellett szól továbbá, hogy sokkal kevésbé melegszik fel az épület belseje, mint a betoné, vagy fordítva, kevésbé gyorsan hűl ki a téli időszakban. Természetesen ehhez azért fontos, hogy az energiahatékonysági szempontokat már az építés során figyelembe vegyék, ahogy tették azt a Gaia esetében: itt első ránézésre design elemnek tűnő, stratégiailag átgondolt árnyékolók segítik, hogy a legmelegebb hónapokban kevésbé melegedjenek fel az épületek. Emiatt például nincs szükség légkondicionáló használatára, a további hűtésről passzív megoldással gondoskodnak. Maga a kollégium a zéró emisszió jegyében született, amit egész Szingapúrban mindössze 16 épület mondhat el magáról.

Aggasztó veszélyek

Természetesen nem mindenki lelkesedik ennyire a fáért. Több szakmabeli aggasztónak látja a jelenlegi trend-kezdeményt. Svédország közel 70%-át erdők borítják, így nyilván könnyedén vág bele egy ilyen kezdeményezésbe, azonban a szingapúri projekt például nagyrészt osztrák, finn és természetesen svéd faanyagból dolgozott. Bár a fákat már Európában feldolgozták és panelekké alakították át a gazdaságosabb szállítás és gyors helyszíni beépíthetőség végett, egy-egy ilyen építkezésbe mindenképp bele kell kalkulálni, hogy az ökológiai lábnyomhoz a szállítás nagyban hozzátesz.

Ráadásul, ha a fa épületek iránti kereslet radikálisan megugrik, és világszerte komplett városokat terveznek meg így, akkor olyan szinten megnő a faáru iránti szükséglet, hogy teljesen újra kell gondolni, hogyan lehet azokat fenntarthatóan kitermelni.

Egyes szakértők komoly aggodalmukat fejezik ki ezeknek az épületeknek a biztonsága tekintetében is: úgy vélik, a fejlesztések a manapság divatos irányelveket és a designt előbbre valónak tartják, mint a biztonságot. Szerintük egyelőre nincsenek egyértelmű, specifikusan nagy tömegű faépületekre szabott, standardizált biztonsági előírások, és egy-egy rossz tervezői döntés akár katasztrofális tűzesetekhez vezethet. Azt azonban kihangsúlyozzák: a faáru tökéletesen biztonságos, és amennyiben a tervezés és kivitelezés megfelelő szakértelemmel párosul, nincs ok aggodalomra.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el cikkünket, amelyben arról írunk, vajon a mesterséges intelligencia megölheti-e a valódi zenét?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Hogyan lehet valaki húsz év házasság után egyik napról a másikra idegen?

Kívülről tökéletesnek tűnő családi élet, három gyermek, anyagi biztonság és egy házasság, amelyről Belle Burden azt hitte, örökké tart. Aztán...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

Emlékszel még, milyen volt, amikor az internethez külön le kellett ülni a számítógép elé? Amikor MSN-en vártuk, hogy valaki bejelentkezzen,...

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

Harminc év után vált: az Auchan világából a kiskereskedelem egészének érdekképviselete felé. Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség új főtitkára...

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Tíz évvel a pécsi bemutató után újra színpadra került az Addikt, ezúttal a Magyar Színházban, Anger Zsolt rendezésében. Az előadás...

Mélypontról Hollywoodig: Budapesten járt a Mortal Kombat kétméteres óriása

Martyn Forddal arról beszélgettünk, mit tanulhatunk egy profi sportoló szemléletéből, ha hosszú távon is erősek, aktívak és motiváltak szeretnénk maradni.

Hogyan működik a storytelling a belső kommunikációban? – Öt lépés, 30 nap

A storytelling a belső kommunikációban azt jelenti, hogy egy változást ugyanúgy történetként adsz át a kollégáidnak, ahogy a marketing az...

„Nálam az étterem arról szól, hogy megérkeztél, itthon vagy” – interjú László Árpáddal

Közel négy évtizede áll a Városligeti-tó szigetén a Robinson. Azon kevés budapesti éttermek egyike, amely ugyanazzal a tulajdonossal élte végig...

200 éve fényképezünk – de megtanultunk igazán látni?

Kétszáz évvel ezelőtt még órákig is eltarthatott egyetlen fénykép elkészítése, ma pedig néhány másodperc alatt több tucat fotót készíthetünk. A...

„Nem kell mindenkinek elmondanom, valójában hogyan érzem magam” – interjú Martina Hefter német íróval

Mennyire ismerjük valójában azokat, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk? És mennyit árulunk el magunkból másoknak? Martina Hefter 2024-es Német...

EZ IS ÉRDEKELHET

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Hogyan lehet valaki húsz év házasság után egyik napról a másikra idegen?

Kívülről tökéletesnek tűnő családi élet, három gyermek, anyagi biztonság és egy házasság, amelyről Belle Burden azt hitte, örökké tart. Aztán...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

Emlékszel még, milyen volt, amikor az internethez külön le kellett ülni a számítógép elé? Amikor MSN-en vártuk, hogy valaki bejelentkezzen,...

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

Harminc év után vált: az Auchan világából a kiskereskedelem egészének érdekképviselete felé. Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség új főtitkára...

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Tíz évvel a pécsi bemutató után újra színpadra került az Addikt, ezúttal a Magyar Színházban, Anger Zsolt rendezésében. Az előadás...

Mélypontról Hollywoodig: Budapesten járt a Mortal Kombat kétméteres óriása

Martyn Forddal arról beszélgettünk, mit tanulhatunk egy profi sportoló szemléletéből, ha hosszú távon is erősek, aktívak és motiváltak szeretnénk maradni.

„Nálam az étterem arról szól, hogy megérkeztél, itthon vagy” – interjú László Árpáddal

200 éve fényképezünk – de megtanultunk igazán látni?

„Nem kell mindenkinek elmondanom, valójában hogyan érzem magam” – interjú Martina Hefter német íróval

„Amikor a saját álmodat építed, nem sajnálod rá az időt és az energiát” – interjú a LUIZA jewels alapítójával

Ötven év után Miss Marple újra nyomoz – hogyan lehet folytatni Agatha Christie történetét?

Egyedül a tömegben – Miért lehetünk magányosak akkor is, amikor nem vagyunk egyedül?