Korábban a jó minőségű szigetelés vagy a hűtés-fűtés gazdaságossága az otthonválasztásnál nem volt kiemelt szempont, ma azonban a szélsőséges időjárási körülmények, illetve a megugró energiaárak arra késztetnek, hogy első számú preferencia legyen. A tavaly nyári átlagos 22,8 fokos középhőmérséklet a mérések kezdete, 1901 óta rekordnak számít, de azért szó sincs arról, hogy a korábbi generációk ne ismerték volna a hőség fogalmát: például az augusztusi rekordot 2000-ben Békéscsabán mérték (41,7 fok), míg szeptemberben Szeged a csúcstartó 38,2 fokkal (1946), októberben pedig Szerep 32,9 fokkal (1932).
Részben a Covid-járvány, részben pedig az olyan ösztönzők, mint a CSOK, sokak figyelmét irányították a falusi élet felé. Persze viszonylag könnyű érveket felsorakoztatni a költözés mellett. A pörgős város helyett a nyugodtabb környezet, tiszta levegő, közeli természet mind-mind jól cseng, pláne, ha szem előtt tartjuk a fenntarthatóságot. Bizonyára sokakban valamilyen romantikus kép él például a növény- és zöldségtermesztésről, vagy valamiféle olyan világról, amiben mindent magunknak termelünk meg. Azonban nem árt, ha tisztában vagyunk mindezek buktatóival.
Tévedések áldozata
Sokan választották az agglomerációt abban a hitben, hogy az arany középutat kapják: a városi élet közelségét a falusi idillel kombinálva. Mára bebizonyosodott, hogy ez a legtöbbeknek zsákutca, ahol még sokkal kiszolgáltatottabbak lettek, mint abban a városi életben, ahonnan elmenekültek. Az agglomerációs települések túlcsordultak, és a népességrobbanást nem mindenhol tudta követni az infrastruktúra kiépülése.
Mindez számos módon csapódik le a lakosokon, kezdve a reggeli dugóktól a nyári vízhiányon át a gyerekek helyi beiskolázásának teljes ellehetetlenüléséig. Vajon a családok akkor is ezeket a településeket választották volna, ha előre tudják, hogy napi kétszer két óra ingázás és megnövekedett utazási költségek várnak rájuk (gondoljunk a benzinárakra), valamint a családi házzal olyan költségei, amelyek nagyságrendekkel túlmutatnak a közös költség kifizetésén?
Tudatosság a kulcs
Szerencsére azért vannak, akik a vidéki életet tudatosan választották, és döntésüket sokévnyi tervezés, kalkuláció, majd kivitelezés előzte meg – így valóban olyan életforma részesei lettek, amelyről álmodoztak, váratlan meglepetések és földhöz vágó csalódások nélkül. Számukra a kert nem a pár milliméteresre lenyírt fű, hanem a környezettel való összhang szinonimája.
Dr. Dőry István és családja életével számos lap foglalkozott már, nem véletlenül. Ma sokan a fülledt nyári napokat csak légkondicionálóval tudják elképzelni, pedig nem is olyan régen még nem létezett ez a technológia. A Dőry család a légkondi helyett az első pillanattól a fenntarthatóságot tartotta szem előtt, és autó hiányában olyan falut néztek ki maguknak, ahol kötött pályás közlekedéssel könnyedén elérhető egy közeli nagyváros, ráadásul minimális az autóforgalom. A kiválasztott házat és környezetét sokévnyi munkával elkezdték felújítani.
Ma már van egy jól szigetelt, napkollektorral felszerelt otthonuk, ahol gyűjtik az esővizet, van saját kút, komposztos vécé, a szennyvizet saját nádas kezeli, a meleg vízről és a fűtésről kemence gondoskodik, a hűtésről többek között az árnyékot adó buja növényzet, fák és szőlő. Persze ne feledkezzünk meg a haszonállatokról sem, valamint arról, hogy ha valóban öko-tudatosak szeretnénk lenni, akkor be kell tartanunk az olyan szabályokat is, minthogy valójában csak annyi fát tüzelünk el, amennyit aztán elültetünk és felnevelünk.
Nem való mindenkinek
Ez az út rengeteg munka, valamint áldozat árán valósítható meg, és olyan teljes szemléletbeli változást igényel, amibe egyáltalán nem fér bele a pazarló energiafogyasztás, a házhoz rendelt élelmiszer, vagy tulajdonképpen bármi, amihez a városi környezetben hozzászoktattuk magunkat. Felejtsük el tehát a nagy belmagasságot és tágas tereket, a medencét és szaunát, de nagy valószínűséggel azt is, hogy télen pulóver nélkül lehetünk a lakásban.
Amennyiben a fentiek sem tántorítottak el, természetesen számtalan videós tartalmat találunk olyan hazai és külföldi családokról, akik a fenntarthatóság mellett kötelezték el magukat, és a modern technológiákat már ennek figyelembevételével használják. Érdemes tanulni az életükből, de legfőképpen a sajátunkból, majd a jövőnket hosszú távon befolyásoló fontos döntéseket megfelelő önismereti tudással felvérezve meghozni.
Fotók: Pexels
