Nem minden esetben tűnik jó ötletnek, ha egy játékból filmadaptáció készül, de a Transformers és a G.I. Joe filmek sikere után kézenfekvő volt, hogy a játékgyártók és filmstúdiók további kooperációban gondolkozzanak. Akármennyire hangzik papíron borzasztó ötletnek az élőszereplős Barbie, az elkészült alkotás azonban minden tekintetben túlmutatott önmagán, és az év popkulturális szenzációja, társadalmi osztályoktól független beszédtéma lett. Összetett, kortárs problémákkal és kérdésekkel foglalkozó meta moziélmény, egyben minden hasonló próbálkozás közül anyagilag is a legsikeresebb.
Barbie rekordot dönt
A film az Egyesült Államokban bőven 600 millió dolláros bevétel felett hozott, a világszintű jegyeladások tekintetében túllépte az 1,4 milliárdot, és ezzel szeptember végéig az év legtöbb bevételt hozó filmje lett. Ezekhez a számokhoz a hazai nézők is hozzájárultak (több, mint 600 ezren nézték meg szeptember végéig itthon), és egyelőre még kérdéses, hogy idén, a rendszerint mozizás szempontjából jelentős karácsonyi szezonban lesz-e bármilyen alkotás, amely képes lehet akár csak megközelítőleg hasonló eredményt produkálni.
Bár a Barbie film sokrétegűségének köszönhetően az egész családnak szól, egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy a bemutató után sikerült 25%-kal megdobni a babák eladásait.
Az elismerésre méltó számok mellett egészen izgalmas társadalmi jelenséget figyeltek meg: sokan a babákat nem a gyerekeiknek vagy az unokáiknak, hanem immár saját maguknak vásárolják.
Az érzelmi támogatók
A TikTokot és hasonló videómegosztókat szabályosan ellepték az olyan videók, amelyben a vásárlók a baba gondos kiválasztása után egyfajta érzelmi támogatást látnak a játékokban – konkrétan az #emotionalsupportbarbie hashtagnek 1,9 millió megtekintése volt eddig. Van, aki újra a gyerekkorát éli át, a babák haját fésülgeti, vagy éppen beszámol az aktuális napjáról, a munkájáról, vagy arról, ami éppen foglalkoztatja. Esetleg már a vásárlás és a kiválasztás gondos folyamatát dokumentálja.
Az indianai Franklin Collage pszichológiaprofesszora, Kristin Flora a CNN kérdésére elmondta, rengeteg kutatás van arról, hogy a gyerekeknek mennyire jót tesz, ha játszhatnak.
Ugyanakkor ma már arra is van tudományos bizonyíték, hogy a játék a felnőtt mentális egészségét is javítja, sőt egyes eredmények szerint segítheti a depresszió megelőzősét, és alapvetően optimistább képet épít fel az emberekben.
Flora a nyilatkozatában arra is kitér, hogy a nők esetében a játékok önbizalmat építenek. Az óráin azt oktatja, hogy a lányok és fiúk önbizalma nagyjából 13 éves korukig megegyezik, majd innentől élesen elválik: a külső érzelmi hatások nyomására a fiúk esetében nő, míg a lányok esetében csökken, ez pedig felnőtt korra nagy eltérést eredményez.
Játék határok nélkül
A felnőtteket megcélzó játékoknak kialakulóban van egyfajta irányzata, és itt most nem a különféle kártyajátékokra, vagy akár kaszinókra kell gondolni. Ma már vannak például speciálisan felnőtteket megcélzó nyári táborok. Ezek a különféle csapatjátékok mellett olyan kikapcsolódási lehetőségeket is kínálnak, amelyek egy gyerektábornak biztosan nem lennének részei – ilyen például az árban foglaltatott korlátlan italfogyasztás.
Flora a CNN kérdésére kifejtette, hogy a játék gondolata az életkorral arányosan változik, azaz alapvetően nincs szó arról, hogy ugyanazokkal a dolgokkal szeretnénk tölteni az időt, mint gyerekkorunkban – a játékra való igény tehát nem, de a játék vagy kikapcsolódás módja azért változik.
Kiemeli, hogy a Barbie körüli felhajtás is már egyfajta játék, hiszen képzeljük el, hogy felnőtt emberek tetőtől talpig rózsaszínbe öltözve mennek mozizni – és nem valamilyen specifikusan szervezett eseményként, hanem teljesen normális mozielőadásokra. Ezzel nézőként a bennünk rejlő játékosságot csalogatjuk elő, az pedig valahol egészen fantasztikus, hogy a Barbie-nak ezt mennyire sikerült elérnie, méghozzá kortól, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül.
