Az észak-kolumbiai Medellín az ország második legnagyobb városa Bogotá után, és a legutolsó mérések alapján 2,5 millióan – az agglomerációval együtt már 4 millióan – lakják. Az előző évszázad második felében ugyanazok az urbanizációs folyamatok zajlottak le itt, mint sok európai nagyvárosban. Az akkori városvezetők úgy gondolták, az autós közlekedést kell előtérbe helyezniük, és olyan radikális fakivágásokkal járó projekteket hajtottak végre, amikről utólag bebizonyosodott, hogy teljesen fenntarthatatlanok, és jelentősen rontanak a városlakók életminőségén. Ami miatt viszont a város mostanra különösen érdekessé vált, az az, mennyire hatékonyan fordították vissza ezt a folyamatot.
Kizöldülő sugárút
Bár a szerencsés éghajlati adottságok miatt a Medellín nem véletlenül kapta „Az örök tavasz városa” nevet, a globális felmelegedéstől nem menekült meg. Az Oriental Avenue tipikus nagyvárosi útvonal. Keresztülhalad a város legforgalmasabb részein, miközben úton-útfélen kisebb-nagyobb üzletek szegélyezik. A korábbi rossz döntéseket úgy szerették volna felülírni, hogy a környéken jelentős fatelepítésekbe kezdtek: ma, ha végigsétálunk a belvároson, hatalmas gyümölcsfák, bokrok és virágok sorakoznak az útvonalon. Az esztétikai érdemeken túl ennek ma már érezhető eredménye van: a gyalogos- és bicikliközlekedés a fák árnyékában húzódik, és így sokkal elviselhetőbb lettek a különböző hőhullámok.
A többtucatnyi zöld folyosó városa
Medellín 2016-ban kezdte meg zöld folyosó programját több mind 30, fákkal és más növényzettel szegélyezett útvonalat kiépítve. Mindezt válasznak szánták a globális felmelegedésre, aminek a hatását a sok hőtartó épület és betonutak tovább rontották. A mostani mérések szerint viszont szemmel láthatóan pozitívak az eredmények, a városban átlagosan 2 fokkal csökkent a hőmérséklet. A fatelepítések mellett természetesen vertikális kertekkel, parkokkal és más hasonló megoldássokkal igyekeztek növelni a városi zöldfelületek arányát – az akkori projekt 120 ezer növény és 12.500 fa telepítésével számolt az utakon és parkokban, városszerte pedig 2,5 millió új, kisebb növénnyel és 880 ezer fával.
A cél az volt, hogy a zöld folyosók összetalálkozzanak egymással. Persze mindennek ára volt, de a hatásokat figyelembe véve egyáltalán nem borsós: a BBC értesülései szerint a város eddig 16,3 millió dollárt költött a projektre, az éves karbantartási költség pedig mindössze 625 ezer dollár (viszonyításképpen: a Puskás Aréna éves fenntartása a dolgozókkal együtt 1,8 milliárd forint volt a megnyitás évében, azaz megközelítőleg 5 millió dollár). Medellín önkormányzata a BBC-nek elmondta, hogy az eredmények felülmúlták az elképzeléseiket: egyfelől a város egyes pontjain akár 3 fokos csökkenésről is beszélhetünk, másrészről visszatértek olyan állatok – különféle madarak, gyíkok, békák –, amelyek rég elhagyták a nyüzsgő nagyvárost.
A levegőminőség is számít
A levegőminőség az autós közlekedés hatására kezdett az évek során egyre aggasztóbbá válni: mivel a város völgyben helyezkedik el, a rossz levegő nem tudott kellő gyorsasággal kiszellőzni, gyakran beszorult a területre. Ha a szálló por részecskék kezdenek aggasztó méreteket ölteni, és átlépik a WHO ajánlását, a város Budapesthez hasonlóan különféle forgalmi korlátozásokat vezet be.
A zöld folyosó azonban az árnyékolás jótékony hatása mellett a szállópor részecskék megkötésében is komoly szerepet játszik. Jelenleg készül egy tanulmány, amely igyekszik majd konkrét számadatokkal szolgálni arról, mennyire voltak hatékonyak a légszennyezés elleni küzdelemben a telepített növények, mert egyelőre kizárólag az új parkokhoz kapcsolódnak számadatokkal alátámasztott eredmények – igaz, azok határozottan pozitívak. Ha ez elkészült, talán segíthet abban, hogy újra napirendje kerüljön a városvezetők egyik nagy, egyelőre leszavazott, már-már sci-fibe illő álma: a Medellín központjában lévő hatalmas reptér parkká alakítása, és a repülőgép forgalom átirányítása a környező repterekre.
Medellín sikereit látva más Dél-Amerikai városok is igyekeznek adaptálni a megoldásokat. Már Bogotá is megkezdte hasonló projektjét, és úgy hírlik, a brazíliai Sao Paulo is hamarosan csatlakozik hozzá.
Fotók: Pixabay
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: őseink lábnyoma vezet a fenntartható élet felé?
