A belgyógyász-gasztroenterológus szerzőtársként jegyzi az „500 gramm zöldség mindennap, változatosan – A mikrobiombarát életmód alapjai elméletben és gyakorlatban” című kötetet, melyben, ahogyan már tőle megszokhattuk, ismét a gyakorlat felől közelít, hiszen a könyvben elmélet és recept, tudás és inspiráció találkozik.
Dr. Schwab Richárd szerint az egészséges életmód nem bonyolult, csak érteni kell, miért éri meg belevágni. Véleménye szerint a változás apró döntésekkel kezdődik, és hogy az egészségünkről szóló legfontosabb beszélgetések nem a rendelőben, hanem otthon, a konyhában zajlanak. Új könyve születéséről, a mikrobiom titkairól és az egyéni felelősség erejéről beszélgettünk vele.
Egy Önnel korábban készült interjúnk hónapok óta vezeti az olvasói toplistát a remind.hu-n. Személyesen is tapasztalja ezt a nagyfokú érdeklődést a munkája, a tudása iránt?
A realitásoknál maradva ez az érdeklődés a témának szól (mosolyog közben – a szerk.), ami engem is szenvedélyesen érdekel, úgyhogy őszintén szólva egyáltalán nem lep meg, hogy ezzel más is így van. Mérhetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy a hobbimmal foglalkozhatom nap mint nap.
Említette, hogy nem szeret saját magáról beszélni, mert ami jó Önnek, nem biztos, hogy jó másnak is. Más szakemberekkel ellentétben Ön nem a saját példáján keresztül segít, tanít. Mit gondol, mi annak az oka, hogy mégis sokan adnak a szavára?
Na ebben nem értünk egyet. Ma Magyarországon az alkoholos italok éves forgalma meghaladja az 500 milliárd forintot, a legális dohánytermékek forgalma az 1000 milliárd forintot, és a népegészségügyi termékadó alá eső termékek forgalma is a kezdeti csökkenés után ismét nőtt. Csak a befolyt adó mértéke közel 100 milliárd forint. Magukra az adó alá eső termékekre elköltött összeg nem ismert, de becslésem szerint közelítheti szintén az 1000 milliárd forintot. Ezek összesen kiteszik azt az összeget, amennyit a hazai költségvetés az egészségügy finanszírozására fordít. Ha a lakosság ennek csak a felét „megspórolná” a következő 10 évben, és 50 százalékkal kevesebb nyilvánvalóan betegségeket okozó fogyasztási cikket vásárolna, akkor a költségvetési forrásokból sokkal jobb minőségű egészségügyet tudnánk finanszírozni a sokkal kevesebb beteg számára. Egy kicsit hosszúra nyúlt bevezető után, kb. ez a missziónk lényege.
A napokban jelent meg Petri Nóra táplálkozási és életmód tanácsadóval közös könyve. Hogyan lettek szerzőtársak?
Nóri keresett meg engem ezzel az ötlettel, hogy a pácienseink számára hasznos lenne egy receptkönyv, ami egyébként a kollégákkal minket már régóta foglalkoztatott, de egyszerűen idő és tapasztalat hiányában nem vágtunk még bele. Így gyors döntés volt, hogy ez egy hasznos segédlet lesz a napi praxisban, a tanácsadás során.
Miért gondolták azt, hogy az 500 gramm zöldség mindennap, változatosan – A mikrobiombarát életmód alapjai elméletben és gyakorlatban című könyv hiánypótló, és nagy szükség van rá?
Őszinte leszek, elsősorban a saját pácienseinkre gondoltunk, és abból a tapasztalatból merítettünk, amit a leggyakoribb kérdések kapcsán el szoktunk mondani.
Számos olyan könyv van a piacon, amely az egészséges mikrobiom vagy a növényi táplálkozás előnyeiről szól. Miben más az Önök által írt könyv?
A könyv formátuma nem szokványos: egy receptkönyvbe „rejtett” kis elméleti zsebkönyvet szerettem volna sok konyhába becsempészni, amiben az ételfotók között azt is meg lehet találni, hogy miért érdemes több zöldséget enni. Az életmódváltásnak a táplálkozás egy kulcsfontosságú része, és mint minden változáshoz motivációra van szükség. Ennek egyik része, hogy finom, kipróbált recepteket ajánlunk, de szerintem ugyanolyan fontos, hogy megértsük azt, hogy a változás miért hasznos. Ráadásul a családokban az anyukák tesznek a legtöbbet mindenki egészségéért. Az a tapasztaltunk, hogy általában nem őket kell meggyőzni az egészséges táplálkozás fontosságáról. A receptek mellé tehát próbáltuk könnyen olvasmányos és rövid összefoglalást, egyfajta muníciót adni az otthoni beszélgetésekhez. Az életmódváltás fontos kérdései ugyanis nem a szakrendelőkben, hanem a konyhákban dőlnek el. A szemünk előtt lebegett a rezidensek által még az okostelefonok előtt használt klinikai kézikönyvek, amelyek elfért a köpenyzsebben, és ügyeletben fel lehetett ütni, hogy egy-egy konkrét beteg kapcsán felfrissíthető legyen a lényeg tömören. Izgatottan várjuk az olvasók, a páciensek visszajelzéseit, hogy mennyire sikerült ez a titkos misszió (nevet – a szerk.)
A könyv fülszövegében az áll, hogy ez a könyv azoknak szól, akik fellázadnak az „örökölt sors” ellen. Csupán azzal, hogy a táplálkozásunkra jobban odafigyelünk, tudatosabban választjuk ki, hogy mi kerül a tányérunkra, egészségesebbek lehetünk?
Az úgynevezett „civilizációs” betegségkockázatok meghatározó része a táplálkozással függ össze, de nem kell messze menni, elég a dohányzásra, vagy a rendszeres, akár kis mennyiségű alkohol fogyasztásra gondolni, vagy a minimum napi 30 perc sport nélkül élt élet, illetve a pihentető alvás sajnos szintén döntő jelentőségű. De nem túlzás talán azt állítani, hogy a változás első – nem feltétlenül legkönnyebb – része a táplálkozás. Ezeket összefoglalóan az egyén által (meg)változtatható betegségkockázatoknak is hívják, amit rövidíthetünk “VB”-nek .1 Sajnos ezen a VB-n Magyarország rendkívül rosszul teljesít. Nagyon bonyolult gazdasági keretek határozzák meg, hogy az egészségügyre a kormány hogyan és mennyit költ. A gyakorló orvos idén 30 éves perspektívájából nézve én (sztoikusan) azt látom, hogy bármennyire nehéz az egyének szintjén elköltött 2500 milliárd forint sorsát befolyásolni, mégis ez a reálisan megvalósíthatóbb. Ráadásul a saját életünk politikai kurzusokon átívelő perspektívájából közvetlen megtérülést biztosít.
A tudatos táplálkozás akkor is segíthet az egészségünk visszaállításában, megőrzésében, ha korábban nem kimondottan egészségesen étkeztünk?
Igen! A mikrobiom kutatás kapcsán sikerült a fent már felsorolt civilizációs életmód kockázatoknak nemcsak a lenyomatait megfejteni, de számos korábban ismeretlen eredetű betegség oki tényezőit is azonosították. Igaz ugyan, hogy a bélflóránk 70%-a teljesen egyedi, de a fajgazdagság mégis egy olyan mutató, amely az ökológiai sérülést pontosan jellemzi, ami az életmódkockázatok következtében kialakult. A célunk ennek kapcsán nem egy „feltételezett ideális” baktérium összetétel kialakítása, hanem magának a sérülésnek a felfüggesztése. Függően attól, hogy milyen mértékű volt ez a diverzitás-csökkenés, illetve hogy sikerült-e igazoltan például anyagcsere, vagy gyulladásos, akár daganatos betegségekkel asszociált kórokozót kimutatni, a feladat a sérülést okozó tényező kiiktatásán túl, a diverzitás helyreállítása mellett ezeknek a kórokozó patogéneknek az eliminációja. Sem a szemlélet, sem a jelenség nem új. A Helicobacter Pylori kórokozó a gyomorban a legtöbb esetben tünetmentesen él velünk, de ha domináns „túlnövekedést” mutat, akkor gyulladás, fekély, vagy daganatok közvetlen okozója lehet. A Helicobacter az első patogén diszbiózis, amit részleteiben ismerünk, és az ok, amiért megelőzve a korát ennyi mindent megtudtunk róla, hogy a kimutatása a rutin vizsgálati módszerekkel: gyomortükrözés és sima rutin szövettan már megoldható volt. Több, mint 10 év volt ezt követően is, amíg a felfedezésből elfogadott klinikai gyakorlat lett, de ne feledjük el, hogy a vizsgálati módszerek a világ összes ezzel foglalkozó szakorvosának rendelkezésére állt, és a biztosítás épp ezért ezt a rutin betegellátásban azonnal megtérítette. A technológiai és finanszírozási akadályok nemzetközi szinten is más helyzetet jelentenek a mikrobiom vonatkozásában. A helyzet sokkal hasonlatosabb a daganatok molekuláris vizsgálataihoz, ahol ugyanez a napi rutinba átjutás még jelen napjainkban sem fejeződött be, az első ilyen igazolt hatású gyógyszerek törzskönyvezése óta eltelt 25 év ellenére.
Orvosként őriz olyan esetet, emléket, ami mély nyomot hagyott Önben egy páciense kapcsán, akinek az Ön tanácsait megfogadva egy kifejezetten súlyos egészségi állapotból sikerült talpra állnia?
Rengeteg ilyen emlékünk van, de talán kiemelkedik mégis egy 70 év feletti hölgy, aki évek óta tartó napi 10-15 vizes hasmenés miatt a lakását sem tudta már elhagyni, pelenkával élt, lesoványodva. Rossz lelkiállapotban fordult hozzánk és nem meglepő módon egy rendkívül súlyos diverzitás csökkenést sikerült kimutatni a bélflórájában, ami részben az évek hosszú sora alatt épp a hasmenésre alkalmazott antibiotikumok következménye volt. Szerencsére patogén kórokozót nem találtunk, és a célzott táplálásterápia relative gyors megoldást hozott: egy éven belül megszűnt minden panasza, gyógyorna mellett felerősödött és visszatért a normális életviteléhez.
Az elméleti tudás mellett recepteket is közzétettek a könyvben. Milyen típusú receptek ezek, mely étkezésekhez kínálnak támpontot? Milyen szempontok alapján írták ezeket a recepteket?
A recepteket a gyakrolati tapasztalataink és a kedvenc ételeink ihlették. A cél az volt, hogy megmutassuk, nem bonyolult hetente 20-nál többféle zöldségből finom ételeket készíteni. A mögöttes szándék pedig a sokféle nyers zöld tápanyag segítségével a bélflóra, illetve a bélfal támogatása, aminek a gyakorlati értékét a jó közérzet formájában reményeink szerint mindenki meg fogja tapasztalni, aki belevág és kipróbálja.
A táplálkozáson túl, Ön szerint mi segíthet még abban, hogy minél egészségesebb és hosszabb életünk legyen?
Korábban említettük már a kulcs tényezőket: dohányzás illetve alkohol absztinencia, a mindennapi sport és az alvásminőség. Amiről nem volt szó, de mégis mindent kódol: azok a társas kapcsolataink. A megtartó, támogató, tápláló közösségek. Itt hadd emlékezzek meg Kéri György professzor egykori tanáromról, akinek nagyon sokan köszönhetjük ezt a közösség élményt. A fia, Kéri Csaba nagyon jó barátom, aki erre egy mozgalmat indított most már több, mint 15 éve: „Havervagy” néven. Talán a nemzetközi szinten is unikális szerveződés lényege, hogy ismerjük meg egymás barátait „offline”, és töltsünk együtt minőségi időt ismerősök barátaival, ismeretlenül, és kapcsolódjunk egymáshoz nyitott szívvel. Orvosként az a véleményem, hogy ezt receptre kellene felírni.
Fotó: Falus Kriszta; Libri
- Daganatmegelőzés VB, avagy a változtatható betegségkockázatok öt kiemelt tényezője. Klinikai Onkologia, 12. évf. 3. szám – 2025. Szept.; Schwab Richárd dr, Bodoky György dr, Kempler Péter dr, Frecska Ede dr, Várdi Katalin dr, Dank Magdolna dr. ↩︎
