„A mi civilizációs kockázatunk a túlevés” – Interjú dr. Schwab Richárd belgyógyásszal

Az utóbbi időben reflektorfénybe került a bélflóra diverzitása. Ön szerint minek köszönhető, hogy éppen most vált trenddé a téma?

2014-ben látott napvilágot az első nagyobb, kutatható adatbázis az emberi mikrobiom összetételéről, ami a velünk élő baktériumok, gombák, vírusok és archeák összetételét vizsgálta hét testtájon, egészséges önkénteseken. Azóta rengeteg új információ látott napvilágot a bélflóra összetételéről és annak változásának összefüggéseiről a civilizációs betegségek többségével kapcsolatban, mint az elhízás, diabetes, hypertonia, stroke, daganatok, IBS és egy sor neurológiai és pszichiátriai betegség. Ráadásul ezeknek a baktériumoknak 80%-a a beleinkben él, úgyhogy molekuláris genetika iránt érdeklődő gastroenterológusként engem inkább az lep meg, hogy ez nem sokkal korábban történt. Azt hiszem, a nemzetközi trend egyszerűen ideért.

Nőgyógyászati kórképeknél is ígéretes kutatások születnek, például a PCOS kezelésében is hatékonynak bizonyul a bélflóra helyreállítása.

Ez nem az én szakterületem, úgyhogy elsősorban „olvasási élményeim” vannak. Tíz év klinikai tapasztalattal a hátam mögött a mikrobiommal összefüggő betegségek gyógyításában itt is hangsúlyosan igaz, hogy az ember csak a saját tapasztalatain keresztül tudja értékelni ezeknek a cikkeknek a valós relevanciáját. Sok érdekes jelenségről jelenik meg cikk, hangzik el előadás, amit később vagy nem tudnak más kutatók megerősíteni vagy épp az ellenkezőjét találják. Szinte nincs olyan téma, amire nem lehet pro vagy kontra ugyanúgy szakirodalmi hivatkozásokat találni. Főként olyan témában, ami még nagyon új és kiforratlan.

A PCOS és az inzulin rezisztencia összefüggő jelenségek, de a témában inkább endokrinológus nőgyógyász kollégát kell felkeresni. Viszont ha azt mondja, hogy két felírt gyógyszer és két probiotikum megoldja a problémát, akkor célszerű egy másikhoz fordulni, aki az életmódot is célbaveszi. Nem egyértelmű ugyanis még, hogy a bélflóraváltozás ok vagy egy közös következménye az életmód-kockázatoknak. Én évek óta megszállott módon próbálok hazacsábítani egy Írországi nagy specilaista intézményben dolgozó nőgyógyász kollégát, aki ennek a területnek az igazi pápája lehetne itthon. Sajnos kint is az, ezért egyenlőre nem jártam sikerrel.

Rengetegféle baktériumtörzs él a bélrendszerünkben. Érdemes egyiknek-másiknak külön figyelmet szentelni? Hasznosabb egyik a másiknál?

Ami általánosan kijelenthető az az, hogy a sokszínűség nagyon fontos. Az elhízás hátterében megismert baktériumokat példának véve: ezek jótékony tagjai a bélflórának, viszont a megváltozott környezeti tényezők (táplálkozási szokások, kalóriában dúsabb és rostban szegényebb élelem) hatására dominánssá válnak, ami kialakítja az elhízást. Ugyanígy léteznek gyulladást okozó fajok, amelyek azonban úgy válnak kórokozóvá, hogy a bélfal áteresztővé válik. Az igazi kóroki tényező tehát a bélfal sérülése. Itt kap szerepet a rendszeres, kis mennyiségű alkoholfogyasztás vagy a stressz, túl sok stimulálószer (pl. kávé, energiaitalok) és az alvászavar. A sok kisebb tényező együtt nagy bajt okozhat.

Ön elsősorban a nyersen elfogyasztott zöldségeket és gyümölcsöket javasolja fogyasztani. Ezek szerint semmi szüksége az embernek hőkezelt ételekre? Az átlagos ember fejében az él, hogy az az egészséges, ha mi magunk főzzük az ételeinket.

A hőkezelés és egyéb feldolgozási eljárások révén koncentráltabban tudunk tápanyaghoz jutni, ami egy döntő evolúciós tényező volt az állatvilágból kiemelkedés során. A hangsúly itt az arányokon van: azt javasoljuk, hogy napi 500 gramm nyers zöldséget IS kell fogyasztani. De ki-ki életmódja, mozgási szokásai, alkata alapján ehet mást – és annyit, amennyi racionális. Hangsúlyozni szeretném mindemellett azt sem javasoljuk, hogy mondjon le bárki a kulináris élvezetekről. De egy kedves barátom körülbelül 40 kiló túlsúly mellett pár hete elkezdett egy komoly életmódváltást, és már 20 kilótól szabadult meg napi egy étkezés és sok kutyázás mellett. Nyilván nagyon sok munka és kulináris élvezet volt a 40 kilót túlsúlyt összehozni. Ezt egy darabig félre kell tenni, és mehet a napi 500 gramm nyers zöldség, heti egyszer egy kis hal mellett, hogy sikerüljön egy tavaszi „reset” után egy valódi kockázatmentesítés. Ez a pár hónap most nem a kulináris élvezetekről szól, hanem arról, hogy az ember tele van energiával, jól alszik és le tud hajolni bekötni a cipőjét. Az életminőség tekintetében ezeket se becsüljük alá.

Mi a helyzet a főtt étel és a makrotápanyagok kapcsolatával?

Nem azért eszünk főtt ételeket, mert azokban van csak makrotápanyag, hanem azért, mert evolúciósan arra vagyunk kondicionálva, hogy szeressük a nagy kalóriatartalmú ételeket, mert segítik az éhínség elkerülését. A természeti világban ugyanis sem a főtt, koncentrált ételek nem találhatók gyakran meg, sem az elhízás nem gyakori. A mi civilizációs kockázatunk a túlevés, túlfogyasztás, és ebből a szempontból a főtt, feldolgozott ételek fokozott kockázatot jelentenek.

Nemrég a reggeli elhagyását javasolta egy interjúban, viszont sok kutatás szerint ez például a női hormon egészségnek nem kedvező. Sok-sok ajánlás fogalmazza meg a szénhidrátban, fehérjében, zsírban gazdag reggeli elfogyasztását.

Ezért fontos hangsúlyozni, hogy én nem longevitiy-vel foglalkozom. Azaz adunk célzottan ajánlást koplalásra is, időszakos böjtre is: olyan esetben, amikor ennek kisebb a kockázata a hormonális egyensúlyra nézve, mint mondjuk a túlsúlynak vagy a magasvérnyomásnak (gyógyszeres kezelés mellett, illetve annak ellenére is). Nagyon konkrét klinikai vizsgálati eredmények és több ezer beteggel saját tapasztalatunk van, hogy ez ebben az esetben helyes és biztonságos.

Sok kérdés övezi a császármetszéssel született csecsemők alakuló bélflóráját: ők, ugye, nem találkoznak az anyai mikrobiommal a születés során. Mit tehetnek a szülők, hogy gyermekük bélflórája mégis a lehető legegészségesebben fejlődhessen?

A császármetszés legnagyobb problémája nem az anyai mikrobiom elkerülése, hanem az antibiotikum, amit minden anya kap és még születés előtt átjut a magzatba. Ez sajnos a bélflóra elsődleges kolonizációját rossz irányba tolja. Hazánkban kiemelkedően magas a császármetszések aránya. Nem vagyok szakértő a témában, de ha egy tanácsom lehetne, azt mondanám, a kismamák próbáljanak olyan gondozó orvost és szülésznőt, sőt dietetikust találni, aki abban segít, hogy természetes úton születhessen a gyermek. Kemény statisztikák vannak a császáros gyerekek hosszútávú kockázatairól, és sajnos ezekről nem akkor kell elkezdeni beszélni, amikor már megvan a probléma. Aki pedig már érintett, fokozottan figyeljen a táplálkozás sokszínűségére: heti 20-30 féle nyers zöldség fogyasztás. Ez megint nem azt jelenti, hogy gyümölcsöt nem szabad enni, hanem a zöldségre tessék koncentrálni, de mellette szabad gyümölcsöt is enni.

Ha már szóba kerültek a gyerekek: hogyan tápláljunk 1-től 3 éves korig és utána?

Ne bonyolítsuk túl. Hadd emeljek ki két dolgot: a finomított szénhidrátok minden formája nagyon káros, pedig a gyerekek általában nagyon szeretik és preferálják ezt. Próbáljunk meg erősek lenni és ne tartsunk otthon péksütit, csoki, kekszet, inkább felvágott zöldséget, gyümölcsöt. A másik, hogy a gyerekeket általában elég nagy munkával lehet rászoktatni a rendszeres húsfogyasztásra, pedig gondoljuk el, mennyivel egyszerűbb lesz nekik, ha a magas vérnyomás elkerüli őket, és nekünk is mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem is kívánnánk a húst. Tehát legyünk erősek, és ne akarjuk lenyomni a krumpli mellé a „husit is”, hanem koncentráljunk arra, hogy ne legyen otthon gyors szénhidrát, helyette viszont legyen nyers zöldség és amúgy meg engedjük nekik, hogy a saját ízlésük szerint válasszanak.

Ön szerint mi a hosszú élet titka?

A szerintem leghitelesebb publikáció alapján jól kell párt és barátokat választanunk. Ez fogja ugyanis meghatározni, hogy hol és hogyan éljük a mindennapjainkat.

Szeretnél személyesen is találkozni dr. Schwab Richárddal? Gyere el május 8-án a Remind Connectre, és tudj meg többet a hosszú élet és a táplálkozás kapcsolatáról. Kattins, és foglald le a helyedet már ma.

Fotó: Schumy Csaba

Tetszett a cikk? Bővebben is érdekel a téma? Olvasd el Erdődi-Ádám Veronika dietetikussal készült interjúnkat is!