Demenciát okozhat a légszennyezés?

Egy tanulmány rávilágít, hogy bizonyos fajta légszennyezés nagyban növelheti a demencia kockázatát. Szalóky Bálint cikke.

A demencia a társadalom elöregedésével együtt egyre súlyosbodó probléma. Az okokat folyamatosan kutatják, a JAVA Internal Medicine pedig előállt egy olyan eredménnyel, amely összefüggésre világít rá a szálló por mértéke és a demencia kialakulása tekintetében.

A kutatás közel 28 ezer amerikai résztvevőt vizsgált 1998 és 2016 között. Ebben az időszakban az alanyok körülbelül 15%-ában, 4105 emberben fejlődött ki demencia. Ők mindannyian az Egyesült Államok olyan területein éltek, ahol magasabb a szálló por PM2.5 koncentrációja. A kutatók büszkék az elért eredményekre, mert úgy vélik, Amerikában elsőként mutattak rá a légszennyezés és a demencia közötti kapcsolatra. Az eredmény ráadásul ott a leginkább szembetűnő, ahol a vizsgált időszakban a szennyezés jelentős része valamilyen mezőgazdasági folyamat, vagy sok erdőtűz eredménye.

PM2.5

A két és fél mikronos méretű szemcséket nevezzük PM2.5-nek. Hogy az arányokat érzékeljük: az átmérőjük körülbelül harmincszor kisebb az emberi hajszálénál. Apró méretük miatt a légzőszervünkben mélyebbre tudnak hatolni, és kicselezve minden, szervezetünkben lévő védekező mechanizmust eljutnak a tüdőnkig. Ezért jóval veszélyesebbnek számít az ugyancsak mért PM10-nél: ahelyett, kilélegeznénk őket, megtapadnak a tüdőben vagy a véráramban, és például szív- és érrendszeri problémákat vagy légúti megbetegedéseket okozhatnak (pl. asztma vagy tüdőrák). Egy-egy erdőtűz akár száz kilométeres távolságban is megnövelheti a levegőben lévő PM2.5 koncentrációt. Éves átlagos egészségügyi határérték létezik rá, ez jelenleg 25 μg/m³.

Csak egy lélegzet

Dr. Sara Dubowsky Adar, a Michigan Egyetem Közegészségügyi Iskola epidemiológiai tanszékének alelnöke a CNN-nek nyilatkozva elmesélte, hogy nagyon meglepődött az eredményt látva, ugyanakkor hamar rádöbbent az okokra: „A kutatás során az agyra gyakorolt hatást vizsgáltuk.

A mezőgazdaságról jól tudjuk, hogy sok növényvédőszert használnak. Ezek az állatok számára idegmérgek, de mint látjuk, ezeknek az apró részecskéi hatással lehetnek az emberekre is.

A futótüzek során pedig nem csak az erdők égnek, hanem az otthonaink és például a benzinkutak is. Ezek füst formájában visszajutnak hozzánk, és belélegezzük őket.”

Hogy a jelenlegi következtetések mennyire valóságosak, jól alátámasztja, hogy a világon más kutatások is hasonló konklúziókat vontak le. Például 2016-ban Kanadában 6,6 millió embert vizsgálva arra jutottak, hogy azok, akik közelebb laknak valamilyen főútvonalhoz, 7%-kal nagyobb eséllyel lesznek demensek. Angliában azt állapították meg, hogy 1,4-szeres az esélye a betegség kialakulásának, ha nagy az éves légszennyezettségi kitettségünk.

Egyelőre viszont nem tudni, mi okozza a konkrét összefüggést. Csupán teóriák léteznek, mint például, hogy az agyba jutó PM2.5 részecskék neuronális sejthalált okoznak, és ez végeredményben demenciához vezet. A jelenlegi eredmények mindenképp előrevetítik, milyen irányban kell folytatódnia a kutatásoknak, hogy végül felfedjék az ok-okozati összefüggéseket.

Remind magazin

Milliókat érintő probléma

Jelenleg a világban több mint 55 millióan élnek demenciával, ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több mint 10 millió új embernél fedezik fel a tüneteket. A WHO úgy véli, ez a szám még tovább fog emelkedni a népesség elöregedésének köszönhetően, hiszen a tünetek – a gondolkodás, érzelmek és társas képességek kimutatható hanyatlása – jellemzően 60 éves kor felett jelentkeznek először, és egyre rosszabbodnak a kor előrehaladtával. A demencia leggyakoribb ismert oka jelenleg az Alzheimer-kór.

A légszennyezés számos országban jelentős probléma. Bár sokaknál vannak törvények és különféle szabályozások (például Budapesten akkor van szmogriadó, ha három mérőállomáson egy időben a mért légszennyezettség koncentráció meghaladja a 75 μg/m³-t), világviszonylatban folyamatosan nő azoknak a napoknak a száma, amelyeket a WHO rendkívül szennyezőnek minősít. Csak az Egyesült Államokban, 2011-ben több mint százezer idő előtti halálesetet kötöttek közvetlenül a légszennyezéshez. És bár sokat segíthetne, ha az utcára FFP maszkban lépnénk, mint a már-már elfeledett COVID-os időkben, vagy ha légtisztító eszközzel szerelnénk fel az otthonunkat, a hosszú távú megoldást mégis az egységes szabályozások, és azok kötelező érvényű betartása és betartatása jelenthetné.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: őseink lábnyoma vezet a fenntartható élet felé?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

Ismerős az a pillanat, amikor egy fontos feladat közepén egyszer csak már csak arra tudsz gondolni, hogy enned kellene? Amikor...

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

Van, hogy nem egy nagy tragédia vagy váratlan fordulat miatt érezzük úgy, hogy változtatnunk kell. Nincs látványos összeomlás, csak egyre...

A DJ, amikor „megérkezik”

Metha több mint húsz éve építi a zenei pályáját. A történetében engem leginkább az érintett meg, hogyan tudta közben megőrizni...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Hámori Ildikó több mint hat évtizede van jelen a színpadon és a filmvásznon, mégsem érzi úgy, hogy az életkorának határt...

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

A nyár könnyedsége után az új évszak jó alkalom arra, hogy a megszokott rutin mellett helyet adjunk valami újnak. Összegyűjtöttük...
kave_foto_unsplash

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

A kávé régóta több, mint egyszerű élénkítő ital. Reggeli rituálé, délutáni szünet, beszélgetések kísérője, és egyre több kutatás szerint akár...

Hol kezdődik a valódi szabadság? – a Tudatos döntések vendége Szűcs Péter

Szűcs Péter számára az utazás többet jelent annál, minthogy minél több szép helyet lásson, vagy esetleg kiszakadjon a megszokott környezetből....

„Most tanulom, milyen örömből dolgozni” – interjú Sivák Zsófiával

Nem akart társadalmi érzékenyítő projekteket gyártani, egyszerűen csak a saját traumái feldolgozásaként kezdte el fényképezni azt a világot, amit ismert:...

Színtelen elegancia, avagy milyen viszonyban vannak a színek és a bátorság

Ma, amikor a nyugati divat letisztultságot, monokróm harmóniát és visszafogottságot diktál, érdemes elgondolkodni: vajon mit veszítünk el azzal, hogy leszokunk...

Nem másnak, magunknak kell megfelelnünk – Krizsó Szilvia vendége Fischl Mónika színésznő

Fischl Mónika az évek során megtanulta, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az élete, ha végre nem másoknak akar mindenáron megfelelni, hanem fontosabb...

EZ IS ÉRDEKELHET

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

Ismerős az a pillanat, amikor egy fontos feladat közepén egyszer csak már csak arra tudsz gondolni, hogy enned kellene? Amikor...

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

Van, hogy nem egy nagy tragédia vagy váratlan fordulat miatt érezzük úgy, hogy változtatnunk kell. Nincs látványos összeomlás, csak egyre...

A DJ, amikor „megérkezik”

Metha több mint húsz éve építi a zenei pályáját. A történetében engem leginkább az érintett meg, hogyan tudta közben megőrizni...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Hámori Ildikó több mint hat évtizede van jelen a színpadon és a filmvásznon, mégsem érzi úgy, hogy az életkorának határt...

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

A nyár könnyedsége után az új évszak jó alkalom arra, hogy a megszokott rutin mellett helyet adjunk valami újnak. Összegyűjtöttük...
kave_foto_unsplash

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

A kávé régóta több, mint egyszerű élénkítő ital. Reggeli rituálé, délutáni szünet, beszélgetések kísérője, és egyre több kutatás szerint akár...

„Most tanulom, milyen örömből dolgozni” – interjú Sivák Zsófiával

Színtelen elegancia, avagy milyen viszonyban vannak a színek és a bátorság

Nem másnak, magunknak kell megfelelnünk – Krizsó Szilvia vendége Fischl Mónika színésznő

„Nem visszatértem, hanem újrakezdtem” – interjú Dobay Eszterrel

Miért érezzük fáradtabban magunkat szabadság után? Így győzd le a nyaralás-másnaposságot!

Vörösfény-terápia: több mint wellness-trend?