Ez a különleges helyszín az ELTE Füvészkert, amely Magyarország legrégebb óta működő botanikus kertje. 1771-es alapítása óta számos kihívással kellett szembenéznie, például átköltöztetésekkel, ám ma már elmondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáját. Napjainkban több mint 8000 növényfajnak ad otthont, működésével nagyban hozzájárult a kihalás szélére sodródott növények megmentéséhez, valamint a növényekről való ismereteink bővítéséhez. Vajon milyen kincsekre bukkanhatunk a VIII. kerület ékszerdobozában?
Az őserdő mélyén
A Füvészkertben sétálva több üvegházat láthatunk, melyek számos különleges növényt rejtenek, például orchideákat, illatozó narancsfákat. Az egyedülálló szépségű Pálmaház egy valódi dzsungel hangulatát idézi sűrű csoportosulású, egzotikus fáival. Köztük olyan ritka pálmafélék is megtalálhatók, mint az ezüstös levelű Bismarckia nobilis, melynek természetes élőhelyét a Madagaszkár-szigetek jelentik.
Az üvegházban a fák között különböző cserjék is megbújnak, mint például a kakaó, a kávé, a maracuja vagy éppen a mangó. A Pálmaház az irodalom rajongóinak is bakancslistás hely lehet, hiszen itt rejtőztek el a Pál utcaiak a vörösingesek elől Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című közkedvelt regényében.
A kert éke, a Viktória-ház
A trópusi növényekről beszélve nem mehetünk el az amazonasi tündérrózsák mellett sem, amik a Viktória-házban láthatók. A tündérrózsák legfőbb különlegessége, hogy mindössze két napig virágoznak, ráadásul éjszaka. Az első nap még fehér virágok napkelte előtt becsukódnak és lesüllyednek, majd estére újból felbukkannak, ekkor már rózsaszínben tündökölve. A tündérrózsák további érdekességei közé tartozik, hogy terebélyes levéllemezükön nagy súlyt, akár 50 kilogrammot is elbírnak.
A Viktória-ház az amazonasi tündérrózsa mellett számos rovarfogó növénynek ad otthont. Ezek a növények azért is nagyon érdekesek, mert mindegyik másféle módon csalogatja magához a gyanútlan rovarokat. Az Amerikai Egyesült Államok tengerparti síkságairól származó Vénusz légycsapója például a levele belső szegélyén található cukornedvvel vonzza magához a zsákmányt, míg az úgynevezett hízóka fajok gombaillatot bocsátanak ki.
Óriások között
A kert legkülönlegesebb lakói közé tartoznak az óriás méretű mamutfenyők, melyek mind magasságukat, mind tömegüket, mind pedig életkorukat tekintve rendkívüli számokkal jellemezhetők.
A hegyi mamutfenyő legmagasabb egyedei a 80 métert is elérhetik, életkorukat pedig 2-3000 évre becsülik. Grandiózus, 2100 tonna körüli súlyával a világ legnehezebb élőlényének számít. A Füvészkertben a hegyi mamutfenyő egy valamivel alacsonyabb, ám nem kevésbé bámulatos kékes-ezüstös lombkoronájú változata található meg az igen érdekes történetű kínai mamutfenyővel együtt, amit 1941-ig csupán kövületekből ismertek.
A hazai növények védelmében
A messzi földről érkező növények mellett a Füvészkert nagy hangsúlyt fektet a hazai növények védelmére, szaporítására is. Otthont ad például a fehérvirágú Szent István-szegfűnek, vagy másnéven István-király szegfűnek, mely a Dunántúli középhegység sziklás vidékein őshonos, vagy az őszirózsák közé tartozó vidám, sárga Teleki-virágnak, mely az egykori erdélyi kancellár, Teleki Sámuel után kapta a nevét.
A Füvészkertben megtalálható a magyar flóra egyik kiemelt képviselője, a pilisi len is. Ezzel a sárga virágú növénnyel az egész világon kizárólag Pilisszentiván környékén, a Szénás-hegycsoportban lehet találkozni. Az akár számunkra is ismerős növényeket a botanikus kert több pontján megtalálhatjuk, például a sziklakertekben.
Szezonális izgalmak
A kert egész évben páratlan látványt nyújt. Rendkívüli változatossága többek között a növények különböző virágzási időszakának köszönhető, így bármely évszakban, akár hónapban is tud újat mutatni. Tovább színesíti a Füvészkert mesebeli világát, hogy a gondozók több programmal, rendezvénnyel várják az érdeklődőket.
A tavaszi időszak legnépszerűbb eseménye a Sakura ünnepe, amikor a japán cseresznyefák rózsaszín virágba borulnak, elkápráztatva a látogatókat és a dolgozókat egyaránt. A Füvészkert ezekben a napokban azonban nemcsak a cseresznyefákhoz, hanem a japán kultúrához is közelebb hozza a természetkedvelőket. A kert ennek megfelelően idén is számos programmal várt mindenkit, mint például japán nyelvórával, koncertekkel, harcművészeti és fegyverbemutatókkal, valamint haiku (japán versforma – a szerk.) versennyel.
Fotók: Pixabay, Unsplash, Szedlák Ádám
