Régi és jól ismert szereplője vagy a magyar jógaoktatók közösségének, 15 éve dolgozol jógaoktatóként, évek óta tartasz jógaoktatóképzéseket és az online videóidra egyre többen jógáznak az otthonukban. Rengeteg személyes tapasztalatra tettél szert ez idő alatt a jógával és a jógázókkal kapcsolatban. Szerinted kiknek való a jóga és kiknek nem?
Nem szeretnék elfogultnak tűnni, de erre az a válaszom, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom a jógát. Viszont érdemes a jógagyakorlás megkezdése előtt szakember véleményét kikérni, ha valakinek komolyabb, krónikus mozgásszervi problémája vagy pszichés zavara van. A jógában az a fantasztikus, hogy nagyon sokféleképpen lehet megélni. A jóga lehet mozgásterápia, lehet a személyiségfejlesztés módszere, de lehet egy spirituális út is vagy mindhárom egyszerre. Sokan gondolják, hogy a jóga, valamifajta misztikus keleti dolog, pedig egyáltalán nem így van. A jóga evidens, saját tapasztalásokon keresztül vezet mindenkit a célja felé.
De az ugye nem mindegy, hogy ki milyen fizikai állapotban kezd el jógázni? Másként működnek az izmai, az ízületei egy sportos fiatalnak, mint egy idősebb, túlsúlyos embernek.
Igazából teljesen mindegy, hogy az illető fizikai szinten milyen állapotban van. Én, amikor elkezdtem jógázni, akkor iszonyatosan kötött voltam, le volt bénulva a bal karom, de ez nem gátolt meg abban, hogy gyakoroljak. Az emberek fejében sokszor van egy tévhit, hogy a jógához valamifajta lazaság kell. Pedig ez pont fordítva igaz: nem lazának kell lenni a jógához, hanem a jógától válik valaki lazává. Meg lehet találni azt, hogy kinek melyik jógafajta működik. El lehet menni Gerincjóga órára, ami a gerinctorna és jóga ötvözete, egy nagyon preventív mozgásforma, 0-90 éves korig bárki meg tudja csinálni. Nagyon jó alapot ad, javítja a tartást, kompenzálja az ülőmunkát. De ott van a dinamikus Jóga Flow, ami lehet, hogy még egy világ életében sportoló embernek is kihívást fog jelenteni.
És ez csak a gyakorlás fizikai része. A jóga azért több, mint a tornaóra, mert lelki és mentális jótékony hatása is van.
Ha valaki pszichés szinten is szeretné jobban megérteni magát, számos tapasztalatra tehet szert a jóga gyakorlása közben. Hogyha befelé figyel az órán, a testén keresztül is sok dolgot megérthet önmagával kapcsolatban, mert ahogy az ember az órán a testével bánik, abban benne van, hogy egyébként hogyan áll önmagához, hogyan viselkedik más helyzetekben. A meditáció gyakorlásával is, mindenfajta misztifikáció nélkül nagyon mély önismerethez juthat az ember. Nem könyvben olvassa el, vagy egy guru mondja el neki, hogy ki ő, vagy hogyan kellene viselkednie, hanem befelé figyelve, saját maga jön rá az összefüggésekre.
„Én már öreg vagyok a jógához.” Ez a gondolat is sokszor felmerül az emberekben. Ugyanakkor a közösségi média tele van 80-90 pluszos nénikkel, bácsikkal, akik gyönyörűen kivitelezik az ászanákat. Ők a kivételek?
A jógában nincs életkori határ. Nyilván más az ember teste 16 évesen, meg más 80 évesen. A kor előrehaladtával az embernek már vannak olyan speciális igényei, amire figyelni kell. Az idősebb korosztálynak azt szoktam javasolni, hogy érdemes egy szakemberrel – gyógytornásszal, manuál terapeutával – konzultálni, hogy van-e esetleg olyan jógapóz vagy olyan típusú mozdulat, aminél mindenképpen figyelni kell valamire. Pláne, ha az illető tudja magáról, hogy valamilyen krónikus fájdalma, vagy komolyabb tartáshibája van. Előfordulhat, hogy a jóga mellett javasolnak még más, egyéni kezelést is. A jóga inkább egészségfejlesztés, mint rehabilitáció.
Ha a fizikai gyakorlásról beszélünk, mit tud a jóga, amit más sport nem és emiatt mindenkinek ajánlani lehet?
A jóga egy nagyon tudatos mozgásforma és ezért nagyon biztonságos. Nem ugrabugrálás, nincsenek benne hirtelen mozdulatok, egy felkészült jógaoktató folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy vigyázz magadra, csak a határodig menj el, ne akard erőszakkal kifelé tolni a határt, hogyha fájdalmad van, akkor vegyél visszább. Mert ha fáj, akkor lehet lesérülni, de ha fájdalmat okozok magamnak, akkor az azt is jelenti, hogy az önmagammal való szeretetteljes kapcsolaton még lenne mit javítani. Ráadásul az embernek elmegy a kedve a gyakorlástól, ha közben szenved. Az a tapasztalatom, hogy bármilyen sportot hosszú távon csak akkor lehet fenntartani, hogyha örömöt okoz.
Hogyan válasszunk oktatót? Ez is fontos kérdés egy kezdő jógázó számára.
Az első, hogy hallgassunk az intuíciónkra! Nézzünk meg egy fotót róla, nézzük meg a tekintetét, ebből rengeteg olyan információ áll össze, amiket nehéz megfogalmazni, de mégis egy szempont lehet. A következő, hogy ma már mindenki jelen van a közösségi médiában, utána lehet nézni a jógaoktatónak, hogy mennyire hiteles. Nézzük meg a videóit, próbáljuk ki egy online óráját, olvassuk el a posztjait, ezekből kiderül a hozzáállása, hitvallása. Aztán pedig találkozzunk vele élőben, mert a legfontosabb a személyes tapasztalat. Az első jógaóra egy kezdő számára természetesen meghatározó élmény. Ha ez átütő, akkor a jógaoktató lehet, hogy egy életre megnyerte őt a jógának, elindul egy pozitívabb irányba, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb lesz. Ha az első jógaoktató nem jön be a jógázónak, mindenképpen azt javaslom, hogy ne adja fel. Érdemes még egy esélyt adni, minden jógaoktató a saját vetületét tanítja a jógáról, ezért annyiféle jógaóra létezik, ahány jógaoktató.
Az interneten rengeteg jógavideót lehet megnézni, ezek a videók a kezdő jógázóknak is hasznosak? Vagy az a jobb, ha valaki személyes órákon kezd el jógázni?
Ez is a konkrét szituációtól függ. Hogyha valakinek komoly szervi problémái vannak, akkor szerencsésebb a személyes kapcsolat az elején. Nyilván egy személyes óra többet ad, mint egy online, de ha nem hinnék az online jogoktatásban, akkor nem csinálnám. A kezdők esetében azt ajánlom, hogy ne random kezdjenek el össze-vissza jógavideókra jógázni, hanem válasszanak jól felépített órákat, ahol elmagyarázzák nekik a pózokat. A weboldalamon több mint 300 videó van fent, különböző hosszúságúak, nehézségűek, többféle jógafajta. Emellett pedig van egy ászana lexikon is a legfontosabb 80 ászanával, amelyeket részletesen elemzek. Mindenki meg tudja nézegetni azokat a pózokat, amelyekkel problémája van, fájdalmat érez bennük, kellemetlen élménye van velük és le tudja ellenőrizni, hogy jól csinálja-e őket. Folyamatosan dolgozom azon, hogyan lehet online úgy tanítani, hogy az a lehető legbiztonságosabb és leghatékonyabb legyen. Egy mozgásterapeuta barátommal egy új négyhetes tanfolyamot dolgozunk ki a weboldalamra, kifejezetten olyan embereknek, akik még soha nem jógáztak, nincsenek olyan jó fizikai állapotban. A nulladik lépést szeretnénk nekik megtanítani. Lesznek benne fizikai gyakorlások a legegyszerűbb anatómiai alapmozgásoktól indítva, légzés, egy kis elmélet.
Azt vettem észre magamon, minél többet gyakorlok, annál inkább élvezem. A rendszeresség sokat számít. Heti hány alkalom a minimum ahhoz, hogy valakiben beinduljon ez a folyamat? Hogy érezze a fejlődést, a jótékony hatást?
Nyilván gyorsabb a fejlődés, ha az ember többet gyakorol, de ez mindennel így van. Ahogy mondtam, jó, hogyha a jógázás örömet okozó tevékenység marad és nem görcsösség. Már az is tökéletes, ha az embernek van kedve és ideje ahhoz, hogy reggelente, vagy éppen munkából hazaérve hetente kétszer csak egy fél órát online gyakoroljon. Ha emellett hetente egyszer el tud menni személyes gyakorlásra, az is nagyon sokat tud hozzáadni az élményhez, a fejlődéshez. S ha ehhez még hetente többször egy-egy rövid meditáció is társul, az még jobb. Azt javaslom, hogy a kezdők inkább kevesebb gyakorlással indítsanak, hogyha tényleg megjön az őszinte belső igény arra, hogy többet gyakoroljanak, akkor növeljék a gyakorlások számát, hosszát.
Fotó: Gyana Dániel; Erőss Mariann
