hirdetés
A számítógépek az elmúlt évtizedekben beleivódtak a mindennapjainkba. Olyannyira, hogy szépen lassan átvették a szerepet bizonyos munkafolyamatokban. Ma már teljesen természetes, hogy korábbi adatokért például az online adatbázisokhoz kell nyúlnunk ahelyett, hogy a céges könyv- vagy irattárban kutakodnánk órákig. Az informatika fontos szerepköröket és feladatokat helyettesít, és ma más képességekre van szükség az információk eléréséhez vagy továbbításához. Az új generációk már ezekben az új rendszerekben szocializálódtak, sőt jó eséllyel állást is az ehhez szükséges kvalitásaik miatt találtak. Egyáltalán nem meglepő, ha valaki ma például gyorsabban ír géppel, mint kézzel, vagy hogy a kézírása olvashatatlan. A számos új lehetőség és gyorsaság azonban hatalmas hibaforrást, sebezhetőséget is magában hordoz azzal, hogy a céges működésben teljesen a gépekre hagyatkozunk.
Fiatalabbak talán kevésbé emlékeznek az Y2K pánikra, amikor egy szoftverhiba miatt az informatikai rendszerek összeomlását jósolták 2000. 01. 01-ével. Azonban míg erre a kormányoknak többévnyi felkészülési ideje volt, addig a CrowdStrike kiberbiztonsági cég szoftverhibája idén júliusban azt eredményezte, hogy többek között tömegközlekedési társaságok, pénzügyi és egészségügyi intézetek, telekommunikációs cégek váltak használhatatlanná.
Az egyes vállalatok, mentve a menthetőt igyekeztek azonnali ad hoc megoldásokat találni. Például a reptereken megkezdték az élő becsekkolást, és a légiutas kísérők kézzel írták fel a beszállókártyák adatait. Egyes kibertechnikai tanácsadók azon az állásponton vannak, hogy a cégeknek a jövőben fel kell készítenie az alkalmazottakat ilyen eshetőségekre. Magyarán a vállalatok működéséhez elengedhetetlen olyan protokollok kidolgozása, amelyek a papírral, tollal és kézzel működtetik tovább a feladatokat addig, amíg az szükséges.
A BBC cikkében felemlegeti az alumíniummal és megújuló energiával foglalkozó norvég cég, a Hydro esetét. Amikor a vállalatot öt évvel ezelőtt zsarolóprogrammal támadták meg, az alkalmazottak visszatértek a hagyományos iratkezeléshez. És bár az eseményeknek a termelés komoly kárát látta, mégsem kellett teljesen leállniuk. Azaz a zsarolók végső soron nem értek célt, főleg, hogy a cég tulajdonosainak eszük ágában sem lett volna fizetni.
Elsősorban azok a vállalatok felkészültek ma ilyen eshetőségre, amelyek a Hydrohoz hasonlóan átestek a „tűzkeresztségen”. A tanácsadók szerint felettébb hasznos, ha a legfontosabb adatok, elérhetőségek kinyomtatott formában is hozzáférhetőek, mint ahogy az is, ha az alkalmazottak tudnak kézzel írni. Utóbbi talán triviálisnak tűnik, pedig egyáltalán nem az: még az írással napi szinten foglalkozók esetében is természetesnek számít, hogy utoljára az iskolapadban írtak kézzel hosszabb ideig. Márpedig gyakorlás teszi az embert, ha hirtelen akár oldalakat kell kézzel írni, az rendkívül megterhelő lehet, és egyáltalán nem biztos, hogy mások számára olvasható lesz a végeredmény.
Így egyes cégek már készülnek az alternatív megoldásokkal. Például faxgépeket is tartalmazó vészhelyzet-csomagokat állítanak össze a központjaikban, internetelérés mentes számítógépes megoldásokkal kísérleteznek, amelyekkel az adatok kinyomtathatók anélkül, hogy külső fél hozzájuk férjen. Az egyik tanácsadó szerint a cégeknek érdemes olyan képzéseket tartania, ahol például táblák használatát gyakorolják az alkalmazottak. Ez értelemszerűen azért fontos, hogy ne éles helyzetben derüljön ki, ki mennyire képes alkalmazkodni a váratlan helyzethez, hanem legyen vész esetén követhető protokoll. Például az Egyesült Államokban még ma is elvárják, hogy egyes bírósági dokumentumok rendelkezésre álljanak titkosított USB-n.
A szakértők egyetértenek abban, hogy rendkívül fontos a felkészülés és a biztonsági szabályok kialakítása hasonló esetekre, azonban sajnos abban is, hogy a papír és toll nem fog mindent megoldani. Ma már rendkívül bonyolult rendszerek vannak, egyes folyamatok működéséért pedig több ezer alkalmazott felel a világ különböző tájain. Az, hogy ezek a működések zavartalanok legyenek egy informatikai leálláskor, sajnos aligha kivitelezhető. A reális célkitűzés tehát, hogy a lehető legkisebb kár keletkezzen, és ebben bizony nagy segítséget jelenthetnek a „fapados” módszerek.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: sci-fibe illő technológia lehet az ivóvíz új forrása!
Fotó: Pexels / Arina Krasnikova, Kaboompics.com
hirdetés
