Az utóbbi néhány évben szerencsésen megsokszorozódott a kortárs magyar szerzők által írott krimik száma. Íróink dermesztően izgalmas történeteket kínálnak, amelyeknek nyomozói fáradhatatlanul dolgoznak, nekünk pedig semmi más dolgunk nincs, mint kényelmesen elhelyezkedni a fotelben, a kezünkbe venni egy csésze forró teát vagy kávét, és egymás után falni az oldalakat.

Cserhalmi Dániel Vadászat című regénye, akárcsak korábbi három könyve, ismét az 1950-es éveket idézi meg. Az Államvédelmi Hatóság nyomozóit sorra öli meg egy titokzatos elkövető, amit Péter Gábor, az ÁVH teljhatalmú ura sem nézhet tétlenül: a rendőrségi nyomozó, Erdei Sándor mellé rendel egy ÁVH-s detektívet.
A regény visszarepíti az olvasót a komor hangulatú múltba: a nyomozókkal együtt járjuk Budapest utcáit, miközben a házmesterlakásokban serceg a hagymás zsír, a gangon pukkannak a sörösüvegek, a lacikonyhán pedig sercegnek a hurkák – mert nemcsak az izgalmas cselekmény, hanem az alapos korrajz is nagy erénye ennek a lenyűgözően sötét kriminek.

Szabó Ágota alakja az írónő Rókabérc, haláltúra című regényében tűnt fel először; a Hajónaplóban pedig immár negyedik alkalommal kísérhetjük figyelemmel, hogyan oldja meg a rejtélyeket a karcos modorú ügyésznő. A bűntény helyszíne ezúttal egy északi-tengeri óceánjáró fedélzete, ahová Ágota a barátnőjével, Zsófival érkezik, hogy jól megérdemelt pihenését töltse Skócia, Grönland és Izland partjainál, jéghegyek, bálnák és gleccserek között.
A luxushajó fedélzetén azonban hamarosan kezdenek eltünedezni az utasok, megszaporodnak a rejtélyek, és előbb-utóbb mindenkiről lehull az álarc… A regény ötvözi a krimik izgalmát és a chick-lit könnyedségét, ráadásul, ha új úticélokra vágyunk, jó néhány tippre szert tehetünk a könyvből.

Az elsősorban meseíróként ismert írónő első, felnőtteknek szóló kötete krimi és sci-fi egyben. A Möbius-akta kiindulópontja egy budai házban történt titokzatos haláleset, de a cselekmény főként egy negyvenes családanya kapuzárási pánikja köré szerveződik. A mai Budapesten játszódó, izgalmas történetben Valentin Kornél százados vezeti a nyomozást, amelybe bekapcsolódik egy fiatal forgatókönyvírónő is.
A több szálon, több idősíkban játszódó történet emberi kapcsolatokról, döntésekről és azok végzetes következményeiről is szól; s ha figyelmesen olvasunk, a történet végére az is kiderül, mi köze mindehhez az egyik titokzatos elbeszélőnek, Zoénak.

Szlavicsek Judit Kardos Júlia-sorozatának (Balatoni krimik) negyedik darabja egy vitorlásversenyen indul: egy ismert krimiírónő, Harting Erna a vízbe esik, majd eltűnik. Kardos Júliára, a veszprémi főkapitányság nyomozójára hárul a feladat, hogy kiderítse, mi történhetett az írónővel.
Közben megismerjük a vitorlázó baráti társaságot átszövő különös kapcsolatrendszert, a társaság tagjainak emberi gyengeségeit, és ahogy az Szlavicsek Judit regényeinél lenni szokott, nem hiányozhatnak a mai magyar valóságra tett utalások és a fejezetekhez gondosan válogatott zenék sem.

A baljós címlap ízig-vérig ható krimit sejtet, és ha elolvassuk N. Nagy Zoltán legújabb könyvét, nem fogunk csalódni. A történet a mai Magyarországon játszódik: Kőbányán egy plébános holttestére bukkannak; a gyilkost pedig nagy erőkkel kezdi keresni a rendőrség. A szálak messzire, az 1999-es napfogyatkozásig vezetnek, és Gálfi alezredes, miközben a gyilkos kiléte után nyomoz, saját múltja árnyaival és egy árulással is szembesül.
A szerző – aki korábban nyomozóként is dolgozott – ötödik regénye a skandináv krimik rajongóinak és a szövevényes történetek kedvelőinek is letehetetlen olvasmány.
Fotó: libri.hu