A digitális eszközök használata önmagában már régóta nem kérdés. Navigációhoz, receptekhez vagy akár egy-egy gyors információhoz természetes módon nyúlunk a telefonunkhoz. A különbség inkább ott kezd élessé válni, amikor az eszköz kvázi helyettesíti a gondolkodást, különösen olyan helyzetekben, ahol az önkifejezés, az érzelmi jelenlét vagy az intuíció lenne a lényeg.
A randizás pont ilyen terep. Egy közösségimédia-felületen vagy randiappon megtalálható profil bemutatkozó szövege, egy első üzenet vagy a konfliktuskezelés során kidomborodó kommunikációs módok mind árulkodnak arról, hogyan működünk emberként. Ha ezek mögött nem saját gondolatok, hanem AI-generált sorok állnak, sokak számára éppen az a réteg vész el, ami érdekessé, megismételhetetlenné és hitelessé tesz valakit.

Az „ick” mögött
Az „ick” (modern szleng, ami a randizás és a párkapcsolatok világában hirtelen fellépő, zsigeri undort, kiábrándulást vagy ellenszenvet jelenti – a szerk.) érzése gyakran nem magára a technológiára irányul, hanem arra, amit képvisel. Sokan úgy érzik, hogy ha valaki a legegyszerűbb döntésekhez vagy reakciókhoz is külső (ráadásul mesterséges) segítséget kér, az az önállóság és az érzelmi érettség hiányát sugallja. Egy kapcsolatban pedig éppen ezek azok a tulajdonságok, amelyek biztonságot teremtenek.
Különösen érzékeny pont, amikor a mesterséges intelligencia az érzelmi kommunikációba lép be: hogyan reagáljunk egy vitára, mit írjunk egy bocsánatkérő üzenetben, vagy hogyan értelmezzük a másik fél szándékait. Ezek azok a helyzetek, ahol a „kész válaszok” nemcsak személytelenné tehetik a kommunikációt, hanem hosszabb távon el is távolíthatnak attól a folyamattól, amelyben valóban megtanulunk kapcsolódni egymáshoz.
Láthatatlan hatások: környezet, torzítás, felelősség
A mesterséges intelligencia használata körüli ellenérzésekhez egy kevésbé intuitív, mégis egyre többet emlegetett szempont is hozzájárul: a környezeti terhelés. Az AI-modellek működtetése jelentős energia- és vízfelhasználással jár, ami sokakban etikai kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha mindezt olyan feladatokra használjuk, amiket saját erőből is meg tudnánk oldani.

Emellett a rendszerek működéséből fakadó torzítások sem elhanyagolhatók. Kutatások szerint az ilyen chatbotok hajlamosak túlzottan megerősíteni a felhasználó nézőpontját, ami rövid távon kényelmes, hosszabb távon viszont csökkentheti az önreflexiót és a felelősségvállalást. Egy kapcsolatban pedig az önvizsgálat és a hibák felismerése is hozzájárul a fejlődéshez.
Nem fekete-fehér kérdés
Fontos látni, hogy nem minden helyzetben problematikus az AI használata. Vannak, akik számára (például neurodiverzitás esetén) segítséget jelenthet egy-egy társas helyzet értelmezésében vagy a kommunikáció árnyalatainak megértésében. A különbség inkább a mértékben és a szándékban rejlik: támogat-e minket, vagy átveszi a helyünket?
A randizás világa mindig is tükröt tartott a társadalmi változásoknak, és ez most sincs másként. Ahogy a technológia egyre sűrűbben átszövi a mindennapjainkat, úgy válik egyre fontosabbá a kérdés: mit szeretnénk ebből megtartani, és hol húzzuk meg a határt? Mert végső soron a kapcsolódás lényege nem az, hogy tökéletes, polírozott válaszokat adjunk, sokkal inkább az, hogy valódiak és önmagunk lehessünk.
Fotók: Pexels


