Mit csináljak?
Talán nincs olyan ember, aki ne akarna erre a kérdésre azonnal választ kapni akkor, amikor úgy érzi, már nem hozza lázba az, amiért egykor igazán és őszintén rajongott. Miután a helyezt nem egyszerű, a válasz sem lesz az, éppen ezért nem is várhatjuk mástól. Ki kell gondolni, meg kell érezni, és néha egyszerűen ki kell szenvedni magadból, mert nem biztos, hogy azonnal megérkezik a nagy „Ez az!”. Néha csak annyit tudsz, hogy ez, ami most van, az nem az, amire vágysz. De ez már valami! Innen már el lehet mozdulni.
Van, hogy teljesen új irányba kell menni. Van, hogy csak vissza kell térni ahhoz, amit régen szerettél, de valahogy elveszett az évek alatt. De az is lehet, hogy amit most csinálsz, az nem is rossz, csak át kell egy kicsit hangolni, mert megeshet, hogy nem a te utad változott meg, hanem te magad.
Hallgass a belső hangra!
Van egy japán fogalom, az ikigai, ami az élet értelmét, célját és a létezés okát jelenti, vagyis azt, ami a boldogság forrását adja a mindennapokban, amiért érdemes felkelned minden reggel. Sokan ezt keresik végső válaszként, holott az ikigai nem egy pont, amit egyszer megtalálsz, hanem egy irány, egy belső hang, ami néha suttog, néha ordít, és néha elhallgat, hogy újra felfedezd.
Ahogy fejlődsz, ahogy változik a személyiséged, az érdeklődésed, a környezeted, úgy változhat az is, amit szenvedéllyel tudsz csinálni. Ez a változás nem bukás, nem tévút, hanem a fejlődés és a tudatosság természetes ritmusa. Lehet, hogy már nem hoz lázba, amit régen imádtál, de az is lehet, hogy amit ma még szívesen csinálsz, azzal holnap már nem leszel önazonos.
Találd meg a jelzőfényt!
Ahelyett, hogy a kellemetlen érzést elnyomnád, kezdd el megvizsgálni, hogy pontosan mi okozza, mi szívja el az energiád a jelenlegi munkádban. Mi az, amit régen élveztél benne, de most már nem; mi az a tevékenység, ami most feltölt, történjen ez munka közben, vagy azon kívül. És ne akard rögtön az egész életed újratervezni! Kezdd apró lépésekkel, és először csempészd vissza az életedbe azokat a tevékenységeket, amelyek örömmel töltenek el – ez az első jelzőfény, amerre mozdulni érdemes.
Ahhoz, hogy ezt megtaláld, van egy nagyon egyszerű eszköz, amit azonnal el is kezdhetsz használni: ez nem más, mint az önmegfigyelés. Nincs más dolgod, mint tudatosan figyelni arra, hogy milyen érzelmi reakcióid vannak különböző helyzetekben. Például mit érzel akkor, amikor ülsz egy meetingben? Leszívja az energiádat? Unod? Feszültté válsz? És amikor otthon vagy, és dolgozol egy hobbi vagy egy kreatív projekten, akkor mi történik benned? Lelkes, játékosság vagy kíváncsi vagy?
A kérdés egyszerű: milyen érzéseket élsz át különböző tevékenységek közben? Hol érzel életerőt, és hol azt, hogy az energiát szívják el belőled?
Ezt számontarthatod akár fejben is, de ha szeretnél pontosabb képet kapni, naplózhatod is. Elég néhány hét rendszeres önmegfigyelés, és máris rengeteg adatot kapsz arról, mi az, ami valóban tölt téged, és mi az, ami csak viszi az energiádat. Ezek az adatok és információk lassan elkezdik megmutatni az új irányokat is, csak keresd és kövesd azt, ami jó érzéssel tölt el. Figyeld meg, milyen területek iránt érzel kíváncsiságot, nyitottságot, gyermeki lelkesedést, életerőt vagy vágyat. Ezeket a belső impulzusokat keresd ebben az önmegfigyelési szakaszban.
A változás egyik eszköze a tudatosság
Mindeközben legyél türelmes magaddal! Nem kell sürgetni, nem kell egyik napról a másikra mindent megérteni vagy megváltoztatni. Figyeld meg magad, és ha lehetőséged van rá, minél jobban engedd bele magad azokba a tevékenységekbe, amelyek örömmel töltenek el.
Ha az életed nem teszi lehetővé azonnal a nagy váltást, akkor is úgy működik ez a módszer, mint egy jelzőtábla: egyszerűen megmutatja, merre van az helyes irány.
A legjobb azonban az lenne, ha lassan elkezdenéd úgy alakítani az életed, hogy egyre több időt tölthess azokkal a tevékenységekkel, amelyek örömet adnak. Közben pedig figyelj tovább, mert lehet, hogy ahogy mélyebbre mész bennük, még több mindent felfedezel magadról. Ez mindenképpen a tudatosság jele, legyen szó a karrierünkről vagy az életutunkról.
Nagyon fontos, hogy a helyes irány megtalálása közben semmiképpen ne ostorozd magad azért, mert úgy érzed, eddig rossz irányba mentél, rossz karriert választottál, vagy olyan dologban képezted magad, amit ma már nem élvezel. Akkor, abban a pillanatban, azon a tudatossági szinten, az volt az irány számodra. Menet közben azonban te is fejlődtél, és megjelent benned az igény, hogy amit csinálsz, az ne csak egy teljesítmény legyen, hanem az önkifejezésed, az önmegvalósításod formája is. Ez az igény nem jelent mást, minthogy a tudatosságod természetes módon növekszik. Ezen a ponton már nem csak az lesz a fókuszban, hogy majd miből tudsz megélni, hanem azt is számításba veszed, hogy mi tart meg lelkileg, miben vagy önazonos, miben érzed jól magad.
Fotó: Pixels
