hirdetés
A resztoratív szemlélet a kapcsolatok helyreállításáról és a közösségi élmény erősítéséről szól – akár munkahelyi környezetben is. Célja, hogy feltárja a konfliktusok során keletkezett károkat, és támogassa a felek közötti megbékélést ahelyett, hogy büntető intézkedéseket alkalmazna.
„Tekintsük a nehézségeket a kollektívához tartozónak” – áll a Harvard 2022-ben készült tanulmányában. „Kutatásaink azt sugallják, hogy amikor a csoportok a szorongást vagy a nehézségeket inkább kollektív, mint egyéni problémaként fogalmazzák meg, az így kialakuló közösségi megküzdési stratégiák elősegítik a valódi kapcsolatot és a jobb felépülést.”
Szeretnék hozni egy példát a resztoratív szemlélet alkalmazására. Egy nemzetközi vállalat ügyvezetője keresett meg azzal, hogy a cég látszólagos harmóniájában némi feszültséget érez a munkatársak között. Leültünk, átnéztük a szervezeti hierarchiát. Mivel viszonylag lapos szervezetről van szó, így világossá vált, hogy jelentős szerepet kap a csapatokon belüli és csapatok közötti együttműködés fontossága. Részt vettem egy vezetői értekezleten, ahol megismerkedtem a cég vezetőivel és az érintett team leaderekkel.
Kezdetét vette a közös munka. Első körben személyes interjúkat végeztem a vezetőkkel, meséltek a csapataikról és az őket érintő nehézségekről. Ezek alapján összeállítottam egy kérdéstervezetet, amit az ügyvezetővel egyeztettem, és amelyet a Beszélő Körökben alkalmaztam.
Kijelöltük a diverz csoportokat, melynek az is célja volt, hogy ne mindig a szokásos munkatársakkal kerüljön sor a nézőpontok megismerésére. Célszerű 8, maximum 10 fős csoportokat létrehozni. Több figyelem és idő jut a kollegákra. Nagyjából másfél órát vesz igénybe a beszélgetés, ami természetesen eltérhet a tervezettől. Ennél a cégnél több mint 100 emberrel dolgoztam együtt.
Ezelőtt nem találkoztak ezzel a módszerrel a munkatársak, így izgatottan várták, hogy mi áll előttük. A kör előtt hangsúlyoztam, hogy ez róluk szól, a munkájukat fogja segíteni, a munkatársak közötti kapcsolatokat megerősíteni.
A Beszélő Kör módszer lehetőséget ad arra, hogy a csapattagok kifejezzék érzéseiket és véleményüket egy adott probléma kapcsán. Minden résztvevőnek lehetősége van arra, hogy megossza tapasztalatait, miközben a többiek figyelmesen hallgatnak. Ez segít az empátia kialakításában és a megértés elmélyítésében.
A beszélgetés vezetett, tehát a kérdés és a válasz körben halad, én felelek az érzelmi és tartalmi kontrollért. Tisztázzuk a szabályokat, egyszerre egy ember beszél, nem vágunk egymás szavába és természetesen lehetőség van passzolni. Általános tapasztalatom szerint mindenki aktívan részt vesz, még az is, aki az elején ellenállást tanúsít.
Természetesen titoktartás kötelez, így nagy vonalakban vázolom a felmerült nehézségeket. Sokaknál problémaként merült fel az egyenetlen terhelés, többen panaszkodtak tudásmonopóliumra is. Többször előfordult, hogy egy kolléga információkat tartott vissza, ezzel erősítve pozícióját és nélkülözhetetlenségét. Voltak, akik nem ismerték a társcsapatok pontos munkáját, ezért nem is tudtak megfelelően együttműködni. Nem voltak tisztában az időkritikus munkák fontosságával, így egymással kerültek emiatt nézeteltérésbe.
A Kör lehetővé tette, hogy személyes élethelyzeteiket is megosszák, így kiderült, miért ragaszkodnak többen továbbra is a home office-hoz, és megértsék, elfogadják a helyzetet. Az előzőekben felsorolt problémák nagyon sok félreértést okoztak, ami konfliktusokat eredményezett. Emiatt sok feszültség alakult ki, ami a mindennapi munkát veszélyeztette. Mivel nagy nemzetközi cégről beszélünk, több esetben problémaként merült fel, hogy a kontakt mátrixot nem aktualizálták, ami szintén a munkát hátráltatta.
Nagyon sok felismerés született, a munkatársak tudtak egymás gondolataihoz kapcsolódni, egymás nézőpontjait, szükségleteit megismerni.
A fentiek alapján egy problématérképet vázoltam a vezetésnek. Velük is Beszélgető Kör alapján vitattuk meg, hogyan lehetne a felmerült problémákat a leghatékonyabban megoldani. Ez egy proaktív (probléma feltáró) Kör volt, amit természetesen követ majd egy értékelő Kör, így a vezetésnek lehetősége lesz rálátni a felvetett problémák megvalósulására is.
Pár hét után már jött is a visszajelzés, hogy sokkal nyitottabbá tette a szervezetet ez a szemlélet, tudnak egymással beszélni a felmerülő problémákról, könnyebben nyílnak meg a kollegák.
Ez a példa jól illusztrálja, hogyan lehet a resztoratív szemléletet gyakorlatba ültetni a munkahelyi kultúrába, elősegítve ezzel egy támogatóbb és együttműködőbb környezet kialakítását.
A resztoratív szemlélet beépítése a szervezeti kultúrába manapság elengedhetetlen. Nemcsak egy új módszer alkalmazása, hanem egy átfogó kulturális változás is. Kinek javaslom? Aki hosszútávon gondolkodik, aki a bizalom kialakítására törekszik, akinek fontos a közösségi érzés erősítése, és fontos a munkatársak jólléte és pszihológiai biztonsága.
A resztoratív szemlélet tehát nem csupán egy konfliktuskezelési módszer, hanem egy átfogó filozófia, amely segíti a munkahelyi kultúra fejlődését és a munkavállalók közötti együttműködést.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: 7 tipp, ami segíthet túllendülini a nehéz időszakokon!
További információért keresd Fiáth Juditot a LinkedIn profilján, a konfliktusvezetes.hu honlapon vagy az info@konfliktusvezetes.hu e-mail címen!
Fotó: Pexels / Fox, fauxels
hirdetés
