hirdetés
„Az utóbbi években egyre több kutatás irányul a talajra és annak védelmére” – magyarázza Erika. Nem véletlenül. Az emberi társadalom terjeszkedése, a természetes élőhelyek visszaszorulása, a környezetszennyezés, az ipari mezőgazdaság és a klímaváltozás miatt a talaj egyre jobban veszít termőképességéből. Azonban kicsiben, saját kertünket gondozva is tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségét.
A talaj – bár rejtve van előttünk – valójában egy élő közeg, amelyben különböző mikroorganizmusok – baktériumok és gombák – dolgoznak azon, hogy a növények számára megfelelő környezetet biztosítsanak. Erika azt javasolja, hogy ne bolygassuk feleslegesen ezt a jól működő rendszert, hiszen megzavarhatjuk a mikroorganizmusok egyensúlyát.
„A talajban léteznek aerob és anaerob baktériumok” – mondja. „Ha állandóan ásunk, forgatjuk a talajt, ez a két baktériumfaj rossz helyre kerül: a fényérzékeny és ebben a mennyiségben nem szabadlevegőre termett baktériumok a talajfelszínre, a talajfelszínen élők pedig a fényben és oxigénben szegényebb, mélyebb talajrétegekbe jutnak – és már fel is borult a rend.”
A mikorrhiza gombák nélkülözhetetlenek a növények számára: segítik a tápanyagfelvételt, erősítik az immunrendszerüket. Bizonyos mesterséges termesztőközegek, mint a kókuszrost vagy a perlites föld, viszont nem kedveznek ezeknek a gombáknak.
„Minél sterilebb és mesterségesebb a közeg, annál kevesebb élet lesz benne” – figyelmeztet Erika. Ezért a talajvédelem jegyében törekedjünk az egyszerű, természetes megoldásokra.
„A jó talajélethez elengedhetetlen a sok-sok szerves anyag” – mondja a szakértő. „Komposztáljunk, emellett használjunk állati eredetű alapanyagot is. Az egyik legjobb megoldás a nyúltrágya, de még a tengerimalac alól kisepert forgács is alkalmas a talaj javítására. Mivel a baromfitrágya túl »erős«, mindig komposztáljuk be használat előtt. Alkalmazhatunk gombakomposztot is, ami a sertés-, ló-, marha- és baromfitrágya összeért, komposztos földkeverék egyvelege.”
A talaj nedvességtartalmának javításához elengedhetetlen a változatos növényzet. „Vigyünk életet a talajba” – javasolja Erika. „Minél többféle növényt ültetünk, annál szerteágazóbb gyökérrendszer kerül a talajba, a gyökerek mentán pedig a talaj mélyebb rétegeibe nedvesség jut.”
A fenntartható kertészkedés fontos lépése, hogy úgy tekintsünk a talajra, mint élő, érzékeny egyensúlyú rendszerre, amely, ha vigyázunk rá, bőkezűen meghálálja.
Remind Expert
V. Topor Erika, okleveles kertészmérnök, naturkertész és a Kertportál – Fenntartható kertek szakértője már kislány kora óta kertész szeretett volna lenni – töretlen lelkesedés azóta is tart. A biokertészkedés, a természetközeli és ökologikus kertészkedés a fő irányvonala, melynek egy része a kerttervezésekben is megjelenik, másik csapása, részben a veteményes és a kisgazdaság, mindennapjait jelenti. Kerttervező irodaként, kertészeti szakkönyvíróként és magazintulajdonosként segíti a kertbarátokat, workshopokon és a KertAkadémia rendezvényen tanít.
Fotó: cottonbro studio, Ron Lach / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
