Vintage bútordarabokat kortárs műtárgyakká varázsolják

Design, kincsvadászat iránti szenvedély, környezettudatos szemlélet. Ezek a legfőbb jellemzői a FABRIKA nevet viselő vintage mid-century bútor- és lakberendezési stúdiónak, ahol új életre kelnek a huszadik század közepének ikonikus tárgyai, úgy, hogy minden egyes felújított bútor egyszerre hordozza a régi mesterek kéznyomát és a modern otthonok egyedi hangulatát. Kollár Mariannal, a FABRIKA tulajdonosával László Krisztina beszélgetett.

Bevallom őszintén, lenyűgöz mindaz, amit a régi bútorokkal, dizájn tárgyakkal csináltok. Egyszerre mentitek meg őket az enyészettől és varázsoltok belőlük kortárs műalkotásokat, amelyek egyben használati tárgyak is. Honnan ered nálad a régi bútorok iránti szerelem? Az eredeti szakmád egyébként a bútorokkal kapcsolatos?

Egyáltalán nem. Nemzetközi borakadémikus vagyok, Londonban 8 évig foglalkoztam vintage borokkal. Borokat kutattam, gyűjtöttem, ritka gyűjtői darabokból tartottam képzéseket, kurzusokat, borkóstolókat. A régi kincsek felkutatása, megmentése mindig is nagyon vonzott. Azt hiszem, mindez a gyerekkoromra vezethető vissza, nagymamámmal nagyon jó kapcsolatom volt, a régiségekkel való törődés az ő emlékét hozza vissza. Két lányom van, nekik is szeretném ezt tovább adni. Az, hogy otthon szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ma már alap, de most már abban a korban vannak, hogy ők is megbecsülik a régi darabokat, vigyázni tudnak például a régi bútorokra.

Hogyan keveredtél át a bor világából a bútorok területére?

2018-ban költöztünk haza, várandós voltam a kisebbik lányommal, és nagyon szerettem volna egy olyan helyet, ami kicsit visszaadja a londoni hangulatot. Én már Londonban is, amikor tehettem, vintage piacokra jártam a férjemmel. Itt régi lámpákat, bútorokat, különféle tárgyakat árusítottak, úgyhogy már ott beindult ez a szerelem. Budapesten, a Szondi utcában már létezett a Fabrika, ami akkor még inkább olyan volt, mint egy nagy raktár, ahova, mint vásárló tértem be. Az akkori tulajdonos valamilyen oknál fogva kiszeretett belőle, mi pedig beleszerettünk, és átvettük tőle az üzemeltetést. Ebből alakítottuk ki a mai FABRIKÁT, ahol a fő hangsúly a restaurált bútorokon és design lámpákon van. Kezdetben össze tudtam egyeztetni a boros munkámat a FABRIKÁ-val, de idővel választanom kellett. Nem bántam meg, hogy a FABRIKÁ-t választottam.

Milyen stílusú bútorokkal foglalkoztok? Bárki, bármilyen bútort behozhat hozzátok, olyanokat is, amelyeket esetleg lomtalanításkor találtak?

Nálunk ikonikus darabok vannak az 50-es, 60-as, 70-es évekből, most már kicsit kacsintgatunk a 80-as évek felé is, de vannak régebbi, art deco, bauhaus darabok is. Elsősorban tervezői darabokat próbálunk vadászni, ikonikus cseh, magyar, német, olasz tervezői alkotásokat. Az angol és dán teakfa bútorok is közel állnak a szívünkhöz, ezek főként külföldről érkeznek, mert mi mindig a jó minőségű, egészséges fát keressük, nálunk nincsenek penészes fabútorok. Nemcsak a minőség miatt fontos ez nekünk, hanem környezetvédelmi szempontból is, a felújítás során csak természetes anyagokat használunk. Védjük ezzel a környezetet, és nem csak arról van szó, hogy a farészeket bio olajjal kezeljük, illetve teljesen natúrban vannak visszacsiszolva, hanem szép, új kárpittal is felöltöztetjük őket, így a mai modern enteriőrbe beilleszthetőek lesznek. Sokszor kortárs művészekkel kooperálunk, például az egyik FABRIKA bútorszövetünket egy kortárs textiltervező, Veszprémi Lili tervezte. Ez mindenképp újdonság a szakmánkban, nyitottak vagyunk a mai modern kortárs művészek felé, tárt karokkal fogadjuk őket, és nálunk is ki tudnak állítani, ha a művészetük illik a koncepciónkba.

Remind magazin

Ma már a FABRIKA több mint egy üzlet, egy közösségi tér is, ahol számos program várja a betérő embereket.

Egy éve kezdtünk el művészeti foglalkozásokat is tartani a FABRIKÁ-ban, a mostani helyszínünkön a Rózsa utcában. Alul van egy kultúrpont, ami kávézóként is üzemel, mi felül, a galérián vagyunk és a külön teremben mindenféle workshopokat szoktunk szervezni. Agyagozás, homokképkészítés, makramé, festés: ezeket a foglalkozásokat művészek tartják, de ahogy említettem, kiállításokat is szervezünk. Nekünk nagyon fontos a közösségépítés.

Hogyan sikerül megtalálnotok a célcsoportotokat, hiszen annyi hasonló program van a budapesti kulturális élet kínálatában?

Hozzánk olyan vendégek térnek be, akik a kreativitást keresik. Nálunk például egy kerámia workshopon nem ugyanazt a bögrét készíti el minden résztvevő, hanem mindenki a saját fantáziáját szabadjára engedve kreál tárgyakat.

Remind magazin

Simon Holbert francia-magyar származású kerámiaművész, aki elismert név a szakmában tartja ezeket a foglalkozásokat, ő nem korongozik, hanem a marokedény technikát használja. Két-három tárgyat lehet elkészíteni a workshopján, nem mondja meg senkinek sem, hogy mit készítsen el. Mindenki jön egy ötlettel, ő pedig nagyon szívesen segít, ha kell a kivitelezésben. Három alaptechnikát mutat be az elején, amelyekkel el lehet készíteni a tárgyakat.

Ez az egyediség a FABRIKÁ-ban is fellelhető, a restaurált tárgyakra is igaz. Belőlük sincs két egyforma, ugye?

A FABRIKÁ-ra is igaz, hogy olyan dolgokat próbálunk fellelni és restaurálni, amelyek egyediek, nem találhatóak meg minden háztartásban. Sokszor jönnek home staging-től is és úgynevezett statement darabokat keresnek. Mi abban is mások vagyunk, mint egy átlagos lakberendezési üzlet, hogy restaurálással is foglalkozunk. Az elsődleges célunk mindig is az lesz, hogy a bútorok és lámpák szakszerűen legyenek restaurálva. Nem asztalos csapat vagyunk, hanem restaurátorok dolgoznak a tárgyakon. Számomra a szakma szépsége abban rejlik, hogy látom a megújulás folyamatát, azt, hogy milyen állapotban hoznak be hozzánk egy darabot, és utána hogyan távozik el tőlünk. Mi sosem fogunk mennyiségre törekedni, számunkra a minőség a fontos. Akik járnak hozzánk, tudják, lehet, hogy egy székre vagy egy fotelre heteket kell várniuk, de kivárják, mert tudják, mit kapnak vissza. Illetve sokszor személyes megkeresésre kutatunk fel egy-egy áhított, ritkán fellelhető darabot.

A ti „bútormentés” tevékenységetek elsősorban dizájn tárgyakra vonatkozik. Tudjátok minden egyes bútorról, hogy ki tervezte?

Remind magazin

Majdnem mindegyikről tudjuk. Van egy-kettő, ami teljesen rejtély marad. Emlékszem, volt egy szék, őrült kutatómunkával igyekeztünk felkutatni hónapokon keresztül a tervezőjét, múzeumoknak is írtunk, küldtünk fotót róla, tudtuk, hogy ez valami nagyon különleges art deco darab lehet, csak ugye pont az a kor, a száz évvel ezelőtti időszak, amikor ezeket a tárgyakat nem jegyezték annyira. Úgyhogy máig nem ismerjük a tervezőjét.

Az ikonikus lámpákkal könnyebb dolgunk van, az is előfordul, hogy megbíznak minket egy-egy ikonikus lámba beszerzésével, szerencsére mi jól ismerjük a lámpagyűjtőket, akikkel nem egyszerű tárgyalni, mivel gyűjtők, ragaszkodnak minden darabjukhoz, de ez még izgalmasabbá teszi a „hajtóvadászatot!”
2026-ra is sok meglepetést tartogatunk, februárban egy izgalmas honkongi fotókiállítással indítunk, a kínai újév keretén belül. Részletekért érdemes követni bennünket!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

alkoholmentes_parfum_foto_pexels2

Az alkoholmentes parfümök jelentik az illatszerek jövőjét?

Ahogy a szépségipar egyre inkább a tudatos, bőrbarát és „clean beauty” szemlélet felé fordul, az alkohol szerepe is új megvilágításba...
kozepkor_fitnesz_hosszabb_egeszsegesebb_elet_foto_pexels

A 40-50 éves korban végzett fitnesz segíthet a hosszabb, egészségesebb élet elérésében

Egy közel 25 ezer főt vizsgáló kutatás szerint a 40-es, 50-es éveinkben (ráadásul nem élsportolói szinten) megszerzett aerob fittség akár...

„Az érdekelt, mi történik, amikor nincs könnyű kiút” – interjú Lidija Hilje horvát íróval

Miért marad valaki egy helyen, ha boldogtalan? Mit jelent “egy nálunk fiatalabb országban” felnőni? És hogyan él tovább bennünk egy...

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

Több mint wellness – amikor a hosszú élet szemléletté válik

A longevity ma az egészségipar egyik legmeghatározóbb hívószava. Konferenciák, kutatások és nemzetközi szakértők keresik a választ arra, hogyan élhetünk nemcsak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan nemzetközi szerzők regényei, amelyek Magyarországról indulnak, a hazai történelemhez kapcsolódnak, vagy éppen...
randizas_foto_pexels

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

Egy ideje már a munkán és a mindennapi szervezésen túl is megjelenik a mesterséges intelligencia: ott van a legszemélyesebb tereinkben,...
hegedus_zsanett_bespoke_tervezo_aiaie_foto_panamy

„Mindenki a legjobb önmagát szeretné viszontlátni a ruháiban” – interjú Hegedűs Zsanett bespoke tervezővel

Harmincegy éve ugyanaz a kérdés foglalkoztatja Hegedűs Zsanettet: hogyan lehet a ruhák nyelvén pontosan megfogalmazni egy ember személyiségét. Az AIAIÉ...

EZ IS ÉRDEKELHET

alkoholmentes_parfum_foto_pexels2

Az alkoholmentes parfümök jelentik az illatszerek jövőjét?

Ahogy a szépségipar egyre inkább a tudatos, bőrbarát és „clean beauty” szemlélet felé fordul, az alkohol szerepe is új megvilágításba...
kozepkor_fitnesz_hosszabb_egeszsegesebb_elet_foto_pexels

A 40-50 éves korban végzett fitnesz segíthet a hosszabb, egészségesebb élet elérésében

Egy közel 25 ezer főt vizsgáló kutatás szerint a 40-es, 50-es éveinkben (ráadásul nem élsportolói szinten) megszerzett aerob fittség akár...

„Az érdekelt, mi történik, amikor nincs könnyű kiút” – interjú Lidija Hilje horvát íróval

Miért marad valaki egy helyen, ha boldogtalan? Mit jelent “egy nálunk fiatalabb országban” felnőni? És hogyan él tovább bennünk egy...

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

„Mindenki a legjobb önmagát szeretné viszontlátni a ruháiban” – interjú Hegedűs Zsanett bespoke tervezővel

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka