A gerincjóga nem a klasszikusi jóga egy irányzata, hanem annak egy adaptációja. Szerinted az ősi jógaguruk mit szólnának hozzá, ha lehetőségük lenne elmenni egy gerincjóga órára?
Azt nem tudom, de az szerintem nagyon valószínű, hogy a modern jóga atyjai, Krishnamacharya vagy tanítványa Pattabhi Jois, akik már nem élnek, ugyanúgy használnák a modern tudomány legfrissebb eredményeit a jógában, mint ahogy én is. Szerintem a jóga egy élő hagyomány, ami folyamatosan alakul át, de a magja, a lényege nem változik. Eredetileg a jóga egy meditációs ülés, ászana volt, ma pedig már rengeteg formája létezik. A mai nyugati ember teste nem minden klasszikus jóga ászanára alkalmas, sokat ülünk széken, Indiában pedig a tanítványok a földön ültek a hétköznapokban is, ettől másképp alakult a testfelépítésük. Kutatások is alátámasztják, hogy az astanga ászanagyakorlását hajlékony tinédzserfiúkra optimalizálták. Hozzám pedig nagyon kevés hajlékony tinédzser fiú jár jógázni, úgyhogy muszáj volt változtatnom ezeken az ászanákon.
Neked mit jelent a gerincjóga, miért kezdtél el vele foglalkozni?
A gerincjóga számomra a modern ember jógája, a jóga eszközeit használjuk, de egy olyan formában, ami egy nyugati ember számára is elérhető és hatékony. Németh Gergőnél, a Mandala jógastúdiók alapítójánál kezdtem el ismerkedni ezzel a rendszerrel, mivel nagyon érdekelt az anatómia, a modern mozgásterápia, beleástam magam ezek felfedezésébe és az újdonságokat integráltam az óráimba.
Mondhatjuk azt, hogy a gerincjóga felér egy gyógytornával?
Ezt nem állítanám teljesen. A gerincjóga ötvözi a tradíciót és az innovációt, őrzi a jóga testhez és elméhez fűződő gondolkodásmódját, ugyanakkor integrálja a modern anatómia, a modern tudomány eredményeit. A gerincjóga középpontjában nem a gyakorlatok állnak, hanem maga a gyakorló ember. A gerincjóga mozgásanyagára a modern anatómia és mozgástudomány gyakorol nagy hatást, az oktatásmódszertanra a pszichológia. Például traumaszenzitív pszichológiai szemlélet miatt másképp vezetem a relaxációt: nem muszáj savászanában mozdulatlanul maradni, ha valaki mozogni szeretne, megteheti, sokan így könnyebben el tudnak lazulni. Visszatérve a gyógytorna hasonlathoz, nem gyógytorna, de a kezdő óráimra nagyon sokan érkeznek különböző mozgásproblémákkal, van, aki a cipőjét is csak nagy nehezen tudja levenni, mert annyira fáj a dereka, másoknak a válla, a térde fáj, gyakorláskor ezeket a panaszokat mind figyelembe vesszük.
A gerincjóga hallatán az ember azt gondolhatja, hogy csak a gerinccel foglalkoznak gyakorlatok. Milyen kapcsolatban áll a gerinc más testrészekkel?
A test egy egységes rendszer, nem olyan, mint egy autó, amiből csak úgy kivehetünk egy alkatrészt és külön megjavítjuk. A gerinc a többi ízület kontextusában tud jól és megfelelően működni. Sokszor tapasztalom azt, hogy a gerincproblémák hátterében nem is a gerinc gyengesége vagy instabilitása áll, hanem egy távolabbi terület nem megfelelő működése ró többlet terhet a nyakra vagy a derekunkra – ezáltal a fájdalom itt jelentkezik, de az ok távolabb van. Erre mondjuk azt, hogy sokszor nem a bűnösök sírnak. Az órákon ezért mindig az egész testtel foglalkozunk.
Hány év munkája van ebben a könyvben?
Húsz éve jógázom rendszeresen, és 15 éve tanulok anatómiát. Nagyon sok képzésen vettem már részt, és egy idő után úgy éreztem, hogy kicsit szűkek a határok, tágítanom kell őket. De ez egy never ending story, folyamatosan képzem magam.
Miért pont most lett meg ez a könyv? Mi volt a belső indíttatásod?
Most talált meg a felkérés a G-Adam kiadótól, az egyik gyakorlónk dolgozik ebben a kiadóban és az ő ötlete volt egy magyar nyelvű, új jógakönyv. Régebben fordítottam már jógakönyveket, az írás azonban más dolog. Szerencsére kaptam egy jó szerkesztőt, aki sokat segített a fejezetek kialakításában.
Kiknek ajánlottad ezt a könyvet? Ebből a könyvből meg lehet tanulni a gerincjóga alapjait, vagy ez a könyv arra jó, hogy a személyes jógázás mellett segíti az otthoni gyakorlást?
Két célcsoport volt a fejemben, amikor írtam a könyvet: a gyakorlók és az oktatók. Fontos volt számomra, hogy ez a könyv legyen inspiráció a gyakorláshoz. Megosztom benne a saját nehézségeimet, és eloszlatok benne jónéhány gyakori kételyt a jógával kapcsolatban. Remélem minden olvasó kedvet a mozgáshoz, és ami még fontosabb, önbizalmat, hogy figyeljen a testére és merjen hallgatni a belső hangjára. A jógaoktatóknak pedig hasznos egy új perspektíva, a megszokott rutinok megkérdőjelezése, és egy elmélyülés az elméleti részben – nagyon sok hasznos információ található a könyvben.
Nagyon szépek a fotók a könyvben, egy gyönyörű szakácskönyvhöz hasonlítanám, ami kedvet csinál az olvasóknak a főzéshez.
Ahhoz, hogy kedvet kapj a gyakorláshoz, kellenek a szép fotók. Többnyire olyan gyakorlatokat mutatunk be a könyvben, amelyek nem annyira nehezek. Van benne némi kitekintés a kézenállásról, az alkarállás, van benne híd is, ami lehet, hogy nehezebb ászanáknak tűnnek. De vannak benne gerincjógás gyakorlatok is, mint az a mellizom nyújtása, ami nincs a klasszikus jógagyakorlatok között, viszont annyira hasznos. A fotókat Nyul Zsuzsanna készítette, a könyv dizájnjában is sokat segített.
Fotó: Nyul Zsuzsanna
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
