Biztos neked is volt már (és valószínűleg nem is egyszer) olyan élményed, amikor nem egészen tudtad meghatározni, hogyan szeretsz pontosan valakit. Úgy szereted, mintha családtag lenne, de mégsem az? Szerelmes vagy, de ez a szerelem nem biztonságot ad, hanem szétéget? Vagy épp fordítva: egy meleg hely, ahová odabújhatsz? Egy barátság, amiről legbelül azt érzed, igazából mélyebb és erősebb, mint egy szerelem, csak valahogy máshogy?
Erósz: A szenvedélyes vágy és szexuális szeretet
A vágy istenével fémjelzett szeretettípus a féktelen vonzalmat és szerelmet jelenti, melyben a szenvedélyes szeretet és a szexuális vágy kerül előtérbe. Erósz a szerelem első látásra: mikor az embert azonnal, szinte fájdalmasan átjárja a vágy a másik iránt akár anélkül, hogy ismerné. Veszélyes szeretettípus ez a görögök szerint, mert gyakran viszonzatlan vagy fájdalmas hirtelenséggel távozik.
Philia: A mély baráti szeretet
A philia a phobia szó tökéletes ellentettje, és az életreszóló baráti szeretetet jelöli. Ez a szeretet fizikai vonzalomtól mentes, gyengéd, törődő és mély: összekovácsolói az együtt átvészelt nehéz időszakok és az együtt töltött minőségi idő. Arisztotelész szerint a philia az egyik legnemesebb szeretetforma és enélkül nem is lehetünk soha igazán boldogok, akármennyi javunk is van.
Storgé: A rokoni és családi szeretet
A storgé, hasonlóan a philiához, fizikai vonzalomtól mentes, és a családtagok közti ösztönös és feltétel nélküli szeretetet jelöli. A storgé kiterjesztett fogalmában áll az ember és háziállata közti szoros kötelékre is, de ilyen lehet a hosszú ideje házasok átalakuló szeretete is, akik a szexuális vágy helyett az elköteleződést és bizalmat helyezik kapcsolatuk középpontjába.
Pragma: A racionális szeretet
A pragma a görögök számára az üzleties szeretetet jelöli, innen ered a pragmatikus szó is. A szeretettípusok közül ő a legpraktikusabb fajta: értéket keres partnerében, és közösen szeretne építkezni előre meghatározott céljai felé. Mivel itt sem dominál a vonzalom és vágy, ez a szeretettípus hosszan tartó: egyfajta harmonikus kooperáció vagy szimbiózis két ember között.
Mania: A pusztító szeretet
A mania, ahogy a mániákus szóból sejteni lehet, a szeretet egy kínzó és tébolyító formája: a szerelmesek megszállottjai a másiknak, birtokolni akarják vágyaik tárgyát, és ez a vágy az őrületbe kergeti őket. A mania féltékeny, önmarcangoló, betegesen ragaszkodó, és ha elveszíti a másikat vagy szerelme viszonzatlan marad, pusztító fájdalommal jár.
Ludus: A játékos szeretet
Flörtölés, kacérkodás, incselkedő ismerkedés, fiatalkori tisztaságú szerelem: ők mind-mind a ludus, azaz a játékos szerelem. Ez a szeretettípus az, amelyben a szerelmesek gyermeki módon játszanak: vonzódnak egymáshoz, és közben annyi könnyed és huncut mókával töltik meg a közös időt, amennyivel csak tudják.
Philautia: Önmagunk szeretete
Biztos mindenki hallott már a delphoi jósda híres feliratáról: Ismerd meg önmagad! Azonban kevésbé ismert, hogy ahhoz, hogy ezen a kapun beléphessen valaki, már korábban át kellett haladnia egy másik felirat alatt, mely így szól: Törődj magaddal! A görögök számára a philautia, azaz az egészséges önszeretet és az önmagunkkal való törődés kulcsfontosságú, ami nem összekeverendő a nárcisztikus öntömjénezéssel.
Agape: A legtisztább szeretet
Az agape a görögök szerint a szeretet legtisztább formája, jelentése: szeretet, vendégség. A nyolc szeretetfajta közül az ókoriak szerint az agape a legmagasabb rendű tudatos, feltétel nélküli, akaraton alapulva önfeláldozó szeretet, és mind közül az agape az egyetlen, amely tanulható érzelem. Az agape nem szab feltételeket: vendégül lát, elfogad és körbeölel – egyetemes és örökké tart.
(Fotók: Unsplash)
Tetszett? Ez is tetszeni fog!
