Amit az „apokalipszis mesteréről” tudni kell – Krasznahorkai László nyerte a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László magyar író nyerte a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat. Ő a második magyar szerző, aki átvehette a díjat a 2002-ben díjazott Kertész Imre után. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány fontos információt, amit a nemzetközileg is elismert kortárs szerzőről tudni érdemes. Szerző: Juhász Marianna

Gyulától Japánig

Krasznahorkai László egy középosztálybeli zsidó családban született 1954. január 5-én, Gyulán. Szülővárosában végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, majd Szegeden és Budapesten hallgatott jogot, diplomát pedig magyar–népművelő szakon szerzett.
Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel.
1987-ben Nyugat-Berlinben töltött egy évet a Német Akadémiai Csereszolgálat vendégeként. A keleti blokk összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.

Ezért kapott Nobel-díjat

A Svéd Királyi Akadémia indoklásában Krasznahorkai László látnoki életművének jelentőségét emelte ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. A díj odaítélői méltatták az író abszurdra, groteszk túlzásokra építő közép-európai prózairodalmi hagyományokhoz való kapcsolódását, de megemlítették, hogy munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, melyek több művét is inspirálták.
Krasznahorkai kilenc regény, számos novelláskötet és esszé, valamint forgatókönyv szerzője, köztük első könyvének, a Sátántangónak (1985) az epikus, hétórás filmadaptációjának társszerzője. Több alkotását megfilmesítették, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendező barátja, Tarr Béla.
Amikor az Osztrák Állami díjat Krasznai megkapta, a kitüntetést azzal indokolták, hogy „az irodalmi intenzitás mestere” „egyedülálló stílusú, lenyűgöző képi kifejező erővel rendelkező, a valós és szürreális jelenetek megtalálásában gátlástalan, hűvös iróniával és éles elmével megírt regényei és elbeszélései jól átgondoltak, tökéletesen megírtak és világosan megkomponáltak”.

nobel_dij

Krasznahorkai és Gyula

Gyula egyszerre helyszíne, szimbóluma és elveszett otthona az író életművének. Krasznahorkai László finoman fogalmazva is bonyolult viszonyt ápol szülővárosával, Gyulával. Az író már a rendszerváltás idején pesszimistán látta Magyarország jövőjét, mert szerinte a Kádár-korszak alatt a társadalom minden erkölcsi kompromisszumot megkötött. Ez a kiábrándultság az egész életművét áthatja.
Gyulához való viszonya ambivalens: bár műveiben gyakran megjelenik a város – névvel vagy rejtett módon -, az író tudatosan távol tartotta magát tőle. Évtizedek óta nem szerepelt ott hivatalos eseményen, és nem szívesen nyilatkozott gyulai médiumnak.
Krasznahorkai 1999-es interjúban azt írta, hogy amikor visszatért Gyulára, már nem találta a régi várost: „mintha eltűnt volna, s helyette egy másikat építettek volna, amely nem az igazi”. Ez az írás mély csalódásról, elidegenedésről és nosztalgiáról tanúskodik, sőt a helyiek körében felháborodást is keltett.

Néma beszél a sükethez

Az író már évtizedekkel ezelőtt vizionálta a magyar társadalom kiüresedését, nem véletlen, hogy a saját szülővárosával is fájdalmas, elidegenedett viszonyban maradt.
Tavaly decemberben New Yorkban, amikor bemutatták az író Herscht 07769 című regényét, Hari Kunzru brit író kérdésére Krasznahorkai a mű hátteréről elmondta: csalódott mindazért, ami ma Németország és Magyarország történik, valamint reményvesztettségét fejezte ki szülőhazájával kapcsolatban, amelyet úgy festett le, mint egy elmegyógyintézetet, ahonnan elmentek az orvosok, az emberek pedig eljátszották, hogy mostantól ők gyógyítanak, és találomra kiválogatták a betegeket.
Az író pesszimista, apokaliptikus világképe szerint az emberi kommunikáció is reménytelen – mintha egy „néma beszélne a süketekhez”.
A Nobel-díj kapcsán adott interjúban Krasznahorkai László arra a kérdésre, hogy mi jelenti számára a legnagyobb inspirációt, azt mondta: a keserűség.

Fotó: Magyar Versmondók Egyesülete; mta.hu

Tetszett ez a cikk? Ez is tetszeni fog!

Író némi hübrisszel – Interjú Kukorelly Endrével

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Continental Group jótékonysági karácsonyi vásár

Karácsonyi vásár a budai hegyekben: különleges ajándékok, finomságok és jótékonyság

Egyedi tervezői darabok, kézműves ajándékok, különleges gasztronómiai élmények és családi programok várják azokat, akik idén egy kicsit másképp kezdenék az...

Minden ajánlat nekünk szól? Így vásároljunk tudatosan

A közösségi médiát görgetve, híreket olvasva vagy a városban sétálva szinte mindenhol „kihagyhatatlan” Black Friday-ajánlatokkal találkozunk. A digitális hirdetések ráadásul...

A lassú luxus: miért lett az idő, a csend és a figyelem az új státuszszimbólum?

Egy délelőtt, amikor nem kell rohannunk. Egy beszélgetés, amelyet nem szakít félbe a telefonunk rezgése. Egy hétvége, amelyre nem szerveztünk...

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...

EZ IS ÉRDEKELHET

Continental Group jótékonysági karácsonyi vásár

Karácsonyi vásár a budai hegyekben: különleges ajándékok, finomságok és jótékonyság

Egyedi tervezői darabok, kézműves ajándékok, különleges gasztronómiai élmények és családi programok várják azokat, akik idén egy kicsit másképp kezdenék az...

Minden ajánlat nekünk szól? Így vásároljunk tudatosan

A közösségi médiát görgetve, híreket olvasva vagy a városban sétálva szinte mindenhol „kihagyhatatlan” Black Friday-ajánlatokkal találkozunk. A digitális hirdetések ráadásul...

A lassú luxus: miért lett az idő, a csend és a figyelem az új státuszszimbólum?

Egy délelőtt, amikor nem kell rohannunk. Egy beszélgetés, amelyet nem szakít félbe a telefonunk rezgése. Egy hétvége, amelyre nem szerveztünk...

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban