A Netflix új, négy részes minisorozata, a Live to 100: Secrets of the Blue Zones Dan Buettner amerikai újságíró és bestseller szerző húsz éve tartó kutatómunkájának összegzése. Betekintést nyújt olyan közösségek életébe, ahol a centenáriusok, vagyis a száz évnél idősebb emberek száma kiemelkedően magas a világ többi részéhez képest.
A nagyvárosi kényelem ára
A The World Bank adatai szerint ma a világ lakosságának 56% városokban él, és az előrejelzések szerint ez az arány az elkövetkező évtizedekben tovább nő. 2050-re 10-ből 7 ember lesz városlakó. Miért fontos információ ez? Többek között azért, mert a kék zónákban élő emberek nagyrészre a mai napig kis vidéki közösségekben, falvakban él és ez nagyban meghatározza az életmódjukat, ami pedig jelentős hatással van az élettartamukra és a hosszútávú egészségükre.
Az urbanizáció elhozta mindazt a kényelmet, amire az emberiség vágyott. Nem kell kilométereket gyalogolnunk, ha szeretnénk eljutni valahová, az időnk nagy részét kontrolált hőmérsékletű helyiségekben töltjük, nem kell bajlódnunk a táplálékunk előállításával, a nap 24 órájában akár egyetlen gombnyomásra bármikor ételhez juthatunk. De ezért a kényelemért hatalmas árat fizetünk – ez pedig az egészségünk.
A kék zónák titkai
A világ öt kék zónája bár földrajzilag nagyon távol helyezkedik el egymástól (Okinawa – Japán, Ikaria – Görögország, Szardínia – Olaszország, Nicoya – Costa Rica és Loma Linda – USA), mégis összeköti őket számos dolog, amit Buettner a látogatásai során fedezett fel. A sorozatból megtudhatjuk például mit jelent és milyen jelentőséggel bír a hosszú életre az, amit a japánok ikigainak, a costa ricaiak pedig plan de vidának hívnak, és fény derül arra is, milyen szerepet játszik az összetartó közösség vagy a városokban megszokott kényelmi megoldások hiánya. Megtudjuk, mit esznek, hogyan élik a mindennapjaikat ezek az időskorban is agilis, életvidám emberek.
A sorozat végére nemcsak az derül ki, hogy az örök élet forrása nem egy titkos összetevő vagy valamiféle varázsfőzet, hanem az is, hogy nagyanyáink gyakran hallott életbölcsességei, amiket bevallom fiatalon nem mindig fogadtam kellő komolysággal, igazabbak és fontosabbak, mint hittük. A kék zónák lakói számára az életmód döntéseik, amelyek ma kutatások tárgyát képezik, maguktól értetődőek, hiszen így élnek generációk óta. Nekünk, nagyvárosokban élő embereknek ennél lényegesen nehezebb a dolgunk, ha szeretnénk beépíteni vagy inkább visszaépíteni a mindennapjainkba olyan szokásokat, amiktől egy hosszabb, egészségesebb életet remélünk.
A rendszer, amit felépítettünk ellenünk dolgozik. Gyorséttermek, feldogozott, üres kalóriákkal teli élelmiszerek, mozgásszegény életmód, zaj és légszennyezés, a természettől való szinte teljes elszakadás. A teljesítménykényszer és a megállíthatatlan információ és híráradat okozta állandósult stressz és szorongás.
Amióta megnőtt a kék zónákra irányuló figyelem és a civilizáció lassan beszivárog ezekbe a közösségekbe is, területük folyamatosan csökken. De Buettner szerint megvan a formula. Ha összefogunk, bárhol képesek lennénk létrehozni új kék zónákat, úgy, hogy közben figyelembe vesszük a modern kor elvárásait is. Csak rajtunk múlik.
Fotó: Canva
