Mindig varázslatos dolog, ha valami megújul. Ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy az építőipar ténykedése jelentős környezetszennyezéssel jár, ami sajnos korántsem csak a szállításhoz köthető. Az új építőanyagok előállítása és maga a bontás is probléma: ekkor rengeteg mérgező anyag kerülhet a környezetbe. Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának 11%-áért tehető felelőssé az épített környezetünk. Ezzel a problémával korábban egyáltalán nem foglalkoztak, ma azonban rengeteg helyen nagy figyelmet fordítanak rá. Akkor is, ha ezt például Budapest utcáin sétálva és egy-egy építkezés körül látványos porfelhőt látva talán kétkedve fogadjuk.
A természet a megoldás
Az építőipar folyamatosan fejlődik. Miközben új, jelenleg környezetkímélőnek vélt anyagok és megoldások jelennek meg, több régen használt anyagról derül ki, hogy valójában rendkívül környezetszennyező, különösen a megbolygatáskor – éppen ezért kiemelt figyelmet igényel például az azbeszttartalmú épületek hatástalanítása. A BBC beszámolója szerint kiemelt problémát jelent ez az amerikai Clevelandben, ahol rengeteg elhagyatott épület várja a szakszerű bontást.
Nem véletlen, hogy éppen egy helyi cég igyekszik megoldást találni a károsanyag-kibocsátásra, méghozzá szokatlan módon: a Redhouse Studio építészeti cég azt tűzte ki célul, hogy az építési hulladékból úgynevezett szubsztrátokat hoz létre, tökéletes táplálékforrást teremtve a gombák fonalainak.
Leegyszerűsítve: a cél az, hogy a gombák elfogyasszák a káros anyagokat.
Ami pedig megmarad, azt a Redhouse Studio tömbösíti, egy keményfához hasonlítható, a betonnál erősebb tömbbe, végül építőanyagként felhasználva.
Túlontúl sci-finek hangzik? Pedig számos más cég dolgozik hasonló módszerekkel, még ha ezt egyelőre nem is nevezhetjük általánosan elterjedt építőipari standardnak. A rendelkezésre álló, és valóban hasznosítható anyagok ismételt felhasználása éppúgy cél, mint a hulladéklerakók tehermentesítése. Hosszú távon ez a pénztárcánkat is kímélheti, hiszen aki újított már fel bármilyen ingatlant az elmúlt években, lehet róla elképzelése, milyen jelentős költség a keletkezett sitt elszállíttatása a megfelelő lerakókba. A hosszú távú elképzelés, hogy az építőiparban körkörös gazdálkodás alakuljon ki, ahol semmi sem vész kárba, hanem valamilyen úton-módon minden anyag újra felhasználásra kerül.
Gombákkal a Földért
Hasonló elven igyekeznek más területeken is bevetni a gombákat. Ezek egyike például a világ egyik leginkább légszennyezett városa, az indiai Új-Delhi, ahol a gombákat légtisztításra használják fel. Új-Zélandon a csatornákban használják őket, hogy az oda került olajat válasszák ki a vízből. Egyes gombafajok még az örökké szennyezőnek vélt gyomirtó szereket vagy a kőolajat is képesek lebontani. Természetesen a legtöbb hasonló megoldás még kísérleti fázisban van, és több okból kifolyólag sem terjedt el széles körűen – ezek lehetnek hatékonysági problémák vagy jelenleg léteznek kevésbé költséges (noha szennyezőbb) megoldások a káros anyagok hatástalanítására.
Rendkívül sokan látnak fantáziát a különféle gombafajok lebontó erejében, egyes kutatók mégis óvatosságra intenek: ha túlontúl elterjed a használatuk, azzal felborulhat a jelenlegi öko-egyensúly, és így ahelyett, hogy fellélegezhetnénk, egy egészen új fajta problémát szabadíthatunk magunkra. Márpedig bizonyára senki sem szeretne egy The Last of Us-szerű világban élni.
Fotó: Pexels / Marina Leonova
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: az önjavító gombabőr lehet a jövő textilipari megoldása?
