A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És miért várjuk el mégis magunktól ugyanazt a teljesítményt, mint egy kellemes tavaszi napon? Goda Gábor okleveles vegyészmérnök szerint a legtöbben teljesen félreértjük, mi történik ilyenkor a szervezetünkben.

Ezért vagyunk fáradtak, ingerlékenyebbek

A nyári hőségre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egyszerű kellemetlenségre. Meleg van, izzadunk, rosszul alszunk, elfáradunk. Pedig biológiai szempontból ennél sokkal komolyabb folyamatról beszélünk.
„A legtöbben azt gondolják, hogy a hőség csak kellemetlen. Valójában ilyenkor a szervezet valóságos vészüzemmódba kapcsol. A testünk egy folyamatosan hőt termelő biokémiai reaktor, amelynek nagyon szűk hőmérséklet-tartományban kell működnie. Amikor odakint tartósan 35-40 Celsius-fok van, a szervezet szinte minden rendelkezésre álló erőforrását arra fordítja, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa” – mondja Goda Gábor, Synbiotic Laboratory alapítója.

A szervezet ilyenkor fokozza a verejtékezést, megváltoztatja a vérkeringést, folyamatosan újraosztja a folyadékkészleteit, miközben hatalmas mennyiségű energiát használ fel pusztán arra, hogy néhány tized Celsius-fokkal hűvösebben tartsa a testet. Ennek azonban ára van. Kevesebb energia marad az emésztésre, az izmokra, a koncentrációra, sőt még az agyműködésre is. Ezért érezzük magunkat fáradtnak, lassabbnak, ingerlékenyebbnek vagy éppen kedvetlenebbnek.

Remind magazin

A legnehezebb maraton az, amit senki sem lát

Sokan bűntudatot éreznek egy hőhullám idején. Egész nap alig csináltak valamit, mégis úgy érzik, mintha estére teljesen lemerültek volna.
„Kívülről úgy tűnik, mintha semmit sem csinálnánk. Valójában azonban a szervezetünk egy láthatatlan maratont fut. Az energia jelentős része nem a gondolkodásra vagy a fizikai munkára fordítódik, hanem arra, hogy ne melegedjünk túl. Ki ne fáradna el egy olyan maratonban, amelyet kívülről senki sem lát?”
A szakértő hangsúlyozza, hogy a hőségben nemcsak vizet veszítünk, hanem nátriumot, káliumot, magnéziumot és más elektrolitokat is. Ezek nélkül az idegsejtek ingerületvezetése, az izmok működése és több ezer enzim működése is kevésbé hatékony. Ezért fordulhat elő, hogy valaki egész nap pihen, estére mégis úgy érzi, mintha fizikailag is kimerült volna.

A szervezet ilyenkor nem teljesíteni akar, hanem túlélni

A modern világ azt sugallja, hogy ugyanazt kell tudnunk júliusban is, mint novemberben.
Ugyanúgy dolgozni. Ugyanúgy edzeni. Ugyanúgy koncentrálni. Csakhogy a biológia nem így működik.
„Szerintem az egyik legnagyobb hiba, amit hőhullám idején elkövetünk, hogy ugyanazt a teljesítményt várjuk el magunktól, mint egy kellemes, 20 fokos napon. Ez olyan, mintha egy ötödik osztályos gyereket ültetnénk be egy egyetemi államvizsgára. Lehet, hogy érti a kérdést, de egyszerűen nincsenek meg hozzá azok az erőforrásai, amelyekre szüksége lenne. A szervezet ugyanis ilyenkor prioritást vált. A vérkeringés jelentős része a bőr felé irányul, hogy a test hőt tudjon leadni. Az emésztőrendszer kevesebb vért kap. Az izmok kevesebb energiához jutnak. Az agy működését is befolyásolja a fokozott hőterhelés. Magyarul ugyanaz a szervezet dolgozik bennünk, de már nem ugyanazokkal a feltételekkel. Nem lustábbak vagyunk. Nem gyengébbek. Egyszerűen a szervezetünk egy másik feladatot tett az első helyre: a túléléshez szükséges belső egyensúly fenntartását” – magyarázza Goda Gábor.

Remind magazin

Nem nyár fáraszt ki bennünket

A legtöbben úgy fogalmaznak, hogy a nyár kiszívja az energiájukat. Goda Gábor szerint azonban nem a nyár fáraszt ki bennünket. A testünk fárad el attól, hogy egész nap megpróbálja megvédeni önmagát a nyártól. Ez a védekezés pedig elképesztően összetett folyamat. A sejtekben fokozódik az oxidatív terhelés, nő a szabad gyökök mennyisége, a szervezet úgynevezett hősokkfehérjéket kezd termelni, amelyek megpróbálják megvédeni a hő által károsított fehérjéket. Mindez rengeteg energiát igényel.

Miért nem hallgatunk a testünkre?

Fejfájás, szédülés, szomjúság, fáradtság. A szervezet ilyenkor folyamatosan kommunikál velünk. Mi azonban gyakran úgy teszünk, mintha nem hallanánk.
A hőség talán a legjobb emlékeztető arra, hogy bármennyire modernnek hisszük magunkat, ugyanazok a biológiai törvények irányítanak bennünket, mint őseinket. A test nem ismeri a naptárat. Nem ismeri a munkahelyi határidőket. Nem tudja, hogy fontos meetingünk van vagy be kell fejezni egy feladatot. Csak azt érzékeli, hogy a környezet veszélyesen meleg lett.

Fotó: Getty Images

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Amit nem érzünk, arra is érdemes figyelni – Mit érdemes tudnunk azokról a női egészségügyi kockázatokról, amelyek sokáig tünetmentesek maradhatnak?

Sokszor akkor foglalkozunk az egészségünkkel, amikor a testünk már jelez. Pedig vannak kockázatok, amelyek hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak. Az öröklött...

Hogyan segíthetnek a „ha–akkor” tervek abban, hogy a jó szándékból valóban cselekvés legyen?

Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, amikor pontosan tudjuk, mit szeretnénk másképp csinálni, mégis újra ugyanoda jutunk. Halogatunk, automatikusan a telefonunkért...
Férfi orvosi konzultáción férfiegészségi vizsgálat előtt

Mielőtt a test jelez – férfiegészség és tudatos megelőzés 45 felett

A férfiak egészsége az életkorral együtt változik
A FREYWILLE bécsi manufaktúrájának díszes homlokzatát ábrázoló rajzos illusztráció.

Amikor a művészet személyessé válik – 75 éves a FreyWille

Hetvenöt éve egy bécsi manufaktúrából indult el egy különleges gondolat: a művészet nemcsak a múzeumok falain élhet, hanem velünk együtt...

Egy apró bőrelváltozás is megérdemli a figyelmet

Egy anyajegy, amelynek megváltozott a formája. Egy szemölcs, amely folyton beleakad a ruhánkba. Vagy egy apró csomó a bőr alatt,...

„Miért nem utazol a barátoddal, amikor turnézik?” – Egy „féltávkapcsolat” margójára

„Világjárás, koncerthegyek, multikulti kalandok… Ez ám a rock and roll élet! De miért nem utazol a barátoddal, amikor turnézik?” –...

A szétdarabolt nap: ingyenes online workshop cégvezetőknek, akiknek nem az idejük kevés

Van egy mondat, amit a Remind Stúdió mikrofonjai előtt sok cégvezető kimondott már, különböző szavakkal: este nem tudom megmondani, mi...

„Válassz közösséget annak, aki lenni akarsz” – interjú Kovács Eszterrel, a Mat on the Moon alapítójával

Mitől válik egy közönség valódi közösséggé, és hogyan születhetnek mély emberi kapcsolatok az online térben? Kovács Eszter, a Mat on...

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

Az emlősebészet fejlődésének köszönhetően ma már olyan beavatkozások is elvégezhetők, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. A robotasszisztált műtétek új...

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Mit jelent az otthon, ha bármikor elveszíthetjük? És mennyire ismerjük valójában önmagunkat, ha a legfontosabb igazságokat is képesek vagyunk elrejteni?...

EZ IS ÉRDEKELHET

Amit nem érzünk, arra is érdemes figyelni – Mit érdemes tudnunk azokról a női egészségügyi kockázatokról, amelyek sokáig tünetmentesek maradhatnak?

Sokszor akkor foglalkozunk az egészségünkkel, amikor a testünk már jelez. Pedig vannak kockázatok, amelyek hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak. Az öröklött...

Hogyan segíthetnek a „ha–akkor” tervek abban, hogy a jó szándékból valóban cselekvés legyen?

Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, amikor pontosan tudjuk, mit szeretnénk másképp csinálni, mégis újra ugyanoda jutunk. Halogatunk, automatikusan a telefonunkért...
Férfi orvosi konzultáción férfiegészségi vizsgálat előtt

Mielőtt a test jelez – férfiegészség és tudatos megelőzés 45 felett

A férfiak egészsége az életkorral együtt változik
A FREYWILLE bécsi manufaktúrájának díszes homlokzatát ábrázoló rajzos illusztráció.

Amikor a művészet személyessé válik – 75 éves a FreyWille

Hetvenöt éve egy bécsi manufaktúrából indult el egy különleges gondolat: a művészet nemcsak a múzeumok falain élhet, hanem velünk együtt...

Egy apró bőrelváltozás is megérdemli a figyelmet

Egy anyajegy, amelynek megváltozott a formája. Egy szemölcs, amely folyton beleakad a ruhánkba. Vagy egy apró csomó a bőr alatt,...

„Miért nem utazol a barátoddal, amikor turnézik?” – Egy „féltávkapcsolat” margójára

„Világjárás, koncerthegyek, multikulti kalandok… Ez ám a rock and roll élet! De miért nem utazol a barátoddal, amikor turnézik?” –...

„Válassz közösséget annak, aki lenni akarsz” – interjú Kovács Eszterrel, a Mat on the Moon alapítójával

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Harmincöt év egyetlen napba sűrítve – ilyen volt a Toyota 35. évfordulója

Elolvastad? Beszéljünk róla! – A könyvklubok új kora

Közösséget csak bizalomra lehet építeni – interjú Yasur Majidivel, a Jenna Import Kft., Z. Textile ügyvezető igazgatójával