A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És miért várjuk el mégis magunktól ugyanazt a teljesítményt, mint egy kellemes tavaszi napon? Goda Gábor okleveles vegyészmérnök szerint a legtöbben teljesen félreértjük, mi történik ilyenkor a szervezetünkben.
Longevity nyeremenyjatek banner mobil

Ezért vagyunk fáradtak, ingerlékenyebbek

A nyári hőségre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egyszerű kellemetlenségre. Meleg van, izzadunk, rosszul alszunk, elfáradunk. Pedig biológiai szempontból ennél sokkal komolyabb folyamatról beszélünk.
„A legtöbben azt gondolják, hogy a hőség csak kellemetlen. Valójában ilyenkor a szervezet valóságos vészüzemmódba kapcsol. A testünk egy folyamatosan hőt termelő biokémiai reaktor, amelynek nagyon szűk hőmérséklet-tartományban kell működnie. Amikor odakint tartósan 35-40 Celsius-fok van, a szervezet szinte minden rendelkezésre álló erőforrását arra fordítja, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa” – mondja Goda Gábor, Synbiotic Laboratory alapítója.

A szervezet ilyenkor fokozza a verejtékezést, megváltoztatja a vérkeringést, folyamatosan újraosztja a folyadékkészleteit, miközben hatalmas mennyiségű energiát használ fel pusztán arra, hogy néhány tized Celsius-fokkal hűvösebben tartsa a testet. Ennek azonban ára van. Kevesebb energia marad az emésztésre, az izmokra, a koncentrációra, sőt még az agyműködésre is. Ezért érezzük magunkat fáradtnak, lassabbnak, ingerlékenyebbnek vagy éppen kedvetlenebbnek.

Remind magazin

A legnehezebb maraton az, amit senki sem lát

Sokan bűntudatot éreznek egy hőhullám idején. Egész nap alig csináltak valamit, mégis úgy érzik, mintha estére teljesen lemerültek volna.
„Kívülről úgy tűnik, mintha semmit sem csinálnánk. Valójában azonban a szervezetünk egy láthatatlan maratont fut. Az energia jelentős része nem a gondolkodásra vagy a fizikai munkára fordítódik, hanem arra, hogy ne melegedjünk túl. Ki ne fáradna el egy olyan maratonban, amelyet kívülről senki sem lát?”
A szakértő hangsúlyozza, hogy a hőségben nemcsak vizet veszítünk, hanem nátriumot, káliumot, magnéziumot és más elektrolitokat is. Ezek nélkül az idegsejtek ingerületvezetése, az izmok működése és több ezer enzim működése is kevésbé hatékony. Ezért fordulhat elő, hogy valaki egész nap pihen, estére mégis úgy érzi, mintha fizikailag is kimerült volna.

A szervezet ilyenkor nem teljesíteni akar, hanem túlélni

A modern világ azt sugallja, hogy ugyanazt kell tudnunk júliusban is, mint novemberben.
Ugyanúgy dolgozni. Ugyanúgy edzeni. Ugyanúgy koncentrálni. Csakhogy a biológia nem így működik.
„Szerintem az egyik legnagyobb hiba, amit hőhullám idején elkövetünk, hogy ugyanazt a teljesítményt várjuk el magunktól, mint egy kellemes, 20 fokos napon. Ez olyan, mintha egy ötödik osztályos gyereket ültetnénk be egy egyetemi államvizsgára. Lehet, hogy érti a kérdést, de egyszerűen nincsenek meg hozzá azok az erőforrásai, amelyekre szüksége lenne. A szervezet ugyanis ilyenkor prioritást vált. A vérkeringés jelentős része a bőr felé irányul, hogy a test hőt tudjon leadni. Az emésztőrendszer kevesebb vért kap. Az izmok kevesebb energiához jutnak. Az agy működését is befolyásolja a fokozott hőterhelés. Magyarul ugyanaz a szervezet dolgozik bennünk, de már nem ugyanazokkal a feltételekkel. Nem lustábbak vagyunk. Nem gyengébbek. Egyszerűen a szervezetünk egy másik feladatot tett az első helyre: a túléléshez szükséges belső egyensúly fenntartását” – magyarázza Goda Gábor.

Remind magazin

Nem nyár fáraszt ki bennünket

A legtöbben úgy fogalmaznak, hogy a nyár kiszívja az energiájukat. Goda Gábor szerint azonban nem a nyár fáraszt ki bennünket. A testünk fárad el attól, hogy egész nap megpróbálja megvédeni önmagát a nyártól. Ez a védekezés pedig elképesztően összetett folyamat. A sejtekben fokozódik az oxidatív terhelés, nő a szabad gyökök mennyisége, a szervezet úgynevezett hősokkfehérjéket kezd termelni, amelyek megpróbálják megvédeni a hő által károsított fehérjéket. Mindez rengeteg energiát igényel.

Miért nem hallgatunk a testünkre?

Fejfájás, szédülés, szomjúság, fáradtság. A szervezet ilyenkor folyamatosan kommunikál velünk. Mi azonban gyakran úgy teszünk, mintha nem hallanánk.
A hőség talán a legjobb emlékeztető arra, hogy bármennyire modernnek hisszük magunkat, ugyanazok a biológiai törvények irányítanak bennünket, mint őseinket. A test nem ismeri a naptárat. Nem ismeri a munkahelyi határidőket. Nem tudja, hogy fontos meetingünk van vagy be kell fejezni egy feladatot. Csak azt érzékeli, hogy a környezet veszélyesen meleg lett.

Fotó: Getty Images

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

Több mint wellness – amikor a hosszú élet szemléletté válik

A longevity ma az egészségipar egyik legmeghatározóbb hívószava. Konferenciák, kutatások és nemzetközi szakértők keresik a választ arra, hogyan élhetünk nemcsak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan nemzetközi szerzők regényei, amelyek Magyarországról indulnak, a hazai történelemhez kapcsolódnak, vagy éppen...
randizas_foto_pexels

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

Egy ideje már a munkán és a mindennapi szervezésen túl is megjelenik a mesterséges intelligencia: ott van a legszemélyesebb tereinkben,...
hegedus_zsanett_bespoke_tervezo_aiaie_foto_panamy

„Mindenki a legjobb önmagát szeretné viszontlátni a ruháiban” – interjú Hegedűs Zsanett bespoke tervezővel

Harmincegy éve ugyanaz a kérdés foglalkoztatja Hegedűs Zsanettet: hogyan lehet a ruhák nyelvén pontosan megfogalmazni egy ember személyiségét. Az AIAIÉ...
florence_comite_longevity_orvos_harom_szokas

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az idősödés elsősorban genetikai kérdés. Azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a hosszú és egészséges...

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Harminc év újságírás és számos sikeres regény után Mörk Leonóra ezúttal nem történelmi hősnőket vagy kitalált szereplőket állít a középpontba,...

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

Fuller Bianka pszichológus szerint a mai fiatalok talán minden korábbinál tudatosabban keresik a választ arra, kik is ők valójában. Közben...

EZ IS ÉRDEKELHET

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

Több mint wellness – amikor a hosszú élet szemléletté válik

A longevity ma az egészségipar egyik legmeghatározóbb hívószava. Konferenciák, kutatások és nemzetközi szakértők keresik a választ arra, hogyan élhetünk nemcsak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan nemzetközi szerzők regényei, amelyek Magyarországról indulnak, a hazai történelemhez kapcsolódnak, vagy éppen...
randizas_foto_pexels

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

Egy ideje már a munkán és a mindennapi szervezésen túl is megjelenik a mesterséges intelligencia: ott van a legszemélyesebb tereinkben,...

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

BMW Art Car kollekció – a kortárs művészet és a motorsport találkozása Münchenben

„Lehet, hogy nem elvesztetted önmagad, csak már más lettél” – Krizsó Szilvia vendége Wolf Kati

Mit tanulhatunk Yotam Ottolenghi világhírű séftől a tudatos utazásról?