Így tapasztaltam meg a belső, csodálatos lelki egyensúlyt egy hét antibiotikumtól 

Az egész egy makacs, nem múló megfázással kezdődött: az influenza és a Covid száznegyvenedik variánsának szerelemgyereke kaphatott el engem is, mert év eleje óta maximum öt-hat napokra gyógyultam ki belőle, aztán újra lepörölyözött a betegség. A háziorvosom megnézte, és a rendszere szerint legutóbb három éve szedtem antibiotikumot, így közös megegyezéssel felírt Augmentint és gyulladáscsökkentőt. A gyógyszertárban helyettesítő gyógyszerként végül Aksolint kaptam, és el is kezdtem bőszen szedni a napi kettőt, közben pedig a probiotikumot (gyógyszer és kefir formájában) és a gyulladáscsökkentőt, na meg persze egy hadseregnyi vitamint. 

Harmadik napjánál jártam az antibiotikumnak; a betegség kezdett némiképp visszavonulni a frontvonalról, de még közel sem volt vége, viszont elkezdtem érezni valami egészen megmagyarázhatatlan dolgot. 

Egy kibillenthetetlen, nyugodt, szelíd és csodálatos egyensúlyt. 

Bevallom, nagyon nem vagyok egyensúlyi ember. Általában elég végletesen élem meg az életet: ha feszült, ideges vagy szomorú vagyok, akkor azt többnyire mélyen végigszorongom lelkileg és testileg is, ha pedig vidám, izgatott, önfeledt vagyok, azt is ugyanolyan hatalmas elánnal élem át. Az antibio harmadik napján viszont azon kaptam magam, hogy semmi sem lök le a mélységes mélybe vagy emel a magasak magasa fölé. 

Azt éreztem, mintha valamiféle pozitív Xanaxon lennék. Ha egy stresszes, nyomasztó, alapjáraton negatív dologra gondoltam, a gondolathoz nem társultak a fojtogatóan negatív érzések. Csak tudomásul vettem az adott dolgot, mint egy tényt, de érzelmileg távol maradtam a mardosó megélésektől. Ugyanilyen sorsra jutottak a végletesen pozitív töltetű gondolatok is: nem jött a dupla szívdobogós, levegőbe ugrós lelkesedés, hanem egy kisujjig mindenemet átjáró, nyugodtan pozitív érzés kerített hatalmába. 

Imádtam, de nem értettem: sokszor voltam már életemben antibiotikumon, de ezt még egyszer sem tapasztaltam. Miután tüzetesen végigolvastam a betegtájékoztatót (vajon ebben az Aksolinban van-e valami enyhe antidepresszáns, de nincs), majd végigböngésztem a hatóanyagok listáját, vajon mi okozza ezt, és nem találtam semmi erre utalót, végül egy barátnőm világosított fel, mi okozza ezt. 

Nem az Aksolin, hanem maga a folyamat, ami történik: miközben az antibiotikum elpusztítja a kórokozó baktériumokat, rengeteg mást is el- és kitisztít a bélflórában, ami miatt ugye probiotikumot kell szedni, de amelynek egy óriási szervi tisztulás a végeredménye. Ez pedig különleges módon hat az agyra: ezt hívják úgy, hogy bél-agy tengely. 

Hogyan befolyásolja bélflóránk az agyműködésünket?

A bél-agy tengely (gut-brain axis) egy komplex, kétirányú kommunikációs rendszer, amely a bélflóra, az idegrendszer, az immunrendszer és a hormonrendszer által szabályozza testi és mentális egészségünket. Utánajárva kiderült számomra, hogy a legújabb kutatások rámutattak arra, hogy a bélben élő mikroorganizmusok jelentős szerepet játszanak a hangulatunk, a szorongás szintjének, valamint a kognitív funkcióink szabályozásában. Hoppá! 

Hogyan működik a bél-agy tengely?

A bél és az agy folyamatos információcserében állnak, amelyet elsősorban az idegrendszer, az immunrendszer és a hormonrendszer közvetít. Az alábbi fő mechanizmusokon keresztül zajlik a kapcsolattartás:

• Idegrendszeri kapcsolat: Az enterális idegrendszer (a bél saját idegrendszere) és a bolygóideg (nervus vagus) segíti az azonnali információtovábbítást az agy felé.
• Mikrobiom szerepe: A bélflóra mikroorganizmusai közvetlenül befolyásolják a neurotranszmitterek, mint a szerotonin és a GABA termelését, amelyek hatással vannak a hangulatra és a stresszre.
• Immunrendszeri kapcsolat: Az immunsejtek által kibocsátott gyulladásos faktorok befolyásolhatják az agyműködést és olyan állapotok kialakulásához vezethetnek, mint a depresszió vagy a neurodegeneratív betegségek.
• Hormonális szabályozás: A bélben termelődő hormonok, mint a ghrelin (az éhség hormona) és a leptin (a teltség érzését szabályozó hormon), szintén kihatnak az érzelmi állapotunkra és a stressz szintjére.

Miért fontos a bél-agy tengely egészsége?

A bélflóra egyensúlyhiánya kapcsolatba hozható olyan pszichiátriai betegségekkel, mint a szorongás és a depresszió, valamint neurológiai rendellenességekkel, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Emellett hozzájárulhat az irritábilis bél szindróma (IBS) és más emésztési zavarok kialakulásához is.

Hogyan támogathatjuk a bél-agy tengelyt?

A bélflóra egyensúlyának megőrzése kulcsfontosságú az agyműködés szempontjából. Nekem az antibiotikum és a mellé fogyasztott probiotikum rúgta be a motorját, de persze nem kezdek innentől párhetente antibio-kúrába ennek az állapotnak a fenntartásáért. Az alábbi módszerekkel segíthetjük ezt a kapcsolatot:

• Pre- és probiotikumok fogyasztása: A jótékony baktériumok támogatására fermentált ételeket (pl. kefir, joghurt, savanyúkáposzta) érdemes fogyasztani.
• Rostban gazdag étrendre való átállás: A teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök segítik a bél mikrobiomjának kiegyensúlyozását.
• Stresszkezelés: A mindfulness, a meditáció és a fizikai aktivitás csökkentheti a bél-agy tengelyt érintő negatív hatásokat.
• Megfelelő alvás: A minőségi pihenés kulcsszerepet játszik a mikrobiom egyensúlyának fenntartásában.

A bél-agy tengely jelentősége az orvostudomány egyre nagyobb figyelmét kelti fel, hiszen a bélflóra egyensúlyának megőrzése nemcsak az emésztés szempontjából lényeges, hanem mentális és neurológiai egészségünkre is komoly hatással van. Ha tudatosan figyelünk étrendünkre, életmódunkra és stresszkezelési stratégiáinkra, jelentős mértékben támogathatjuk ezt az érzékeny, de rendkívül fontos rendszert: és higgy nekem, hihetetlenül hálás lesz érte a belső egyensúlyod. 

Fotók: Unsplash 

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!