Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha létezik nagyböjt, akkor bizonyára kisböjtnek is lennie kell. A kisböjt valóban létező jelenség, a néphagyomány szerint az adventi várakozásra utal. Az egyház minden pénteki napot kisböjtnek nevez, amikor a nagypéntekre emlékezve a hívek tartózkodnak a húsfogyasztástól. Szent II. János Pál pápa például szigorúan tartotta a kisböjtöt, minden pénteken húsmentes ételeket kért szakácsától.
A nagyböjttel kapcsolatban is több vélemény ismert, minthogy mennyi ideig tart és milyen lemondást kell vállalni ez idő alatt? Tévhit, hogy a nagyböjt pontosan negyven napos, valójában negyvenhat, hiszen hat hétig tart, amelynek része hat vasárnap, és mivel a keresztények számára a vasárnap ünnepnap, így ezeken a napokon felhagynak a böjtöléssel. Ugyancsak tévhit, hogy ebben az időszakban tilos húst enni, habár igaz, hogy egészen a XX. századig valóban hússal böjtöltek, hiszen a ritka ételek közé tartozott, amelyet ünnepekkor fogyasztottak. A hústilalom arra emlékeztette az embereket, hogy az ünnep előtti idő a bűnbánatról szól, így várakoztak húsvétra. A nagyböjt első és utolsó napján (hamvazószerda – idén február 14. – és nagypéntek – idén március 29.) ma is előírás a húsmentes étkezés, viszont a többi napon mindenki kedve szerint böjtölhet.
Az már más kérdés, hogy hústilalom alatt a hal megengedett-e. Ameddig a vegetáriánusok elutasítják a hal fogyasztását, addig a böjti hústilalom idején megengedett, hiszen a hal hidegvérű, és húsának szerkezete egyáltalán nem hasonlít a melegvérű állatokéhoz. Érdekesség, hogy további két víziállat fogyasztását is engedélyezte az egyház, az egyik a vízidisznó, a másik a hód, de ez leginkább a dél-amerikai keresztények számára fontos, ahol valóban fogyasztják ezt a két állatot. Ma mindenki saját belátása szerint vállalhat lemondást erre az időszakra. Van, aki az édességektől és a csokoládétól tartózkodik nagyböjt idején, de a sorozat böjt vagy a social media böjt is egyre népszerűbb.
A lényeg, hogy olyan szokásról mondjunk le, ami valóban kihívást jelent számunkra – elvégre egy vegetáriánus számára a hús böjt nem kihívás.
A böjt mint diéta
A böjt mindig egyfajta megpróbáltatás, ami az évszázadok alatt eltért a vallási szokásoktól. Egyénenként változó, hogy ki, mikor, mivel és milyen célból böjtöl. Árulkodó, hogy a modern korban a legtöbben fogyókúra céljából választják ezt a módszert. A léböjt, vagyis a napokig tartó zöldség és gyümölcsléfogyasztás bevett méregtelenítő kúra, amellyel egy hét alatt több kilót is leadhatunk. De elterjedt az úgynevezett ablakos böjtölés is, amelynek célja, hogy szűkítse az evési idősávot, ilyenkor nincs kitétel arra vonatkozóan, hogy a böjtölő milyen ételt fogyaszthat, csupán arra kell figyelni, hogy legalább 12-14 órán keresztül ne vegyen magához ételt. Sokan az esti étkezésnek intenek búcsút az ablakos böjt alatt, hogy a diéta elérje hatását.
Az időszakos böjt támogatja az egészségmegőrzést, csökkenti a túlevés kockázatát és hozzájárul a fogyáshoz. Jótékony mellékhatása a mentális frissesség megőrzése, amely léböjt alatt a felgyorsult anyagcserének köszönhető. Szakvélemények szerint érdemes időnként böjtölni egyénre szabott formában, ugyanis a méregtelenítés elengedhetetlen az egészségmegőrzés érdekében.
Zöld böjt
A legújabb böjtölési forma a zöld böjt, amely közvetett módon támogatja az emberi jólétet. Ez a modern böjt az elmúlt években vált ismertté, és célja, hogy mérsékelje az energiafogyasztást. Ilyenkor a böjtölő lemond a mindennapi luxusról, például új ruhák, elektronikai eszközök vagy más tárgyak vásárlásáról, amelyek előállítása és szállítása növelheti ökológiai lábnyomát. A böjtölés része a víztakarékosság, tudatosan lerövidül a zuhanyzási és tisztálkodási idő, valamint minden olyan tevékenység, amely vízpazarlással jár. Fontos az energiatakarékosság is, tehát a média és internethasználat minimalizálása, ami csökkenti az áramfelhasználást. Végül a közlekedési szokások felülírása is szervesen hozzátartozik a zöld böjthöz, a lényeg, hogy a böjtölő autó helyett a kerékpározást, a gyaloglást vagy a tömegközlekedést válassza, ezzel mérsékelve a káros szén-dioxid-kibocsátást. A zöld böjt magyarországi képviselői között van Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, akinek hatására sok keresztény választja évről évre ezt a böjtölési módszert a húsvét előtti időszakban.
A böjtölés pszichológiája
A böjt mögötti motiváció és célkitűzés egyénenként változhat. Böjtölhetünk különböző okokból: például vallási, egészségügyi vagy környezetvédelmi szándékkal, önfegyelem nélkül azonban nem fog menni. Ezért a böjtölés remek alkalom az önismeretre is, amikor felmérhetjük saját határainkat, az önkontrollt és akaraterőnket is. Ahogy egykor mindenki bűnbánat céljából böjtölt, úgy ma is bizonyos értelemben a vétkeinket akarjuk jóvátenni az időszakos böjtöléssel, mint a fitt állapot visszaszerzése vagy a Föld erőforrásainak megóvása. A böjtölés mindig is arról fog szólni, hogyan váljunk jobb emberré.
Fotók: Pexels
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: a böjt jelentheti a hosszú élet titkát?
