Mérnökből az egészségügybe – nem szokványos út
Póda Tamás eredetileg villamosmérnökként végzett, és pályája elején nem az egészségügy felé tartott. Motivációi meglepően hétköznapiak voltak: érdekelte, hogyan lehet hidat képezni a műszaki szakemberek és a felhasználók között, vonzotta az értékesítés világa. Azonban hamar kiderült, hogy az orvosok is nyitottak arra a mérnöküzletkötői műszaki tudásra, amivel ő rendelkezik, hiszen a gyógyítás minősége egyre inkább a technológián múlik, a gyógyítók pedig feltétlenül ismerik a mögöttes működést.
Technológia van – de használjuk is?
Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az egészségügyben alkalmazott eszközök kihasználtsága gyakran messze elmarad a lehetőségektől. Ahogy egy modern okoseszköz funkcióinak csak töredékét használjuk, úgy a kórházakban is gyakran előfordul, hogy a rendelkezésre álló technológia nincs teljesen kiaknázva.
Ez nemcsak hatékonysági kérdés. A rosszul megválasztott vagy nem megfelelően használt eszközök közvetlen hatással vannak a betegellátás minőségére. Egy jól felkészült szakember viszont képes optimalizálni a folyamatokat már pusztán azzal, hogy a megfelelő technológiát választja és használja.
A labor mint „fordítóközpont”
A SYNLAB-nál Póda Tamás már nem a technológia működésével, hanem azzal foglalkozik, hogyan lehet a komplex szakmai tudást érthetővé és hasznossá tenni az emberek számára. A kérdés nem az, hogy mit tud egy labor, hanem az, hogy az emberek hogyan tudják ezt a tudást a saját életükben alkalmazni. Milyen vizsgálatokra van valóban szükségük, hogyan illeszkedik mindez az élethelyzetükhöz.
Póda Tamás hangsúlyozta: a pandémia sok negatívuma mellett egy jelentős pozitív hatást is hozott, ami nem más, minthogy ráébresztette az embereket a saját sérülékenységükre. Vagyis arra, hogy az egészség nem magától értetődő, és nem „csak másokkal történik meg” a betegség.
A COVID egyúttal közelebb hozta a laborvizsgálatokat is az emberekhez azáltal, hogy a rendszeres tesztelés révén sokan először találkoztak azzal a gondolattal, hogy a szűrések az élet természetes részét kellene, hogy képezzék.
A megelőzés nem opció
A podcast beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a szűrővizsgálatok leginkább nem akkor fontosak, amikor már baj van, amikor már megjelennek egy betegség tünetei, hiszen sok esetben a szervezetben már zajlanak folyamatok, miközben még teljesen egészségesnek érezzük magunkat. Azonban a genetikai vizsgálatok például képesek feltárni az egyéni kockázatokat, ezek alapján pedig személyre szabott szűrési stratégia alakítható ki.
Póda Tamás azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy laboreredmény önmagában nem diagnózis, azonban egy olyan kulcsfontosságú pont, amit sokan figyelmen kívül hagynak. Továbbá a szakember azt javasolta, hogy az eredmények értelmezéséhez mindenképpen kérjük szakember segítségét, aki kontextusba helyezi az adatokat. Ennek egyik módja lehet az az online konzultáció, ahol személyre szabott tanácsot kaphatunk, ráadásul nemcsak a vizsgálatok után, hanem már a vizsgálatok kiválasztása előtt is.
Biológiai kor: amikor a tested „idősebb” nálad
A beszélgetésből az is kiderül, hogy a modern diagnosztika egyik izgalmas területe a biológiai kor meghatározása. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki naptár szerint 40 éves, de a szervezete inkább egy 50 éves állapotát tükrözi. Ez azonban nem pusztán érdekesség, hanem egy nagyon fontos információ is, ugyanis az orvosi protokollok nagyrészt életkor alapján működnek, így ha a biológiai kor eltér, a szűrési stratégiának is ehhez kell igazodnia.
Póda Tamás további érdekességként említette, hogy a genetika fejlődése lehetővé teszi például azt is, hogy megállapítsák, egy adott gyógyszert hogyan bont le a szervezetünk. Ez azért nagyon fontos, mert segíthet elkerülni a hatástalan vagy akár káros kezeléseket. Mindemellett már elérhetők olyan mesterséges intelligencia alapú kockázatbecslések is, amelyek egy egyszerű vérvétel alapján több betegségcsoport esetében adnak előrejelzést.
Egészségstratégia: a legjobb befektetés
A beszélgetés során az is kiderül, hogy tudatos egészségmegőrzés nem feltétlenül olcsó, de hosszú távon biztosan kifizetődőbb, mint egy kezeletlen betegség vagy egy rosszul felépített életmód. Emellett nagyon fontos az a tény is, hogy nem az orvos felel az egészségünkért, hanem mi magunk. Az orvos mindössze partner lehet ebben, a döntés és a felelősség azonban a miénk. A kérdés tehát nem az, hogy egészségesek vagyunk-e ma, hanem az, hogy teszünk-e azért, hogy azok maradjunk.
