Azt már Dan Buettner kékzóna-kutatása óta tudjuk, hogy a támogató közösségek, a helyi termesztésű zöldségek és gyümölcsök vagy éppen a természetben töltött idő hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszabb és boldogabb életet élhessünk. Ezek a tényezők pedig az ökofalvakban is megjelennek, amelynek lakói nemcsak egészségesebb, de fenntarthatóbb életre törekszenek. Vajon ők azok, akik rátaláltak a modern kor Szent Gráljára?
De ne szaladjunk ennyire előre! Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mi is az az ökofalu. Bár nem létezik egyetlen, univerzális definíció – hiszen a küldetéstől kezdve a környezeti körülményekig kollektívánként eltérhetnek az adott ökofalvat meghatározó tényezők –, az általánosságban elmondható, hogy olyan fenntarthatóságra épülő közösséget takar, amelynek legfőbb szempontja, hogy harmóniában éljen a természettel. A város zajától távol, zöld tisztásokon megbújó vályogházak, a paradicsomi környezetben gazdálkodó lakók, a harmóniában élő közösség képe szinte az utópisztikus science fiction irodalmat idézi, pedig ma már világszerte több mint 1100 ökofalu működik.
Ökofalvak a világ körül
Hogy az emberi tevékenység mekkora károkat okozhat a Földnek, az ipari forradalom után kezdett világossá válni. A kutatók és a tudósok már a 20. század elejétől foglalkoztak a problémákkal, de a környezetvédelmi mozgalmak gyújtózsinórja Rachel Carson ökológus 1962-ben megjelent Néma tavasz című könyve volt, amely a vegyi anyagok és rovarirtószerek káros hatásaira mutatott rá. Ebben az időben kezdett éledezni az ökofalu mozgalom is, amely a 90-es és a 2000-es évek környékén vált nemzetközi méretűvé.
A világ első, tudatosan létrehozott permakultúrás közösségét, a Crystal Waterst 1987-ben alapította Max Lindegger környezetvédő aktivista és társai. A vadvilági rezervátumnak is helyet adó, 640 hektáron elhelyezkedő falu lakói közel negyven éve alkalmaznak olyan környezetbarát megoldásokat, mint például a megújuló energiaforrások használata, a biogazdálkodás vagy a közösségi alapú életmód. A Crystal Waters később aztán az ökofalvak és permakultúrás közösségek modelljéül szolgált.
Európa egyik legismertebb és leghosszabb múltra visszatekintő ökofalva, Findhorn Észak-Skócia homokdűnékkel szabdalt partján található. Az alapítók, Peter és Eileen Caddy valamint Dorothy Maclean kezdetben a Findhorn-öböl közelében, egy lakókocsiban éltek. Mára spirituális alapokon nyugvó, permakultúrás közösségük több mint 150 fősre duzzadt, Findhorn pedig oktatási és spirituális központtá vált. Costa Rica aranyló homokkal borított és buja pálmafaligetekkel szegélyezett partvidéke a családi tulajdonban lévő Punta Mona paradicsomi színtere. Az 1997-ben alapított birtok Közép-Amerika egyik legelismertebb permakultúrás farmja, ahol több mint 300 trópusi gyümölcs- és csonthéjas termésű fafélét és egyéb gyökérnövényeket, zöldségeket és gyógynövényeket termesztenek az itt élők.
A Missouriban található Dancing Rabbit, azaz Táncoló nyúl névre keresztelt ökofalu a fenntartható építészet rajongóinak Mekkája. Az 1997 óta működő közösség több mint 40 egyedi, természetes anyagok felhasználásával készült épülettel büszkélkedik. Ráadásul az ökoház építésének minkéntjével bárki megismerkedhet, aki meglátogatja a falut, és részt vesz a helyi szakemberek workshopjain. Az indiai ökofalu, a Siddharth Village egy, a helyi törzsi közösségek fenntartható fejlődését támogató szervezet égisze alatt jött létre, azóta oktatási központként és biogazdálkodásként működik, és látogatókat is fogad, akik ökoszállásokon éjszakázhatnak, a gyógynövények rejtelmeibe bevezető túrákon, meditációkon, jógaórákon és más közösségi programokon vehetnek részt.
Távol a világ zajától
Szó sincs róla, hogy a nyakunkba kell vennünk a világot, ha egy fenntartható módon működő közösségben szeretnénk élni. Persze csábítóan hangzik a Karib-tenger partján vagy Skócia vad tájain letelepedni, de Magyarországon is rátalálhatunk arra az életmódra, amelyet az ökofalvak kínálnak. Az egyik legismertebb hazai példa a Krisna-völgy, amely nemcsak Magyarország, Európa egyik legnagyobb ökofalva is. A 90-es évek elején alapított közösség célja a fenntartható életmód megteremtésén túl tagjainak a vaisnavizmus vallás filozófiáján nyugvó spirituális fejlődése. Fenntartható gazdálkodásuk alapja a vegyszermentes biofarm, amelyen a permakultúra elvei szerint termelnek zöldségeket és gyümölcsöket, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az etikus állattartásra. Működtetnek még méhészetet, textilműhelyt és vegetáriánus konyhát. A közösség energiaellátásában kiemelkedő szerepet kap a nap- és a szélenergia, illetve nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszert alkalmaznak, amely vegyszermentes módon tisztítja a szennyvizet. Életmódjukat különböző közösségi eseményekkel népszerűsítik. Büszkék rá, hogy a Krisna-völgyi életmóddal a Föld erőforrásai több mint teljes lakosságának, összesen 12 milliárd embernek lehetnének elegendőek.
Magyarország legrégebbi ökofalvát, a Baranya megye fás lankáin elterülő, a Mecsek szívében megbújó, 70-es években elnéptelenedett falvat, Gyűrűfűt az 1990-es évek elején lelkes környezetvédők kis csapata élesztette újjá azzal az elképzeléssel, hogy a környezetromboló folyamatok ellen nemcsak szavakkal tesznek, hanem saját példájukon keresztül mutatják meg, hogyan lehet valóban fenntartható életet élni a 21. században. Alapítványt hoztak létre, felvásároltak több száz hektárnyi területet Ibafa külterületén, és közösségükkel azóta is arra törekednek, hogy az őket körülvevő természettel harmóniában, egymást támogatva éljék mindennapjaikat. Az egy hektáron élő helyiek ökoházakat építenek, és vegyszermentes, önellátó gazdálkodásra törekszenek. A hideg hónapokban egyedi fafűtés gondoskodik a benti melegről, a házakat napelemek látják el árammal, a vízellátás kútról, illetve esővízzel történik, komposztvécét használnak, és biológiai szennyvíztisztítás zajlik a faluban.
A Pest megye keleti szélén található, tíz hektáron elterülő Galgahévíz valamelyest eltér a magyar ökofalvaktól, hiszen nem egy kihalt települést töltöttek meg ismét élettel, hanem egy újat hoztak létre a baráti társaságból kikerült alapítók a már meglévő község határában. A település nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gazdálkodásra és az önellátásra. Szervezett helyi gazdálkodási rendszerrel működik, saját malommal, halastóval, sertés- és szarvasmarha-állománnyal. Mivel Budapesthez közel fekszik, könnyen megközelíthető, és infrastruktúrája fejlettebb, mint sok más ökofalué. Aktívan kapcsolódik a fenntarthatósági mozgalomhoz, több nyilvános eseményt szervez, és szoros kapcsolatot ápol egyetemekkel, iskolákkal és civil szervezetekkel. Az együttműködéseknek hála pedig mind a fenntartható életmódot, mind magát az ökofalvat népszerűsíti. A fenti csupán néhány példa Magyarország ökofalvai közül, amelyek lakói hisznek abban, hogy összetartó közösségekként a természettel összhangban élhetik mindennapjaikat.
Ha még többet szeretnél meg tudni az ökofalvakról keresd a Remind bookazine 11. lapszámát az árushelyeken, vagy rendeld meg IDE kattintva.
Képek: Getty Images, Krisna-völgy
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
