hirdetés
Dan Buettner, a National Geographic újságírója és a hosszú élet titkának egyik legismertebb kutatója alkotta meg évekkel ezelőtt a kék zóna kifejezést, melyről írtunk már bővebben: ez azokat a régiókat jelöli, ahol az emberek az átlagosnál tovább és sokkal kiegyensúlyozottabban, minőségibben élnek.
Buettner ezekbe a kék zónákba sorolta Okinawát, Ikariát, Szardíniát, a Nicoya-félszigetet és Loma Lindát – a lista pedig két évvel ezelőtt kibővült egy hatodik zónával, mely nem más, mint Szingapúr.
A városállam az elmúlt hatvan évben egészen drámai fejlődésen esett át.
Míg a hatvanas években 65 év volt a lakosok átlagéletkora, egy most született szingapúri átlagosan több, mint 86 évet fog élni a CIA életkorfelmérése alapján, emellett 2010 és 2020 között duplájára nőtt a száz év fölötti kort megérők száma is.
A boldog és egészséges élet sokösszetevős koktél, melynek fő pillérei az emberfókuszú államigazgatás és a lakókba nevelt tudatosság. Például az egészséges táplálkozás terén.
„Mivel Szingapúrban nőttem fel, az első sorból néztem végig a közösség egészségtudatosságának átalakulását” – magyarázza a BBC-nek egy helyi lakos, Firdaus Syazwani. – „A cigarettára és alkoholra kivetett magas adók, valamint a szigorú nyilvános dohányzási tilalmak nemcsak az egyéni egészséget javítják, hanem a köztereket is szebbé és barátságosabbá teszik. Emellett az is változóban van, hogy az emberek kevesebb cukros, sós és kókusztejes terméket fogyasszanak (melyeket a konyhánk előszeretettel használ), ugyanis az Egészségfejlesztési Hivatal kezdeményezéseket indított a lakosok egészségesebb táplálkozási döntéseinek ösztönzésére olyan intézkedésekkel, mint a kötelező tápértékjelölés és az italok cukortartalmának csökkentése. És már most érezhető a változás a lakosság egészségtudatosságában és választásaiban.”
Szingapúr kiemelt figyelmet fordít a kiváló tömegközlekedésre, parkjainak ápolására, a közbiztonságra és közterületeinek tisztán tartására, mely természetes módon sokkal csábítóbb így a lakosoknak egy-egy hosszú sétára, egyéni vagy csoportos kültéri edzésekre és baráti, családi találkozókra. Nem véletlenül érdemelte ki a városállam a „Garden City” titulust: a kormány folyamatos fejlesztésekkel gyönyörűen ékeli be a városba a parkokat, botanikus kerteket, ligeteket.
Szingapúrt nem véletlenül becézik Ázsia Svájcának, ugyanis Hongkong után ez a világ második legdrágább városa. Azonban az állami rendelkezések átgondoltan forgatják vissza a nép javára mindezt úgy, hogy megmaradjon a diverzitás ellenére a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés, valamint bátorítsák az üzleti befektetéseket is.
A boldog élethez elengedhetetlen a kulturális jólét is: a városban mindenki, kortól és etnicitástól függetlenül megtalálhatja a számára érdekes kulturális programokat, eseményeket és fesztiválokat – legyen az hagyományőrző vagy épp vibrálóan modern.
Végül, de nagyon nem utolsó sorban Szingapúr egészségügyét világszinten dicsérik, nem véletlenül sorolta egy 2023-as kutatás (Legatum Prosperity Index) a világ legjobbjának rangsorolta az országot a polgárok egészsége és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szempontjából.
Úgyhogy, ha egy szóval kéne jellemeznünk Szingapúrt, az a példaértékű. Ha pedig egy jókívánsággal: csak így tovább!
Forrás: BBC, Wikipédia; fotók: Unsplash
Ez is érdekelhet:
hirdetés
