Együttműködik az előadóművészekkel, milliméter pontosságú mozdulatokat végez, táncol, cirkuszi rekvizitként működik, sőt fényfegyverként is funkcionál az az ötméteres, egyedi fejlesztésű robot, amely a Walk My World immerzív produkcióhoz készült és amivel az artisták már próbálnak az előadás helyszínén. A Dűne díszleteinek alkotói, a Prop Factory Studio munkatársai készítették a Walk My World lenyűgöző szerkezetét, amely vad és finom érzéki mozgásokra egyaránt képes és akrobatikus levegős számokban is részt vesz majd a novemberben debütáló monumentális produkcióban.
A próba során te irányítottad a robotot, figyelve az artista mozgását. Ha véletlenül elkalandozik a figyelmed, az kihathat a produkcióra?
Nem, ez nem így működik. A robotba be van programozva a koreográfia, amikor kell, én elindítom azt a programot, amit együtt alkottunk meg Vági Bencével és a művészekkel. Adott pontokon, a biztonsági protokollt követve, ha kell, egy időre leállítom azt. A próbán is láthattad, hogy amikor az artista belenyúlt a robotba, betett egy lámpát, a program automatikusan megállt és várt. Amint az artista kihúzta a kezét, én, mint a robot kezelője, a próbán begyakoroltaknak megfelelően beavatkoztam, és engedélyt adtam a robotnak, hogy folytassuk a programot.
Mi egy 10 perces ízelítőt láttunk a robot működéséből, de már ez is lehengerlő volt. Beszéljünk egy kicsit erről a szerkezetről! Mennyi ideig tartott a kifejlesztése és milyen munkafolyamatokon ment keresztül?
Nagyon sokat ötleteltünk arról, hogy mi testesítse meg a trójai falovat a produkcióban. Számos verzió után jutottunk el oda, hogy egy ipari robotot alakítsunk át, öltöztessünk fel. Így nem kellett a nulláról létrehozni egy szerkezetet, ez már egy jól működő, létező, biztonságos eljárás. Csak a magyarországi autógyárakban több ezer ilyen robot dolgozik 0-24 órában az év 365 napján. Felkértük a Prop Factory Studio munkatársait, akik hollywoodi szuperprodukcióknak a díszletein is közreműködtek, hogy álmodjanak köré egy világot és fejlesszék tovább úgy, hogy egy hatalmas lény illúzióját keltse. Úgy kellett megalkotniuk, hogy a robottal dolgozó artista és a nézők is teljes biztonságban legyenek. Hosszú fejlesztést követően érkezett meg a szerkezet a Millenárisra és került be a díszlettérbe, és azóta is folyamatosan változtatunk rajta.
Mi konkrétan a feladata egy műszaki vezetőnek a társulatban? Mekkora a felelőssége abban, hogy az artisták biztonságban kivitelezhessék a produkcióikat?
Én elsősorban a produkciónak az artistákat érintő technikai feladataiért vagyok felelős. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas térben zajló összes jelenetet segítem, hogy a szereplők biztonságban legyenek az elejétől a végéig. Létrehozom azt a műszaki környezetet, amiben Bence szabadon tudja a rendezői akaratát érvényesíteni. Mindezt úgy kell kiépítenem, hogy a kor technikai színvonalának és az előre látható feladatoknak is megfeleljen, mert azt nem tudjuk pontosan, hol, mikor és mire lesz még szükség, amikor a produkció beköltözik a térbe.
Nem nyomaszt a felelősség, hogy az artisták biztonságáért te felelsz?
Ehhez a felelősséghez nagyon nehéz volt hozzászokni, de az elmúlt tizenkét évben azért megedződtem, már jobban megy. De a mai napig, ahogy most is, amikor kezeltem a robotot, minden egyes másodpercben fel vagyok készülve a vészforgatókönyvekre, például, ha mondjuk megcsúszik az artista keze, vagy bármi más történik, abban a pillanatban reagálni tudjak.
Akkor neked ott van a fejedben az A, a B, a C terv, arra az esetre, ha valami nem úgy történik, ahogy elképzeltétek?
Igen, de mi elsősorban arra készülünk, hogy minden a próbákon lezajlottak szerint alakuljon. Tehát elsősorban azt próbálom követni, amit begyakoroltunk. Egyébként ebben az előadásban ez egyszerűbb, mert a robot magától csinálja a dolgát, ahogy beállítottam. De azért fel kell készülni vészhelyzetekre is.
Hogy zajlik a közös munkátok Bencével? Ő megálmodja a művet, te pedig biztosítod hozzá a műszaki keretet? Előfordult már olyan, hogy Bence túlálmodta magát és olyat talált ki, amit nem lehet megvalósítani?
Folyamatosan ez történik, de a végén mindig találunk kompromisszumot. Nekem az a feladatom, hogy a fizikai törvényszerűségeket betartsuk. A gravitáció ellen például nem tudunk mit tenni, nem tudjuk megváltoztatni, de másban igyekszem úgy asszisztálni, hogy minden megvalósuljon, amit Bence szeretne.
Hogyha valaki elolvassa ezt az interjút és kedvet kap a munkádhoz, milyen végzetségre kell szert tennie, hogy eltudja látni ezt a feladatot? Belőled, hogy lett műszaki vezető?
Ez egy nagyon hosszú történet, kacifántos úton jutottam el idáig. Az alapot a műszaki középiskola adta, ott kerültem először kapcsolatba automatizált gépekkel, robotokkal is. Csak hát ez már jó 25 éve volt, akkor még nem így néztek ki a robotok, és nem így kellett programozni őket. A Testnevelési Főiskolára jártam és edzőként, trénerként artistákkal is foglalkoztam. Amikor bekerültem a társulatba félig műszaki ember, félig pedagógus voltam, aztán úgy hozták az évek, hogy az összes műszaki tartalom, ami az artisták köré épül, hozzám tartozik már. Nagyon nagy részét ennek én tervezem és sokszor kivitelezem is.
Ha te lebetegszel, ki irányítja helyetted a robotot? Van másik kolléga, aki ugyanúgy ért hozzá?
Természetesen, a produkciót sokáig játsszuk majd, nem lehetek itt minden este. Felkészült csapatunk van, akik mindent tudnak, ami az előadás pontos működéséhez szükséges. Most még alakul a produkció és vele együtt az is, hogy kinek, mikor és milyen feladata lesz. De hamarosan összeáll minden mozaikdarab a háttérmunkák megszervezésétől az egyes részfeladatok pontos ütemezéséig.
Képek: Hirling Bálint
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
