hirdetés
Sokak számára az új év új lehetőségeket és célokat jelent, tiszta lapot, amelyet megvalósításra váró tervekkel tölthetnek meg – azonban ezzel nem mindenki van így. Az ünnepekre való készülődéssel járó stressz bizony nyomot hagy a lelkiállapotunkon, az egyedül élőket pedig különösen megviselheti a szeretet magányosan töltött ünnepe, ahogyan a mentális betegségekkel küzdők is kihívásként élhetik meg ezt az időszakot, amelyből nem egyszerű felállniuk. Arról nem beszélve, hogy az új kezdet az új lehetőségeken túl ijesztő bizonytalansággal járhat. Egy friss kutatás azonban bíztató eredményekre jutott: az év eleji depresszió leküzdésében távoli ismerőseink lehetnek segítségünkre.
A depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége kevesebb azoknak az esetében, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban, mutat rá Science Advances folyóiratban közreadott és a Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás, amely mintegy 270 000 egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózatát és antidepresszáns fogyasztási adatait elemezte.
A kutatás azért egyedülálló, mivel a korábbiakkal szemben nem a legszorosabb kapcsolatok és a közeli ismerősök mentális egészségben betöltött szerepét vizsgálta, hanem a gyenge – vagyis a ritkán látogatott ismerőseinkhez fűződő – kapcsolatokra koncentrált, hiszen ezeknek fontos szerepük lehet gazdasági lehetőségeink vagy éppen az új ötletek megfogalmazódásának tekintetében.
„Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy az úgynevezett kohézív (erősen kapcsolódó tagokkal rendelkező) hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak” – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. „Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.”
Ezután a kutatók azt vizsgálták, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást, illetve hogy az egyén kapcsolódik-e más városokban élő közösségekhez. „Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni” – összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa.
A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni.
Bár a kutatók úgy gondolják, hogy az elemzett adatok összefüggést jeleznek a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között, Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője szerint a további kutatások elengedhetetlenek a témában, hiszen a stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását. A kutatók azonban bíznak abban, hogy az eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.
Fotó: Alina Rossoshanska, Alp Yıldızlar, Aysegul Vatansever, Efrem Efre / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
Intimitás párkapcsolaton kívül – Így tesz boldogabbá a kapcsolatok mélyebb megélése
hirdetés
