hirdetés
Ausztriában a fenntarthatóságra úgy tekintenek, mint a turizmus jövőjének receptjére, ezért napról napra egyengetik az utat, amely fenntartható fejlődés irányába vezet. Egyszerre néznek szembe az éghajlatváltozás, a kibocsátási célok elérése, a turisztikai imázs kialakítása vagy éppen a fenntartható turizmus iránti növekvő vágy jelentette kihívásokkal – ráadásul úgy tűnik, egyre sikeresebben.
Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a tömegturizmus negatív környezeti hatások sorát vonja maga után. Ha egyszerre vagyunk az utazás megszállottjai és a környezetvédelem lelkes támogatói, sokszor érezhetjük magunkat patthelyzetben, pedig a fenntartható utazás létezik, csupán a megfelelő döntések mellett kell letennünk a voksunkat.
Ausztria sírégiói jó példával szolgálnak arra, hogy létezhetnek olyan desztinációk, amelyek szem előtt tartják a környezet és a jövő generációinak sorsát. Ennek a felelősségtudatnak a birtokában folyamatosan törekednek arra, hogy fenntartható innovációkkal álljanak elő és megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak.
Számos alpesi télisport üdülőhely úttörő szerepet tölt be abban, hogy a síelés harmonikusan tudjon együttműködni a természettel, gondoskodva az ide érkező emberekről, a már itt élő állatokról és a környezetről. Ennek érdekében számos intézkedést vezettek be a CO₂-kibocsátás csökkentésétől a környezetbarát közlekedésen és a megújuló energia felhasználásán keresztül az erőforrás-hatékony hókészítésig.
A látogatókat a tömegközlekedés használatára ösztönzik, például több európai nagyvárosból is indulnak vonatok Ausztria síterepeihez. Megérkezve pedig az ingyenes transzferek, a síbuszok és a közlekedési szolgáltatók, például az ÖBB (Osztrák Államvasutak) által kínált csomagok (vonatút + szállás + transzfer a helyszínen + síbérlet) segítenek csökkenteni az egyéni utazások számát.
Ha fenntartható módon utazunk, igyekszünk a lehető legkevésbé terhelni a természetet és üdülésünk célállomását, miközben figyelembe vesszük az adott régió kulturális és társadalmi vonatkozásait, aminek köszönhetően még intenzívebb és hitelesebb élményekben lehet részünk – ráadásul így utazóként is jól érezhetjük magunkat, és a helyiek igényeit is tiszteletben tarthatjuk.
Ausztriában rengeteg szálláshely, étterem és további turisztikai vállalkozás viseli az osztrák ökocímkét, amely a fenntarthatóság garanciája. Az országban a szállás- és vendéglátóhelyek, illetve a sífelvonók üzemeltetése közel 250 ezer embernek adnak munkát telente. Ráadásul az itt dolgozók szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett.
A Wagrain-Kleinarl térség nemzetközi elismerésben is részesült a dolgozók lelkiismeretes munkáját kiemelve. Ebben a síparadicsomban a fő prioritás a fenntartható turizmus. Összesen 17 üzletág rendelkezik itt Zöld Úticél minősítéssel, több organikus hegyi étterem és szálláshely is található erre, amelyek mindegyike megfelel a magas környezettudatos elvárásoknak.
Ausztriában a sífelvonók üzemeltetését a legtöbb helyen megújuló energiával oldják meg. Zell am See-Kaprun régióban például már minden felvonó és vendéglátó egység 100 százalékban megújuló energiával működik. A fosszilis anyagoktól mentes dízel helyettesítőt természetes hulladéktermékekből nyerik, például az éttermekből és az élelmiszeriparból származó használt étolajból. Így 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid, 33 százalékkal kevesebb szállópor és 24 százalékkal kevesebb szén-monoxid szabadul fel.
Máshol szél- vagy vízenergia adja a liftekhez szükséges hajtóerőt. Ahol műszakilag lehetséges, levegő- és talajhőszivattyúkat használnak a felvonóállomások fűtésére. Évente körülbelül 3000 köbméter vizet használnak fel egy hektárnyi sípálya hóágyúzásához. Egy köbméter vízből pedig optimális körülmények között körülbelül három köbméter havat lehet előállítani.
A hóágyúzás hallatán azonban sokaknak a vegyszerekkel kevert anyagok jutnak eszébe, Ausztria pályáin viszont már ismeretlen az ilyen fajta műhó, a legtöbb helyen a vizet nem felhasználják, hanem újrahasznosítják a cél érdekében. Ehhez hatalmas tározókban gyűjtik a vizet egész év során.
Saalbach környékén például a teljes hókészítő rendszert tavaszi eső- és olvadékvíz táplálja, vegyszerek használata nélkül. A hó olvadásakor aztán a víz újra visszakerül a természetbe. Itt a műhó készítéséhez felhasznált teljes energia 100 százalékát regeneratív energiaforrások, például vízenergia, szélenergia vagy biomassza biztosítja. A modern hókészítési technológiának köszönhetően az energiafogyasztás 1-3 kWh/m³ csökkent havonta. Ez évente 15 000 kWh hektáronkénti energiafogyasztásnak felel meg a teljes, körülbelül 1000 hektáros területen. Összehasonlításképpen: egy karibi repülőút (oda és vissza) 200 emberrel a fedélzetén körülbelül 1 500 000 kWh-t igénye – ez télen 100 hektárnyi sípálya hóágyúzásának felel meg, ami 140 futballpálya méretű terület.
További információt az austria.info weboldalon találsz!
Kiemelt kép: Canva; további fotók: Region Seefeld / Chris Weittenhiller, Kärnten Information / Tine Steinthaler, Zell am See-Kaprun Tourismus GmbH / Kitzsteinhorn
A fenti írás támogatói tartalom!
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
