Bevallom, már tavaly ilyenkor beírtam a naptáromba a premier időpontját, amikor kiderült, hogy a következő évadban ismét az amerikai rendező, Thaddeus Strassberger visz színre egy darabot, méghozzá Puccini Toscaját a Szentmargitbányai Kőfejtő grandiózus színpadán, és alkotó társa ismét az olasz jelmeztervező, Giuseppe Palella lesz. Két évvel ezelőtt Verdi Aida operájának kapcsán szerettem bele a munkásságukba és idén sem csalódtam bennük. Bár Puccini operája sokban különbözik Verdi művétől, de a mozgalmas jeleneteken alapuló rendezés, az bámulatos, korabeli kosztümök, a monumentális díszletek, a gazdag látványvilág ugyanazzal az elvarázsolt hangulattal ruházta fel mindkét előadást.
Realista romantika
Giacomo Puccini Tosca című operája az olasz realizmus, vagyis a verizmus egyik legjelentősebb alkotása. Mitológiai figurák, vagy különböző uralkodók szerelmi történetei helyett hétköznapi emberek szélsőséges érzelmeit, szenvedélyeit és erkölcsi dilemmáit mutatja be kendőzetlen őszinteséggel. A cselekmény egyetlen nap alatt játszódik, valós történelmi környezetben, Rómában, ahol a szerelem, a hatalomvágy, a féltékenység és az erőszak tragikus módon fonódik össze. A Tosca cselekménye eredetileg három felvonásban, három valódi római helyszínen játszódik: a Sant’Andrea della Valle-templomban, a Palazzo Farnese-ben és a Castel Sant’Angelo-ban, azaz az Angyalvárban. Ebben a feldolgozásban a rendező két felvonásba sűrítette be a művet, ami jót tett az előadásnak. A történelmi és földrajzi hitelesség a verizmus egyik fontos jellemzője: a dráma nem egy elvont, mesebeli világban, hanem egy pontosan meghatározható, valós környezetben bontakozik ki, ami még átélhetőbbé teszi a szereplők szenvedését és döntéseit. Igen ám, de a darab helyszíne, a Kőfejtő monumentális szabadtéri színpada, mögötte hatalmas sziklafalak és a határtalan csillagos égbolt, valamint az impozáns díszletek, jelmezek, a mozgalmas tömegjelenetek romantikus hangulatba öltöztetik az előadást.
A produkció vizualitását a barokk kor esztétikája határozza meg, a napóleoni háborúk idejének Rómáját idézi meg. Az eseményeket a háttérben zajló nápolyi hadjárat határozza meg, a darab elején el is dördül egy, a Fraknó Várában őrzött, Napóleon korabeli ágyú. A robbanás hangja megalapozza a cselekmény drámai hangvételét. A színpadkép központi elemei, a szentély, az oltár és egy óriási, hatvankilós, lebegő tömjénfüstölő, együttesen pompát, enyészetet és spiritualitást szimbolizálnak, gyönyörűen kitöltik a teret.
Puccini operájában alapvetően kevés szereplő van, ebben a rendezésben azonban népes statisztéria vonul fel, amitől a darab igazán mozgalmassá válik. Szükség is van erre, hiszen a 7000 négyzetméteres színpadot nem tudja folyamatosan „belakni” néhány szereplő. Az előadás különleges fénypontja a Gumpoldskirchner Spatzen névre hallgató gyermekkórus, amely fehér és arany ruhába öltözött mennyei lényekként jelenik meg és éneklik el a Te Deum-ot. Összesen 271 jelmezt álmodott meg a jelmeztervező, amelyeket a nagymúltú milánói Casa d’Arte Fiore műhelyben készítettek el. Ezek a korabeli ruhák, akár a díszletek, az előadás meghatározó elemeivé váltak.
Világhírű énekesek és magyar zenészek
Az Opera a Kőfejtőben előadásait nemcsak az Unesco Világörökség részét képező csodálatos helyszín határozza meg, hanem a világszínvonalra való törekvés is. A színpadon ezúttal is kiváló előadókat láthatunk. Tosca szerepében az első szereposztásban, így a premieren is, visszatért Joyce El-Khoury, aki fellépett már egyebek között a New York-i Metropolitan, a Bajor Állami Operház, a londoni Covent Garden, a Sydney-i Operaház és az Opéra-Comique Paris színpadán is, és a Kőfejtő 2023-as produkciójában Carment énekelte. Cavaradossi szerepében a kínai Yongzhao Yu a premier alkalmával először vendégszerepelt Ausztriában, de ezt a szerepet korábban már énekelte a baltimori Pacific Operaházban. A hármas szereposztásban Yu mellett Cavaradossit a norvég Bror Magnus Tødenes és a magyar Pataki Adorján alakítják majd. Tosca szerepében El-Khoury mellett szintén két másik kitűnő szoprán lép majd színpadra, a kanadai Melissa Purnell és az ír származású Celine Byrne.
Scarpia rendőrfőnök szerepében a premieren az örmény bariton Gevorg Hakobyan énekelt, a hármas szereposztásban mellette még a koreai származású Hansung Yoo, valamint a szicíliai Marco Caria lépnek színre.
A mellékszerepeket is parádés énekesek alakítják: két basszus, az ukrán származású Volodymyr Morozov (premier) és a magyar Nagy Zoltán két szerepen, Angelotti és a börtönőr szerepén osztoznak majd. Ivan Zinoviev szintén két szerepet, a sekrestyést, valamint Sciarrone rendőrfőnököt alakítja és egyedül énekli végig az összes előadást. Spoletta rendőrügynök szerepébe két tenor, a brit Peter Kirk (premier) és a lengyel Michał Prószyński bújnak majd.
A zeneművészeti irányítást ez alkalommal ismét az olasz Valerio Galli, a Puccini operák specialistájaként ismert karmester vette át, aki a drámai feszültség és a zenei mélységek iránti finom érzékkel szólaltatta meg az olasz mester remekművét az Opera a Kőfejtőben rezidens zenekarának, a magyar művészekből álló Piedra Fesztiválzenekar és a Philharmonia Chor Wien (karnagy Walter Zeh) élén.
Marad az olasz repertoár
Olasz operával, Verdi Rigoletto-jával tér vissza 2027-ben ugyanez a produkciós csapat. A rendező ismét Thadeus Strassberger, és a jelmezeket újra Giuseppe Palella álmodhatja meg. A bemutató dátumát már most beírtam a naptáromba.
További információk: https://esterhazy.at/hu/veranstaltungen/opera/opera-a-kofejtoben-tosca
