Mi a titkuk az ázsiai metropolisz hosszú életű lakóinak?

Ha el kell képzelnünk, milyen helyeken élhetnek különlegesen hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott és boldog életet az emberek, valószínűleg az utolsók közt sejlene fel a fejünkben egy nagyváros képe. Most viszont először egy sokmilliós lakosú ázsiai főváros is felkerült a longevity-lista élére. Utánajártunk, hogyan is lehet egy dübörgő metropoliszban 86 év fölött az átlagéletkor, a boldogságindex pedig az egekben. Tillinger Zsófi írása.

Dan Buettner, a National Geographic újságírója és a hosszú élet titkának egyik legismertebb kutatója alkotta meg évekkel ezelőtt a kék zóna kifejezést, melyről írtunk már bővebben: ez azokat a régiókat jelöli, ahol az emberek az átlagosnál tovább és sokkal kiegyensúlyozottabban, minőségibben élnek.

Buettner ezekbe a kék zónákba sorolta Okinawát, Ikariát, Szardíniát, a Nicoya-félszigetet és Loma Lindát – a lista pedig két évvel ezelőtt kibővült egy hatodik zónával, mely nem más, mint Szingapúr.

Remind magazin

A városállam az elmúlt hatvan évben egészen drámai fejlődésen esett át.

Míg a hatvanas években 65 év volt a lakosok átlagéletkora, egy most született szingapúri átlagosan több, mint 86 évet fog élni a CIA életkorfelmérése alapján, emellett 2010 és 2020 között duplájára nőtt a száz év fölötti kort megérők száma is.

De vajon hogyan? 

A boldog és egészséges élet sokösszetevős koktél, melynek fő pillérei az emberfókuszú államigazgatás és a lakókba nevelt tudatosság. Például az egészséges táplálkozás terén.

„Mivel Szingapúrban nőttem fel, az első sorból néztem végig a közösség egészségtudatosságának átalakulását” – magyarázza a BBC-nek egy helyi lakos, Firdaus Syazwani. – „A cigarettára és alkoholra kivetett magas adók, valamint a szigorú nyilvános dohányzási tilalmak nemcsak az egyéni egészséget javítják, hanem a köztereket is szebbé és barátságosabbá teszik. Emellett az is változóban van, hogy az emberek kevesebb cukros, sós és kókusztejes terméket fogyasszanak (melyeket a konyhánk előszeretettel használ), ugyanis az Egészségfejlesztési Hivatal kezdeményezéseket indított a lakosok egészségesebb táplálkozási döntéseinek ösztönzésére olyan intézkedésekkel, mint a kötelező tápértékjelölés és az italok cukortartalmának csökkentése. És már most érezhető a változás a lakosság egészségtudatosságában és választásaiban.” 

Zöld parkok, tiszta utcák, közbiztonság  

Szingapúr kiemelt figyelmet fordít a kiváló tömegközlekedésre, parkjainak ápolására, a közbiztonságra és közterületeinek tisztán tartására, mely természetes módon sokkal csábítóbb így a lakosoknak egy-egy hosszú sétára, egyéni vagy csoportos kültéri edzésekre és baráti, családi találkozókra. Nem véletlenül érdemelte ki a városállam a „Garden City” titulust: a kormány folyamatos fejlesztésekkel gyönyörűen ékeli be a városba a parkokat, botanikus kerteket, ligeteket. 

Remind magazin

Drága, de stabil és prosperál

Szingapúrt nem véletlenül becézik Ázsia Svájcának, ugyanis Hongkong után ez a világ második legdrágább városa. Azonban az állami rendelkezések átgondoltan forgatják vissza a nép javára mindezt úgy, hogy megmaradjon a diverzitás ellenére a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés, valamint bátorítsák az üzleti befektetéseket is. 

Tradíciók és kulturális pezsgés

A boldog élethez elengedhetetlen a kulturális jólét is: a városban mindenki, kortól és etnicitástól függetlenül megtalálhatja a számára érdekes kulturális programokat, eseményeket és fesztiválokat – legyen az hagyományőrző vagy épp vibrálóan modern. 

Remind magazin

Világelső egészségügy 

Végül, de nagyon nem utolsó sorban Szingapúr egészségügyét világszinten dicsérik, nem véletlenül sorolta egy 2023-as kutatás (Legatum Prosperity Index) a világ legjobbjának rangsorolta az országot a polgárok egészsége és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szempontjából.

Úgyhogy, ha egy szóval kéne jellemeznünk Szingapúrt, az a példaértékű. Ha pedig egy jókívánsággal: csak így tovább!  

Forrás: BBC, Wikipédia; fotók: Unsplash

Ez is érdekelhet:

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

EZ IS ÉRDEKELHET

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

A DJ, amikor „megérkezik”