Úgy tűnik, a 21. század első évtizedei az egyre elvakultabb fiatalságkultusz jegyében telnek. A hírességek lassan mind ugyanolyan idősnek néznek ki a sok szépészeti beavatkozásnak köszönhetően, a Z generáció képviselői prevenciós jelleggel „baby botox”-ért állnak sorban a bőrgyógyászok rendelőiben, míg a 2012 után világra jött kis Alfák már most rettegnek az első ráncaiktól, és körülményes bőrápolási rutinokat osztanak meg a TikTokon. Én, mint gyakorló negyvenes, nap mint nap tapasztalom, akárhányszor megnyitom az Instagramom: szinte a világ összes cége szeretne nekem eladni valamit, hogy soha ne öregedjek meg. Na de rendben van manapság vajon az is, ha szeretném megismerni magamat, ahogyan változom? Lassan mindent tudok az anti-agingről, de mit kell tudnom az agingről, anti nélkül? Összeszedtem a bátorságom, és beleástam magam a témába.
A belső korkülönbség
Az ma már köztudott, hogy a kronológiai és a biológiai korunk, azaz a naptári éveink száma és a szervezetünk állapota nem feltétlenül egyezik meg. Újdonság viszont, hogy az egyes szerveink között is kialakulhat komoly korkülönbség!
2023 decemberében látott napvilágot a hír, miszerint az USA-ban a Stanford Egyetem kutatóinak sikerült kifejleszteniük egy vértesztet, amelynek segítségével meg tudják becsülni, milyen gyorsan öregszenek az ember belső szervei.
A tudósok a neves Nature folyóiratban publikált eredményeik szerint az agy, a máj, a tüdő, a bélrendszer, a zsír-, az izom- és immunszövetek, az artériák, a vesék, a hasnyálmirigy és a szív állapotát tudták felbecsülni egy olyan laborvizsgálattal, amely során több ezer protein szintjét mérték meg a levett vérben. Az eredmények értelmezéséhez gépi tanulással alkotott algoritmust használtak, amelyet sok laboreredmény és betegadat betáplálásával készítettek fel arra, hogy a vérképben különböző specifikus mintázatokat azonosítva jósolni tudjon az egyes szervek jövőjét illetően.
A kutatók sok ezer középkorú vagy idősebb alany eredményeit elemezve azt találták, hogy az 50 évnél idősebbek 18,4 százalékának, azaz csaknem minden ötödik embernek legalább egy szerve gyorsabban hanyatlik, mint a teste többi része, és esetükben megnő a rizikója annak, hogy ez a szerv a következő 15 évben meg is betegszik. Bár még további kutatásokkal kell bizonyítani, hogy a teszt valóban jól becsüli meg a szervek életkorát, illetve a betegségek rizikóját, és utána még a hétköznapi rutinban alkalmazható technológiát is ki kell
dolgozni, mégis reményteli, hogy hamarosan nemcsak személyre, hanem egyenesen szervre szabottan tudjuk majd megelőzni a betegségek kialakulását.
Kampányjelleggel öregszünk
Szintén a Stanford Egyetemhez köthető annak a felismerése, hogy mi, emberek több nagy öregedési típusba vagyunk besorolhatók. Dr. Michael Snyder genetikaprofesszornak és csapatának egyelőre négy típust sikerült azonosítania: a metabolikus idősödőket, az immunrendszeri idősödőket, a nephrológiai vagy vesére idősödőket, és a hepatikus vagy májra idősödőket. Előfordulhat, hogy nekem 41 évesen az immunrendszerem egy 32 évesé, az anyagcserém viszont egy 45 évesé, tehát nem könnyen kapok el fertőzéseket, és nincsen gyulladás a szervezetemben, viszont küzdök a súlyommal, és nagyobb az esélyem a cukorbetegségre. Dr. Snyder szerint az orvoslásban gondolkodásmódbeli változásnak kell bekövetkeznie, azaz nem a már kialakult betegségeket kell gyógyítani, hanem meg kell előzni a problémák kialakulását.
A teljes cikket megtalálod a Remind Bookazine tizedik lapszámában! Kattints, és szerezd be most!
Fotó: Getty Images
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
