Öntözz okosan
„A talaj, annak víztartása és az öntözési mód mind összefüggenek” – szögezi le Erika, tehát mindenekelőtt érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen talajjal van dolgunk, mielőtt kertünk öntözéséről gondolkodnánk.
Teljesen másképp kell locsolni a különböző talajokon, hiszen míg például az agyagos talaj lassan vezeti a vizet – tehát nehezebben szárad ki –, a homokos talaj szinte azonnal, gyorsan engedi át. Az sem mindegy, hogy mit locsolunk. „Díszágyásokban a csepegtetőcsöves rendszer a leghatékonyabb, míg a gyepnél jól beállított szórófejes megoldás az ideális” – magyarázza Erika.
A cél azonban minden esetben ugyanaz: helyben öntözni, ezáltal szökkenve az elszóródást és a párolgást.
Minden a gyökereknél kezdődik
A vízmegtartása persze nem csak az öntözési technikán múlik. Már az ültetésnél is sokat tehetünk azért, hogy a növények könnyebbel vészeljék át a nyári hőséget, a szárazabb időszakokat.
„Mi már egy tíz éve használunk egy bizonyos gélesedő anyagot, a Stockosorbot, ami a cseperedő és gyökeresedő növényeket segíti az első éveikben. Ezekben az egyre aszályosabb években a sikeres begyökeresedésen múlik, hogy a növény hogyan boldogul hosszú távon.”
Ha ezt még kiegészítjük leonardit alapú humuszpótlással és mikorrhiza gombákkal, élő rendszert adhatunk a növény gyökérszintjéhez, ami sokkal ellenállóbbá teszi.
A felszín felett
Nemcsak a felszín alatti, a felszín feletti munkával is tehetünk azért, hogy természetes módon tartsuk meg a vizet kertünkben. A talajjavítás mellett a növények természetes elrendezése segíti az optimális mikroklíma kialakulását és a párolgás csökkentését.
„Legyen cserjeszint és lombkoronaszint takart talajszinttel – avar- és gyepszinttel –, amit ne geotextillel vagy műfűvel, hanem valódi növényekkel fedjük le, élőhelyként kezelve. Minél több szintet hozunk létre, annál több természetes víz és pára tud megmaradni” – hangsúlyozza Erika.
Kertépítészetileg egyre divatosabb megoldás a miyawaki minierdő vagy az esőkert, amelyek nemcsak vízmegtartó képességükről híresek, de biodiverzitásban is gazdagok. Ráadásul jól hasznosíthatók problémás, rossz vízelvezetésű területeken is.
A szárazságtűrő kertek nem csak a pampafűről szólnak
Nemcsak a talaj minősége, kertünk fekvése is befolyásolja, hogy milyen lehetőségeink vannak annak benépesítésére.
„Egy déli fekvésű domboldal esetében például a sztyeppekert vagy sziklakert lehet hosszútávon is fenntartható megoldás” – magyarázza Erika, aki hozzáteszi, ebben az esetben azért a pampafüvön túl is van élet. A pozsgások, a díszfüvek és örökzöld talajtakarók is mind feldobják a kertet, egyúttal kevés vizet igényelnek.
Ha a kertünk tervezése és gondozása közben szem előtt tartjuk a megfelelő talajkezelést, öntözési módot, növényválasztást és ültetési rendet, sokat tehetünk azért, hogy egy hosszú távon fenntartható, zöldellő környezetet teremtsünk.
Remind Expert
V. Topor Erika, okleveles kertészmérnök, naturkertész és a Kertportál – Fenntartható kertek szakértője már kislány kora óta kertész szeretett volna lenni – töretlen lelkesedés azóta is tart. A biokertészkedés, a természetközeli és ökologikus kertészkedés a fő irányvonala, melynek egy része a kerttervezésekben is megjelenik, másik csapása, részben a veteményes és a kisgazdaság, mindennapjait jelenti. Kerttervező irodaként, kertészeti szakkönyvíróként és magazintulajdonosként segíti a kertbarátokat, workshopokon és a KertAkadémia rendezvényen tanít.
Fotó: cottonbro studio / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
