Hogyan lesz egy marketingszakemberből az énmárkaépítés legavatottabb szakértője?
Most már több mint húsz éve foglalkozom kommunikációval, marketinggel és értékesítéssel, és ahogy megjelent, a munkámnak azonnal szerves része lett az internet, hiszen óriási lehetőséget láttam benne a kezdetektől fogva. Egyike voltam a Facebook hazai első felhasználóinak, az újabbnál újabb applikációkat pedig azonnal kipróbáltam és használtam, így gyorsan képet szereztem arról, hogyan lehet az interneten érvényesülni. A tapasztalataimat és a tudásomat először a saját magam vállalkozásaiban hasznosítottam, aminek igen gyorsan meg lett az eredménye. Miután az ismerőseim látták, hogy milyen jól építkezem és sikeresen haladok előre az online térben, folyton azt kérdezték, mindezt hogyan csinálom, és mivel már hét évvel ezelőtt volt egy 5-10 ezres követőtáborom, hirtelen ötlettől vezérelve megosztottam velük, hogyha valakit érdekel az én márkaépítés a social médiában, akkor csatlakozhat az egynapos tréningemhez. Én hökkentem meg a legjobban a nagy érdeklődésen, ami megadta a kezdő lökést, és arra sarkallt, hogy megalapítsam a Te vagy a brand-et. Ezt követően kezdtem el specializálódni a kommunikáció területén, és kifejezetten a márkaépítésre fókuszáltam. Mindezt egy másik nagy szenvedélyemmel, a személyiségfejlesztéssel is tudtam kombinálni, amit a saját magam fejlesztése és a tudatosságom növelése érdekében már húsz éve űzök. Az énmárkaépítéssel és a személyiségfejlesztéssel a két legnagyobb szenvedélyemet ötvözhettem.
Brandépítőként hogyan és miben tudsz segítségére lenni a remind.hu olvasóinak?
Kommunikációs tapasztalataimnak köszönhetően igazán lényeglátó vagyok, és tudom, hogyan kell az információt hatékonyan átadni. Emellett a márkafilozófiámnak fontos része a személyiségfejlesztés, a készségfejlesztés, céljaink helyes megtalálása, valamint az önismeret. Nyilván mindez fontos ahhoz, hogy egy jó posztot tudjunk írni, de mi nem erre tanítjuk meg elsősorban a hozzánk fordulókat. Mi onnan indulunk, hogy feltesszük a kérdést: ki vagy te, mik a céljaid, mi a küldetésed, hogyan leszel elég bátor ahhoz, hogy beleállj a változásba, hogyan tudod magad megmutatni, és csak ezután következik a jéghegy csúcsa, vagyis az, hogy hogyan kell figyelemfelkeltő posztot írni. A Te vagy a brand esetében az elmúlt hét évben egy olyan egyedi módszertant fejlesztettem ki, melynek alapja a karriertudatosság, hiszen ebből a belülről kifelé építkezésből meríthetünk bátorságot a küldetésünkhöz, az értékteremtéshez, hogy meg merjük mutatni magunkat a világnak. A Remind olvasóit főként abban tudom és abban szeretném segíteni, hogy minél tudatosabbak legyenek a céljaikat, a küldetésüket, a karrierjüket illetően, mindezt a saját életemben megélt tapasztalatokon és a több ezer ügyféllel való közös munkából szerzett tapasztalatokon keresztül osztom meg velük.
Ha énmárkaépítésről beszélünk, akkor kizárólag csak a közösségi médiában gondolkodhatunk? Csak ott láthatjuk hasznát?
Nem, de azt látnunk kell, hogy az internet nyújtja a legnagyobb lehetőséget az énmárkaépítéshez, arról nem beszélve, hogy a világhálón keresztül tudjuk a legtöbb embert elérni. De emellett van egy offline élünk is, és meg kell jelennünk meetingeken, előadásokon, kapcsolatokat kell építenünk, és ilyenkor jó, ha önazonosak tudunk lenni, ami tulajdonképpen az énmárkaépítés alapja. Ehhez szükség van arra a belülről kifelé való építkezésre, amiről fentebb már beszéltem, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy elkerüljük a meghasonulást, és az online térben ne egy másik arcunkat mutassuk, mint akik a valóságban vagyunk. Óriási csalódást tud okozni, ha azzal szembesülünk, hogy valaki teljesen másként néz ki, más benyomást kelt személyesen, mint amit social mediában mutatott magáról. Én arra tanítom az embereket, hogy offline és online is ugyanazok legyenek.
Mi kell ahhoz, hogy valaki önazonos legyen?
Először is tudatosság, hogy ami belül van és amit kifelé mutatunk, aközé egy vonalat tudjunk húzni. Ez azonban sokaknak nem sikerül, és nem azért, mert meg akarnak téveszteni másokat, hanem azért, mert még nem tudják pontosan, hogy kik is ők valójában; és ha ők nem elég tudatosak saját magukkal kapcsolatban, akkor nem is tudják megmutatni a saját valójukat a világnak. Azt szoktam mondani, hogy amíg a fejedben nincs rend, addig kifelé sem lesz brand, és ez igaz azokra is, akik kezdőként vágnak bele az énmárkaépítésbe, és igaz azokra is, akik már haladók, akik már felépítettek valamit, csak szintet szeretnének lépni. Önmagunk tudatos újragondolása, az önazonosság megtalálása általában kettő-négy évente felszínre tör, hiszen folyamatosan változunk, éppen ezért az önazonosság nem egy végcél, hanem egy folyamat, amiben benne vagyunk. Ezért is lesznek újra és újra aktuálisak azok a kérdések, hogy ki vagyok én, mit képviselek, mi fontos nekem, miért csinálom, amit csinálok.
Mennyi ideig tart egy énmárka felépítése?
Mindenképpen függ az intenzitástól, vagyis, hogy ki mennyi időt, energiát áldoz rá, vagyis mennyit posztol, hány networking eseményre megy el, hány emberrel ráz kezet, hiszen nyilvánvaló, hogy minél nagyobbak a számok, annál ismertebbek leszünk. Tapasztalataim szerint, ha valaki a nulláról kezdi el az énmárkaépítést az online-ban, amihez igénybe veszi egy segítő szakember vagy csapat támogatását, akkor fél év múlva kézzelfogható, számszerűsíthető eredményei lesznek, függetlenül attól, hogy az ügyfélszerzés, a nagyobb megjelenés vagy a partnerkapcsolatok kialakítása a célja. Ahhoz pedig, hogy valaki országosan elismert legyen a saját területén, két-három év tudatos énmárkaépítő munka szükséges. Mindezt saját tapasztalatból tudom, hiszen nekem két év – ami rekordidőnek számít -elég volt ahhoz, hogy felfigyeljen rám a piac. A szakmai sikerem nem véletlenül volt ilyen gyors, kommunikációs szakemberként a saját márkámat építve nagyon tudatosan és nagyon nagy erővel, egy biztos alapokon nyugvó stratégia mentén építkeztem.
Egyértelműen látszik, hogy az énmárkaépítésnek milyen fontos és hasznos szerepe lehet a szakmai életünkben, de vajon milyen pluszt adhat a magánéletünkben?
Bár főként vállalkozók, karrierváltók kérnek tőlem tanácsot, egy munkavállalónak is sokat segíthet, ha tisztában van az énmárka jelentőségével. Például egyáltalán nem mindegy, hogy mit posztol a közösségi médiában. Ma már szinte kivétel nélkül ellenőrzik egy állásinterjú előtt a social média jelenlétet, és ha valaki munkavállalóként kiteszel egy erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető posztot, akkor az nem segíti a szakmai előmenetelét. De konkrét tudomásom van arról a megtörtént esetről is, amikor egy állásinterjún megkérdeztek egy fiatalt, hogy szokott-e rendszeresen bulizni, és azt válaszolta, hogy nem, miközben a Facebookja tele volt fesztiválozós posztokkal. Nem is kapta meg az állás, és nem biztos, hogy azért, mert szeretett partizni, hanem azért, mert nem mondott igazat. Fontos, hogy a közösségi média által biztosított transzparencia akár a karrierünkre is hatással lehet.
Közösségi média nélkül lehet énmárkát építeni?
Lehet, de nem érdemes, mert nagyon nagy ziccert hagy ki az ember. A legjobb, ha az offline és az online tereket össze tudjuk hangolni. Például, ha valaki szorgalmasan részt vesz a különféle networking eseményen, és minden rendezvényen gyűjti a kontaktokat, majd azokat az embereket, akiket megismert, bejelöli például a Linkedinen, gyakorlatilag épít egy digitális adatbázist a személyes kapcsolatrendszeréből. Ez hasznosabb, mint egy doboz a polc legalsó fokán, amibe bedobáljuk a névjegykártyákat, amit aztán soha nem nyitunk ki. Ellenben a digitális kapcsolatok ott maradnak, élnek, és a tartalmainkon keresztül fenntarthatjuk mások érdeklődését, ha rendszeresen posztolunk, a követőink – köztük potenciális ügyfelek vagy partnerek – látják az utunkat, és ebből akár megkeresések is születhetnek.
Melyik platform segíti leginkább az énmárkaépítést?
Nem tudom letenni a voksomat egyik mellett sem, mert mindegyik nagyon jó ma már. Éppen ezért praktikus a céljainkhoz igazítani a választást. Ha valaki meg tudja fogalmazni, mit és kiket szeretne elérni, akkor meg tudom neki mondani, hogy azt melyik felületen lehet a legjobban elérni, mert a social media leginkább célközönség- és stratégiafüggő.
Azt már elmondtad, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az énmárka felépítése jól sikerüljön. De milyen hibákat lehet elkövetni az énmárkaépítésnél? Egyáltalán van olyan, hogy rossz énmárkaépítés?
Az egyik legnagyobb hiba – és ez sokkal inkább a személyes, mintsem a szakmai véleményem -, amikor valaki csalódást okoz élőben. Sajnos nagyon sokszor szembesülök ezzel. A kiábrándulásnak két oka lehet. Az egyik, hogy valaki személyesen nem olyan karizmatikus, mint online, másrészről illúzióromboló, ha valaki az online megjelenésekor nagyon sok olyan filtert használ, ami elfedi a valóságot. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezzel tönkreteszik a hitelességünket. Azért, hogy ezt elkerüljük, érdemes a magunkról közzétett fotókon láttatott szintnek legalább a 70-80 százalékát hozni személyesen is, legyen szó ápoltságról vagy stílusról. Fontos, hogy amit személyesen mutatunk, az legyen összhangban azzal, amit online képviselünk, csak így leszünk önazonosak, csak így érhetjük el a célunkat.
