Az internet és a félelem rossz tanácsadó
Dr. Tarr Krisztina szerint két jellemző oka van annak, amiért a válást fontolgatók halogatják ügyvéd segítségét kérni. Az egyik, hogy azt gondolják, ha a Google-t vagy az AI-t kérdezik, akkor releváns információhoz jutnak, és beletörődnek az internetes „tudás” félrevezető biztonságába. Azonban a jogszabályok folyamatosan változnak, az online felületeken található információk pedig gyakran elavultak vagy pontatlanok. A mesterséges intelligencia általános válaszai pedig nem helyettesítik az eseti jogi tanácsot, különösen egy olyan érzékeny területen, mint a családjog, hiszen minden ügy egyedi, az internet pedig nem az egyedi élethelyzetre ad választ.
A másik ok, ami miatt sokan elodázzák, hogy ügyvédhez forduljanak, nem más, mint a félelem – különösen bántalmazó kapcsolatokban. A válások jelentős részénél jelen van valamilyen pszichés vagy verbális bántalmazás, amelyben az egyik fél megfélemlítve él. Így nem mer információt kérni, mert attól tart, hogy:
• elveszíti a gyermekét,
• „rossz színben tüntetik fel”,
• vagy a másik fél fenyegetései valósak.
Ezek a félelmek – ahogy dr. Tarr Krisztina hangsúlyozza – legtöbbször nem valósak, csupán a bizonytalanságból és a megfélemlítésből fakadnak.
„Egy ügyvéddel való konzultáció még semmire nem kötelez, azonban rengeteg szorongást old. Az ügyfelek 99 százaléka általában megkönnyebbülve köszön el tőlem, hiszen pontos válaszokat kap a kérdéseire; és jellemzően annak az ellenkezőjét, amitől éppen félt. Ha pedig az ügyfél félelmeinek egy része visszaigazolható, akkor segítek neki tisztán látni abban, hogy a félelme alapjául szolgáló helyzet hogyan kezelhető, hogyan oldható meg.” – teszi hozzá a szakember.
Mítoszok a gyermekelhelyezés körül
A férfiak gyakori félelme, hogy válás esetén hátrányba kerülnek a gyermeknevelést illetően, vagy, ha a különélést választják, nem is láthatják a gyermeküket. A családjogász szerint ez a szemlélet már idejétmúlt.
„A bíróságok ma már nem csak az édesanyákat részesítik előnyben. Az európai irányelvek egyre inkább a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás felé terelik a magyar gyakorlatot. Így, ha egy édesapa jelen akar lenni a gyermeke életében, akkor – ha csak a bizonyítási eljárás eredménye nem ezzel ellentétes – jelen is lesz.” – mondja dr. Tarr Krisztina hozzátéve: a kéthetente egy hétvége mint „apás idő” már nem bírósági gyakorlat. A láthatás mértéke elsősorban a szülő kérésétől és a gyermek érdekétől függ.
„Asszonytartás”: valós fenyegetés vagy sem?
A válást fontolgatókat sok esetben visszatartja a konkrét döntés meghozatalától az a tévhit, hogy ha kenyértörésre kerül a sor, akkor házastársi tartást, közismertebb nevén „asszonytartást” kell majd fizetnie. Dr. Tarr Krisztina szerint ez is tipikus eszköz arra, hogy valakit megijesszenek és visszatartsanak attól, hogy lépjen. A családjogász azonban tisztázza: a házastársi tartás nem nemhez kötött, és csak nagyon szűk körben alkalmazható.
Az kérhet házastársi tartást, aki önhibáján kívül rászorul, például egy pici babával otthon lévő anya, vagy tartósan beteg, keresőképtelen fél.
Ezzel szemben egy önellátó, dolgozó fél esetében szinte kizárt, hogy a bíróság tartást állapítson meg.
Így segít az ügyvéd: stratégiaépítés és nyugalom a krízisben
A „stratégia” kifejezés sokakban azt az érzést keltheti, hogy a válás egy harc. De dr. Tarr Krisztina szerint ez valójában az ügyfél helyzetének legjobb megoldási tervét jelenti, melynek része a személyes helyzet teljes feltérképezése, a célok tisztázása, a reális jogi lehetőségek és kockázatok átbeszélése, valamint egy olyan útvonal kijelölése, amely jogilag és érzelmileg is vállalható.
„Hiába jó a jogi tanács, ha az ügyfél lelkileg nem bírja cipelni az üggyel járó terhet. Az általam képviselt tudatos válás módszerének lényege, hogy olyan stratégiát építsünk, ami a válófélben lévő erejéhez, lehetőségeihez igazodik.” – hangsúlyozza a szakember, aki kiemeli: miután a válás krízishelyzet, ezért jó esetben az ügyvéd mentális támaszként is jelen van, ha megvan ehhez a készsége és az empátiája. A jogi tudás mellett ez óriási segítség lehet hiszen csökken a szorongás, átláthatóvá válik a folyamat az ügyfél számára, aki nem érzi magát egyedül, ez pedig hosszú távon a tárgyalások és az ügy kimenetelére is pozitívan hat.
Fotó: freepik.com
