A szájüregünk a testünk egyik kapuja – ráadásul annak mikroflórája, és a fogaink, valamint az állkapcsunk állapota jelentősen befolyásolja az egész szervezetünk egészségét, egyensúlyát.
Dr. Hermann Gábor fogorvos, fogszabályozó szakorvos 20 éve kutatja a fogazat és a teljes szervezet összefüggéseit. A szakmát – a gyógyítással foglalkozó, nyitott gondolkodású kollégáihoz hasonlóan – Pandóra szelencéjével szokta párhuzamba állítani, ahol a kíváncsiság újabb és újabb ládikák, vagyis eljárások, technikák feltérképezéséhez vezet.
Meglátni az összefüggéseket
„Az emberi test megismerése végtelen, fantasztikus és nagyon sok szintű. 1991-ben diplomáztam általános fogorvosként, és már a pályám elején megismertem egy állkapocsízületi terápiával foglalkozó kollégát. Általa került a látókörömbe, hogy ha mélyebbre ásunk abban, hogy miként hat a szervezetre, ahogy a két fogsor találkozik, akkor nagyon izgalmas felfedezéseket tehetünk” – kezdi dr. Hermann Gábor, aki idővel, családi érintettség miatt, a holisztikus és alternatív gyógyászatok irányába is elindult.
Mosollyal az élmezőnyben
A sportfogászat felismerte, hogy a fogak, állcsontok mozgatása ezer szállal kötődik az emberi szervezethez – gondoljunk például a testtartásunkra, az egyensúlyozásunkra, és a sportolás közben nyújtott teljesítményünkre. Dr. Hermann Gábor Győztesek mosolya című könyve pontosan ezt tárja az olvasók elé, akiknek táborát elsősorban sportorvosok, erőnléti edzők, élsportolók alkotják.
„A sportolók kiélezett világában minden részlet számít a teljesítmény és a dobogóra kerülés szempontjából, és a könyv olvasói nagy örömmel nyugtázzák, hogy még valamit hozzá lehet ehhez tenni. Természetesen nem kell minden egyes apró dolognak tökéletesen klappolnia, a test nagyon jó kompenzációs képességgel bír. Sokan hivatkoznak például Cristiano Ronaldo fej-, illetve nyaktartására, ami közel sem hibátlan, mégsem akadályozta meg őt abban, hogy legendává váljon.”
A versenysportban például edzéseket, mérkőzéseket, akár világversenyeket teszünk kockára, ha egy rejtett gyulladás, fogfájás visszafogja a teljesítményünket.
Az alvásfogászat új korszakot ígér
Dr. Hermann Gábor sportorvosokon túl gyógytornászokkal, logopédusokkal és alvásterapeutákkal is gyakran együtt dolgozik. Utóbbira talán még felkapjuk itthon a fejünket, pedig több országban is hosszú évekre nyúlik vissza, hogy felismerték és alkalmazzák az alvásfogászatban rejlő lehetőségeket az alvási problémák kezelésében. A fogorvos ősszel megjelenő könyvével pontosan azt tűzte ki céljául, hogy szélesebb körben is megismertesse az emberekkel az alvásfogászatot, és hogy elnyerje méltó presztízsét a terület.
„Nagyon sokféle arca van az alvászavaroknak, és különféle okok húzódhatnak a háttérben. A különböző alvásbetegségek két legismertebb típusa: az elalvási nehézségek, és a légutak áteresztőképességével kapcsolatos alvászavarok mint a horkolás, és a légzési szünetekkel vagy felületes légzéssel járó alvási apnoe. Utóbbi alvásbetegségek kezelésében hatékony szerepet játszhat az alvásfogászat. Első körben az alvásorvos kivizsgálja az alvászavart, majd a súlyosság függvényében szóba kerülhet a fogászat, mint terápiás lehetőség.”
A testtartás kulisszatitkai
Az egyik legérdekesebb összefüggés a rágószervünk és a teljes testünk között a „testtartási rendszer”, amely biomechanikai és neurológiai módon kapcsolja össze ezt a két területet.
„A biomechanikai részt úgy a legegyszerűbb megfigyelni, hogy ha megemelünk valamit, akkor összezárjuk a fogsorunkat. Valójában így támasztjuk meg a testünket, tehát bármilyen mozgást is végzünk, a fogsornak jelentős teststabilizáló szerepe van. Az, hogy összezáródáskor hol találkozik a két fogsor, egyensúlyérzékeny állapot – ha ott megbillenés van, az egész test felé egyensúlyvesztés-információt küldhet. Ennek nagy jelentősége lehet például fogvesztés, gyakori fogászati beavatkozás, vagy egy nem feltétlenül átgondolt fogszabályozás esetén. A száj, a fogak és a nyelv megfelelő pozíciója a helyes testtartás része. Ha megsüllyed a harapás, a nyaki csigolyák nyomás alá kerülhetnek” – fejti ki dr. Hermann Gábor.
A szájüreg a külvilág megismerése szempontjából is hihetetlenül fontos része a testünknek – nagyon sok érzékelő idegvégződés van itt jelen. Ez a kifinomult érzékelés szoros kapcsolatban van a testtartási rendszerrel. Azaz, nemcsak a fogsorok záródása, hanem a nyelv, az ajkak, a fogak érzékelése is befolyásolja a testtartásunkat, az izmaink megfeszülését.
A teljes cikk a Remind Bookazine 2025 téli lapszámában olvasható.
Fotó: freepik.com; pexels.com
