Magyarországon évtizedek óta a daganatos elváltozások, valamint a szív- és érrendszerrel összefüggő keringési rendellenességek jelentik a két vezető halálokot. Az említett betegségekben évente több mint százezren veszik életüket. A halál oka pedig a legtöbb esetben az alacsony szűrővizsgálati részvétel-hajlandóság.
Pedig a betegségek jó része megelőzhető, sőt korai felismerésükkel és az időben megkezdett kezeléssel akár a páciensek élete is megmenthető lenne. Ennek ellenére hazánk egyike azon OECD országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések terén.
Ennek azonban nem feltétlenül kellene így lennie, ha az életkorunknak és az egészségi állapotunknak megfelelően rendszeresen részt vennénk a szűrővizsgálatokon, melyeknek többsége ingyenesen igénybe vehető.
Valamennyi korosztály számára 1-2 évente ajánlott vizsgálatok
• Családi anamnézis felvétele, rizikótényezők azonosítása
• Életmódbeli rizikóállapotok felmérése
• Fizikális állapot vizsgálata
• Hipertóniaszűrés
• Szénhidrátanyagcsere-zavar szűrése
• Lipidanyagcsere-zavar szűrése
• Szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) rizikóbecslés
• Szájüregi szűrés
• Depressziószűrés
• Melanóma megelőzése, anyajegyek önvizsgálata, melanóma korai felismerése
• Általános laborvizsgálat
Laborvizsgálat
A fentiek közül sok betegség egy évenként elvégzett vizeletvizsgálattal és vérvétellel megelőzhető vagy rövid idő alatt kideríthető. A teljes vérkép tájékoztatást ad az általános egészségi állapotunkról, éppen ezért ez a legfontosabb szűrővizsgálatok egyike. A vér összetételéből vérszegénységre, bizonyos daganatos betegségekre is lehet következtetni, de egy nagy vérkép fényt deríthet a rejtett gyulladásokra is, melyek krónikus betegséget is okozhatnak. Évente ajánlott ellenőrizni a máj- és a vesefunkciót, valamint a szervezet zsír- és hormonháztartásának működését.
Kardiológiai szűrés
A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakrabban 40 éves kor után jelentkeznek, melyek szűrővizsgálatokkal, például EKG-val, szívultrahanggal vagy egy egésznapos pulzusmérő készülék viselésével megelőzhetők.
Fogászati vizsgálat
Érdemes évente legalább egyszer, de akár fél évente is felkeresni a fogorvost, hogy megőrizhessük fogaink épségét és az idő előtti fogvesztést. A rendszeres fogászati szűréssel megelőzhető a fogszuvasodás és a fogínyproblémák is. Kevesen tudják, hogy a fogak és az állkapocs egészsége akár harapási problémát is okozhat, ami fej- és hátfájáshoz, valamint emésztési problémákhoz is vezethet.
Rizikócsoportba tartozók számára ajánlott vizsgálatok
Bizonyos életkor fölött, valamint abban az esetben, ha testi adottságaink, életmódbeli szokásaink, a környezeti hatások és a szociális körülmények miatt, melyek a betegségek kialakulásának esélyét növelik, az alábbi szűréseket is ajánlott elvégeztetni:
• Vastag- és végbélszűrés
• Méhnyakszűrés, méhnyakrák oltással történő megelőzése
• Emlőszűrés, emlő önvizsgálata
• COPD-szűrés
• Krónikus vesebetegség szűrése
• Látásvizsgálat
• Halláskárosodás vizsgálata
• Csontritkulás vizsgálata
• Tüdőszűrés
• Prosztata vizsgálata, prosztatarák szűrése
• Herék önvizsgálata
Tüdőszűrés
Szintén 40 éves kor fölött a rendszeres tüdőszűrést sem szabad elhanyagolni. A röntgenvizsgálat mellett alacsony sugárterhelésű CT-re is lehetőség van, amely már korai stádiumban kimutathatja a daganatos betegségeket.
Látásvizsgálat
Függetlenül attól, hogy az éles látáshoz szükségünk van-e szemüvegre, évente legalább egyszer érdemes ellenőriztetni a látásunkat. Aki pedig kontaktlencsét visel, annak negyedévente meg kellene látogatnia a szemorvos.
Vastagbélszűrés
A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. Ötvenéves kortól pedig kétévente mindenkinek ajánlott a vastagbélszűrés, amely székletvizsgálatból, és szükség esetén rektális digitális vizsgálatból áll.
Emlőszűrés
Az emlőrák megelőzésének vagy korai felismerésének egyik eszköze az emlőrákszűrés, ami Magyarországon 2001 óta államilag finanszírozott népegészségügyi szűrés, az emlőrák szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztály, vagyis a 45 és 65 év közötti nők körében. Ők kétévente vehetnek részt díjmentesen a szűrővizsgálaton. Ha a családban előfordult már nőgyógyászati jellegű daganatos megbetegedés, javasolt akár évente emlővizsgálatra elmenni.
Méhnyakszűrés
A méhnyakrákszűrés a 25-65 év közötti nők évenkénti citológiai vizsgálatát jelenti, melyet javasolt egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálattal összekötni. A szűrést akkor sem szabad elhanyagolni, ha valaki kapott HPV-oltást, ugyanis az oltóanyag nem jelent teljes biztonságot minden vírustörzzsel szemben.
Urológiai vizsgálat
A szűrővizsgálat célja, hogy kiderüljön, érintett-e a páciens hererákban és prosztatadaganatban. Negyvenéves kor felett kétévente, 50 felett pedig évente javasolt felkeresni egy urológus szakorvost.
Melanomaszűrés
A meglévő és az új anyajegyeket, valamint a különféle bőrelváltozásokat érdemes évente egyszer bőrgyógyásszal ellenőriztetni.
Fotók: Pixels
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
