Lehetek egyszerre tudatos és divatos?

Nincs, aki ne próbálkozott volna valamilyen diétával a gyors siker reményében, miközben célszerűbb lett volna az életmódján változtatnia. Így van ez a tudatos vásárlással is. Csalár Bence írása.
 

A tudatossághoz vezető út nem egyszerű. Ha rálépünk, azt tapasztaljuk majd, hogy  valószínűleg a változás nem megy egyik napról a másikra, tehát kellően türelmesnek kell lennünk, miközben mégis kitartunk az általunk kitűzött célok mellett a saját, valamint bolygónk érdekében egyaránt. Mert a kettő összefügg, jobban, mint gondolnánk. Amikor valahol a fenntartható divatról mesélek, fontosnak tartom kiemelni: habár szükséges minél többet beszélünk a témáról, a legfontosabbak mégis a tettek, valamint az, hogy ne ítélkezzünk egymás felett fogyasztói szokásaink vonatkozásában. Egymás támogatására van szükség – kioktatás nélkül. Ennek jegyében gyűjtöttem össze néhány gondolatot a tudatos ruhavásárlásról.

 

Megfulladunk a ruhákban

Bevallom, számomra az egyik legszimpatikusabb gondolat az ökotudatos divat és zöldebb divatipari gondolkodásmód kapcsán, hogy a divat egyszerre lehet gazdasági és kulturális motor, miközben egy korszellemet kommunikál, mégsem ösztönöz újabb divatcikkek vásárlására. Sőt!

Szakemberként egy dolgot bizton állíthatok: a legfenntarthatóbb ruhatár az, amely már most is ott van a szekrényedben, így nincs más dolgod, ideje jobban megismerned a gardróbod tartalmát!

 

Remind magazin

Mindez ráadásul hosszú távon is kihat a jövőnkre és környezetünkre, ugyanis vizsgálatok szerint 2015 és 2030 között 60%-kal fog növekedni (globális szinten!) a textilhulladékok mennyisége, végeredményben pedig körülbelül 148 millió tonna lesz az emberiség által előállított textilhulladék, miközben közös erővel történő változtatás hiányában ez a szám még rosszabb is lehet.

De hogyan jutottunk idáig? Természetesen a fast fashion márkák (a legtöbb plázában kapható divatmárka túltermelése és etikátlan, valamint környezetszennyező tevékenysége miatt ebbe a halmazba tartozik) elterjedése is hozzájárult.

Újabb érdekes adat, hogy az európai országok lakosai évente körülbelül 26 kg textilipari terméket vásárolnak, miközben évente megközelítőleg több mint 10 kg-ot dobnak ki.

Ezek közül a kidobott ruhák közel 90%-a a szemétégetőbe kerül, a legszomorúbb pedig az, hogy csupán 1%-uk kerül újrahasznosításra. Hogy egy lokális adat is szerepeljen itt: Magyarországon 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek évente, melynek közel 90%-a a hulladékégetőben végzi. Rémisztő, nem?

 

Hiúság vására

A már említett fast fashion brandek kétségtelenül a hiúságunkra játszanak, hiszen azzal az álomképpel kecsegtetnek, hogy a sok vásárlással egyszerre lehetünk egyediek és megismételhetetlenek. Eközben azt éreztetik a fogyasztóval, hogy most azonnal kell megvenni mindent, hiszen holnap már nem lesz ott a lehetőség. Íme, megszületett a megannyi impulzusvásárlás receptje. Habár ritkán emlegetjük, de az ilyen márkák globális térnyerésében óriási szerepe volt a 2008-as gazdasági válságnak is, hiszen elérhetőbb, pénztárcabarát divatcikkekre volt szükség, az ipar pedig – ahogy az lenni szokott – válaszolt az igényekre, melyekért most nemcsak mi, hanem a környezetünk is megfizet.

De ha még jobban szeretnénk elmerülni a történelemben, a magyarországi rendszerváltást követő divat demokratizálódásának csúcsa is bizonyos szempontból a fast fashion márkák megjelenése volt.

Ez a rendszer tette lehetővé, hogy kevés pénzből önkifejezési eszközzé tegyük az öltözködési szokásainkat. Ma már az is nyilvánvaló, hogy a fast fashion végül az uniformizálás motorja lett, elvégre a már említett egyedivé válás iránti vágyunk épp egyformává tett – ahelyett, hogy megkülönböztető jegyekkel ruházott volna fel bennünket.

 

Ha érdekel, hogyan lehet tudatosabb a ruhatárad, Csalár Bence további írását megtalálod a Remind bookazine első számában. Nem késő megrendelned!

Fotó: Unsplash

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!

Fenntartható divat, ahogy az olaszok látják

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

EZ IS ÉRDEKELHET

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

A DJ, amikor „megérkezik”