hirdetés
Számtalan olyan riport látott napvilágot az elmúlt években, amely a ruhaipar romboló működésére hívta fel a figyelmünket. Ilyen például Linton Besser többszörösen díjnyertes oknyomozó újságíró anyaga is, amely a ghánai fővárost sújtó problémákat tárta fel. Mint kiderült, hetente mintegy 15 millió használt ruha özönlik Accrába az Egyesült Királyságból, Európából, Észak-Amerikából és Ausztráliából.
A felfoghatatlan méreteket öltő ruhabálák (amiket 55 kilogrammos kiszerelésben általában a helyi nők cipelnek Accra szűk utcáin) 40 százaléka olyan rossz minőségű, hogy szinte egyből hulladéklerakóba kerülnek. Bár ez egy kiragadott példa a fast fashion és az ultra fast fashion által dominált divatipar árnyoldalai közül, kiválóan szemlélteti, hogy borzasztóan hatalmasra duzzadt az ágazat túltermelése.
Arról, hogy napjainkban pontosan mennyi ruházati termék készül, sajnos fogalmunk sincs, hiszen a cégek nincsenek valós transzparenciára kényszerítve (az egy évtizeddel korábbi becslések szerint évi 80 és 150 milliárd közé tehető a legyártott termékek száma).
Elképesztően picinek érezhetjük a vásárlói és életmódbeli döntéseink súlyát, amikor ilyen adatokról olvasunk, pedig fogyasztóként is rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amelyekkel kisebb-nagyobb hatást gyakorolhatunk a nem fenntartható gyakorlatok megváltoztatására.
Ilyen például, amikor információt gyűjtünk (például az alapanyagok közötti különbségekről, a ruhák megfelelő kezeléséről, tisztításáról, a hazai márkákról…), vagy amikor a javítás vagy javíttatás, ruhacsere, ruhakölcsönzés és egyéb gyakorlatok mellett döntünk ahelyett, hogy bármilyen alaposabb megfontolás nélkül a legközelebbi fast fashion üzletbe rohannánk.
Gondoljunk csak a divat 5 r-jére: reduce – csökkenteni, rewear – újra viselni, recycle – újrahasznosítani, repair – megjavítani, resell – újra eladni! És persze azzal, hogy ezt az 5 r-t mantrázzuk, még nem lesz a kezünkben a slow fashion „szent grálja”, ám ha mindezt folyamatosan szem előtt tartjuk, lendületre kaphatnak a tudatos és fenntartható vállalkozások, kisebb szeletet juttatva a szennyező cégeknek.
A fenntartható működésre törekvő vállalkozások közül pedig gondoljunk azokra is, amelyek körforgásban tartják a leggyönyörűbb darabokat! Pontosan ilyen Pataki Nagy Éva kommunikációs szakember szerelemprojektje, a SikkMeUp! elnevezésű gálaruha-kölcsönző is, ahol környezetileg és pénzügyileg is tudatosabban készülhetünk egy várva várt eseményre.
„A leginkább fenntartható ruhadarab éppen az, ami már ott lapul a gardróbunkban vagy éppen más valaki ruhatárában, hiszen azt már nem kell legyártani, csomagolni, szállítani… A SikkMeUp! közösségi gardróbbal az a küldetésem, hogy a hozzám forduló hölgyek időt és pénzt spóroljanak, valamint a környezetet is óvjuk az újabb és újabb divatcikkek felhalmozásától” – mondja Pataki Nagy Éva, aki 2023 szeptemberében tárta szélesre a szalon ajtaját, ahol napjainkban már 160 igazi „wow moment” ruhadarab közül válogathatunk.
Az, hogy ebből a 160 estélyi, illetve alkalmi ruhából 20-25 darab az övé, remekül mutatja, hogy egy év sem kellett ahhoz, hogy számos „ruhamecénás”, illetve „kisrészvényes” a kezdeményezés mellé álljon.
„Nagyon klassz érzés, hogy rádöbbentek a hölgyek: nem csupán bérbe venni, hanem bérbe adni is megéri a SikkMeUp!-on keresztül, ugyanis 50-50%-os profitmegosztással működtetem a szalont. Ha tehát 20 ezer forintért kölcsönöznek alkalmi ruhát, abból 10 ezer forint a tulajdonost illeti meg” – mesél a részletekről a „gálalányként” ismert vállalkozó, aki le sem tagadhatná, mennyire boldog, hogy ahelyett, hogy a szebbnél szebb ruhák egy sötét pincében vagy egy szekrényben porosodnának, inkább jó ügyet szolgálnak.
„Az is nagyon felvillanyoz, hogy kezdettől fogva vannak olyan hölgyek, akik a SikkMeUp! küldetése mellé álltak. Yvonne Dederick nemzetközi gazdasági és számviteli szakember, befektető, televíziós személyiség és mindfulness coach a tavaly őszi kick-off esemény óta velem tart mint mentor és mint ruha-kisrészvényes. Hat káprázatos, egyedi tervezésű ruháját is megtalálhatják nálam a bérlők (egy 500 ezer forintos, bámulatosan szép estélyit például 45 ezer forintért bérbe tudnak venni). Yvonne fő motivációja – amellett, hogy másokkal is megossza a szekrényében feleslegesen várakozó, csodaszép ruhák örömét – a fenntarthatóság elve volt.”
Ami az árazás további részleteit illeti, a kölcsönzés díja 10 és 50 ezer forint között mozog, ami lássuk be, más árkategória, mint sok gála-, illetve alkalmi ruháé, ami így is, úgy is elmagányosodhat a szekrényünk mélyén egy-két viselés után!
„A célom, hogy elérhető áron lehessen ruhát bérelni, és hogy a hozzám érkező hölgyek meglepődjenek: jé, tényleg ilyen olcsó? Sajnos sok fenntartható működésre törekvő vállalkozás beleesik abba a hibába, hogy magas árakkal dolgozik, és elriasztja azt a célközönséget, amely alapvetően zöldebb megoldásokat keres, ám a pénztárcájára ugyanúgy tekintettel kell lennie.
Manapság nehéz úgy megélni egy napot, hogy legalább egy interakcióban ne merüljön fel a spórolás témaköre, hiszen a 40%-os áremelkedések hatalmas fejtörést okoznak mindenkinek. Sokan embert próbáló küzdelmet vívnak minden hónapban, hogy kijöjjenek a keretből, így egyre több dologról kell lemondaniuk. Szerintem vétek lenne kihagyni a különböző rendezvényeket, társasági eseményeket azért, mert nincs büdzsé új ruhát venni. A bérlés ilyenkor tökéletes alternatíva” – hangsúlyozza Pataki Nagy Éva, akinek szalonjában stílus, fazon, méret, szín és alapanyag tekintetében is bőven van miből válogatni.
„Csak úgy engedek el valakit a szalonból, ha látom rajta, hogy igazán beleszeretett az adott darabba, megtörtént az a wow-pillanat, amit mindenki keres. Senkire nem beszélek rá semmilyen ruhát, de ha megvan a kiválasztott kincs, táskát, illetve bolerót is tudok mellé kínálni, sok esetben díjmentesen” – teszi hozzá a SikkMeUp! alapítója, aki arról is nagy örömmel számol be, hogy már az online felület is bővült, meg tudjuk nézni a teljes kínálatot, sőt le is tudjuk foglalni a kiszemelt darabot.
„Az, hogy vásárlás helyett inkább kölcsönözzük a ruhákat, környezeti szempontból is aktuálisabb, mint valaha. Éppen a nyári szezon kellős közepén beszélgetünk, és harmadik hete 38 fokos forróság tombol – ez úgy vélem, tökéletesen megmutatja, hogy nincs késlekednivalónk. A klímaváltozást mindenki a saját bőrén tapasztalja, így bízom benne, hogy nem kell messzire menni motivációért, amikor arról gondolkodunk, hogy mi mindent tehetünk a saját mikrokörnyezetünkben. Az öltözködésünkkel kapcsolatban meghozott tudatos döntéseket például pontosan idevágónak érzem ”– osztja meg velünk Pataki Nagy Éva, aki, egy gyors időpontfoglalás után, minden érdeklődőt szeretettel vár Budapesten, a Galántai utca 12-es szám alatt található SikkMeUp! szalonban, ahol akár bérlőként, akár bérbeadóként is divatreformerek lehetünk!
hirdetés
