Kiket kezel a szomnológus?
A szomnológus az alvásmedicina szakértője és azokat kezeli, akiknek alvásbetegségük van, vagy valamilyen egyéb betegségüknek a kísérőtünete, hogy nem tudnak úgy aludni, ahogy kellene. Hivatalosan ma már nem is alvásbetegségekről beszélünk, hanem alvás-ébrenlét betegségekről – ez egy önálló kategória lett a WHO legújabb osztályozásában. Régebben a neurológiai betegségek egyik altípusaként tartották számon, de felismerték, hogy az alvásbetegségeket érdemes elkülöníteni a neurológiától és a szintén rokonterületnek számító tüdőgyógyászattól is. Az alvásbetegségek nagyon sokrétűek, ide tartoznak az el- és átalvás zavarai, az avásfüggő légzészavarok és előfordul olyan is, amikor az ébrenlétbe tör be az álom, utóbbi a narkolepszia, amikor valaki képes akár nevetés közben is elaludni.
Milyen tünetekkel keresik meg leggyakrabban?
A horkolás problémájával fordulnak hozzám leggyakrabban – ami többnyire nem is magát az érintettet zavarja, hanem azt, aki mellette alszik. Ilyenkor komplex diagnosztikát végzünk, akár más szakorvosok bevonásával, majd felállítunk egy terápiát. A hangos horkolást komolyan kell venni, mert alvási apnoé (légzési szünet) tünete is lehet, ami nem csak magas vérnyomást és cukorbetegséget okozhat – vagy ronthat ezeken –, hanem nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus rizikóját. Amit a beteg általában magán is érez, hogy nappal nagyon álmos, ezzel összefüggésben a súlyos alvási apnoéban szenvedő beteg jogosítványát is fel lehet függeszteni, nehogy balesetet okozzon.
A második leggyakoribb probléma, amivel általában orvoshoz fordulnak a betegek, hogy nehezen alszanak el este, vagy rendszeresen felébrednek éjszaka és nem tudnak visszaaludni. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik az egészségmegőrzést szem előtt tartva tudni szeretnék, hogy minden rendben van-e az alvásukkal.
Az alvásvizsgálat kinek javasolt és hogy zajlik?
Ha teljes képet szeretnénk kapni az alvás szerkezetéről is, akkor a poliszomnográf a legjobb diagnosztikai eszköz, de sok esetben elég a kardiorespiratórikus poligráfia is, amely a keringést és a légzést figyeli alvás közben. A harmadik opció pedig az okosóra, utóbbira kifejezetten gyakran támaszkodom az álmatlanságban szenvedők esetében. Végignézem az okosórával mért adatokat és azok alapján el tudom dönteni, hogy milyen vizsgálatra lesz szükség. Ezek az okoseszközök nagy segítséget jelentenek, de érdemes szakemberre bízni az adatok kiértékelését. Az okosgyűrűtől kezdve az okosmatracig nagyon sok mindent vehetünk már igénybe.
Olyan dolgok is állhatnak a rossz alvás hátterében, amire nem is gondolnánk?
Előfordul, hogy az érintettek nem kapcsolják össze az őket ért korábbi traumákat azzal, hogy rosszul alszanak. Egy női betegem például azt követően kezdett el rosszul aludni, hogy elhatározták a párjával, gyereket szeretnének. Aztán a beszélgetéseinken kiderült, hogy bár a saját szüleire nagyon jó szülőkként emlékezett, de kitörölhetetlen emlék maradt, hogy mindig éjszakára tették a vitáikat, hogy a gyerekeket kíméljék. Persze ő sokszor mégis hallotta őket, sőt, gyerekként azt gondolta, hogy ő is hibás a veszekedések miatt. Ahhoz, hogy újra jól aludjon, el kellett jutnia annak a megértéséig, hogy a szülei vitáiról nem ő tehetett. Egy másik hölgy számára pedig az okozott traumát, hogy egy alkalommal elaludt, miközben idős, beteg édesanyjára vigyázott, aki le is esett az ágyról. Hiába nem lett emiatt baja az édesanyjának, még évekkel az anyja halála után sem tudott jól aludni, mert attól félt, hogy ha elalszik, akkor valami baj történik, amit nem vesz észre. Először mindig meg kell érteni, hogy mi miért történik, mi van a háttérben – akár pszichológus segítségével –, és utána érdemes technikákat tanulni egy alvásterapeutától, amelyekkel javíthatunk az alvásunkon. Általánosságban elmondható, hogy gyakran azok stresszelnek, akik nagyon lelkiismeretesek. Ők éjszaka felébrednek a munkával kapcsolatos gondolataikra.
A gyerekek számára még mi sem természetesebb, mint az alvás. Mi romlik el az évtizedek alatt, hogy aztán felnőttként gyakran már küzdeni kell a jó alvásért?
Thomas Edison 150 évvel ezelőtt feltalálta a villanykörtét… ez pedig teljesen megváltoztatta a világot. Az agy evolúciója viszont tízezer években mérhető, vagyis nem elvárható, hogy adaptálódjon ahhoz, hogy sötétben is tudunk nappali fényt csinálni és dolgozni, gyárakat működtetni. Aztán a számítógép megjelenése csak fokozta ezt a helyzetet. Az éjszakai műszaknak olyan jelentős hatása van az emberi szervezetre, hogy a WHO 2015-ben egyenesen rákkeltő hatásúnak nyilvánította, mert bizonyos ráktípusok nagyobb arányban alakultak ki az éjszaka dolgozóknál.
Mi az orvosi háttere a rossz alvás és a súlyos betegségek közötti összefügésnek?
Számos resztoratív, újjáépítő folyamat alvás közben zajlik. Az úgynevezett natural killer sejtek is éjszaka a legaktívabbak, akkor kezdik el felfalni a betolakodókat, amelyeket észlelt az immunrendszerünk – ezért is tapasztalhatjuk, hogy sokszor egy jó alvást követően reggel jobban érezzük magunkat. Ha ez a folyamat elmarad, akkor gyulladások keletkeznek a szervezetben, amelyek aszerint okoznak problémát, amire mi genetikailag hajlamosabbak vagyunk. Az embernek van egy biológiai órája, ami egy mesteróra, és ennek a működése azon alapszik, hogy a szem mennyi fényt érzékel. Ez a mesteróra küldi a jelzéseket a szövetek felé, hogy mikor lehet pihenni vagy megújulni. Például maga a DNS is egy kissé mindig megújul. A kromoszómák végén van egy védősapka-szerűség, amit úgy hívnak, hogy telomer, ami minden sejtosztódáskor picikét megrövidül, és úgy tűnik, hogy a krónikus alváshiány gyorsítja ezt a folyamatot. Ezek a rövidebb telomerek pedig rövidebb sejtélettartamot és gyorsabb biológiai öregedést okoznak. Akár azt is mondhatjuk, hogy a krónikus alváshiány olyan, mintha bevettünk volna egy öregedés gyorsítót. A regeneráció szempontjából ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy az alvás melyik fázisa szenved hiányt.
Melyik fázis a „legértékesebb”?
Az számít leginkább, hogy mennyi a mélyalvásunk. A fent említett folyamatok is általában mélyalvásban zajlanak.
Biztosan nehéz erre általánosságban válaszolni, de létezik olyan szintű kialvatlanság, stresszesség, amikor szükségesnek tartja a nyugtatók, altatók szedését?
Igen, annál ugyanis rosszabb nincs, minthogy valaki nem alszik, ezt az állapotot kezelni kell, ha szükséges, akkor gyógyszerrel – természetesen a szakma szabályai szerint eljárva, figyelembe véve az esetleges egyéb betegségeit. Fontos megkülönböztetni, hogy valakinek alváshigiénés problémája van, vagy alvásbetegsége. Az előbbi olyasmi, mint amikor valaki azért nem érzi jól magát, mert egészségtelenül táplálkozik, és elég egy dietetikussal konzultálnia, az általa előírt étrendet követnie ahhoz, hogy jól legyen. Az alvásbetegség viszont már az a kategória, amit kezelni kell, akár gyógyszerrel is.
Ha csak a ma emberére jellemző állandó készenléti állapot okozza a rossz alvásunkat, akkor hogyan segíthetünk magunkon?
Érdemes megtanulni az úgynevezett paraszimpatikus tónus fokozását (a paraszimpatikus idegrendszer feladata a szervezet nyugalmi helyzetének a visszaállítása). Léteznek erre légzéstechnikák, de amit én szoktam javasolni, az a hideg stimulus. A reggeli zuhanyzás utolsó egy perce történjen hideg vízzel, majd a csapnál is még külön mossuk meg az arcunkat, nyakunkat szintén jéghideg vízzel, sőt ezzel a vízzel gargarizáljunk is. Kezdjük mindig így a napot, de ezt a technikát a nap bármely szakában bevethetjük, amikor úgy érezzük, hogy felmegy bennünk a pumpa. Ezzel a bolygóideget ingereljük, és arra serkentjük a szervezetet, hogy többet termeljen az adrenalin ellenanyagából. Elalvás előtt használjunk vörös fényt, csak mértékkel vacsorázzunk és ne igyunk alkoholt. Az alkohol ugyanis hiába altat el, de nem enged le mélyalvásba. 14 óra után pedig már ne igyunk kávét, mert igaz, hogy a kávénak számos jó hatása van, de délután fogyasztva már befolyásolja az alvásunkat. Úgy szoktam mondani, hogy kerüljük az alvásrablókat.
Fotó: Getty Images
