A demencia a társadalom elöregedésével együtt egyre súlyosbodó probléma. Az okokat folyamatosan kutatják, a JAVA Internal Medicine pedig előállt egy olyan eredménnyel, amely összefüggésre világít rá a szálló por mértéke és a demencia kialakulása tekintetében.
A kutatás közel 28 ezer amerikai résztvevőt vizsgált 1998 és 2016 között. Ebben az időszakban az alanyok körülbelül 15%-ában, 4105 emberben fejlődött ki demencia. Ők mindannyian az Egyesült Államok olyan területein éltek, ahol magasabb a szálló por PM2.5 koncentrációja. A kutatók büszkék az elért eredményekre, mert úgy vélik, Amerikában elsőként mutattak rá a légszennyezés és a demencia közötti kapcsolatra. Az eredmény ráadásul ott a leginkább szembetűnő, ahol a vizsgált időszakban a szennyezés jelentős része valamilyen mezőgazdasági folyamat, vagy sok erdőtűz eredménye.
PM2.5
A két és fél mikronos méretű szemcséket nevezzük PM2.5-nek. Hogy az arányokat érzékeljük: az átmérőjük körülbelül harmincszor kisebb az emberi hajszálénál. Apró méretük miatt a légzőszervünkben mélyebbre tudnak hatolni, és kicselezve minden, szervezetünkben lévő védekező mechanizmust eljutnak a tüdőnkig. Ezért jóval veszélyesebbnek számít az ugyancsak mért PM10-nél: ahelyett, kilélegeznénk őket, megtapadnak a tüdőben vagy a véráramban, és például szív- és érrendszeri problémákat vagy légúti megbetegedéseket okozhatnak (pl. asztma vagy tüdőrák). Egy-egy erdőtűz akár száz kilométeres távolságban is megnövelheti a levegőben lévő PM2.5 koncentrációt. Éves átlagos egészségügyi határérték létezik rá, ez jelenleg 25 μg/m³.
Csak egy lélegzet
Dr. Sara Dubowsky Adar, a Michigan Egyetem Közegészségügyi Iskola epidemiológiai tanszékének alelnöke a CNN-nek nyilatkozva elmesélte, hogy nagyon meglepődött az eredményt látva, ugyanakkor hamar rádöbbent az okokra: „A kutatás során az agyra gyakorolt hatást vizsgáltuk.
A mezőgazdaságról jól tudjuk, hogy sok növényvédőszert használnak. Ezek az állatok számára idegmérgek, de mint látjuk, ezeknek az apró részecskéi hatással lehetnek az emberekre is.
A futótüzek során pedig nem csak az erdők égnek, hanem az otthonaink és például a benzinkutak is. Ezek füst formájában visszajutnak hozzánk, és belélegezzük őket.”
Hogy a jelenlegi következtetések mennyire valóságosak, jól alátámasztja, hogy a világon más kutatások is hasonló konklúziókat vontak le. Például 2016-ban Kanadában 6,6 millió embert vizsgálva arra jutottak, hogy azok, akik közelebb laknak valamilyen főútvonalhoz, 7%-kal nagyobb eséllyel lesznek demensek. Angliában azt állapították meg, hogy 1,4-szeres az esélye a betegség kialakulásának, ha nagy az éves légszennyezettségi kitettségünk.
Egyelőre viszont nem tudni, mi okozza a konkrét összefüggést. Csupán teóriák léteznek, mint például, hogy az agyba jutó PM2.5 részecskék neuronális sejthalált okoznak, és ez végeredményben demenciához vezet. A jelenlegi eredmények mindenképp előrevetítik, milyen irányban kell folytatódnia a kutatásoknak, hogy végül felfedjék az ok-okozati összefüggéseket.
Milliókat érintő probléma
Jelenleg a világban több mint 55 millióan élnek demenciával, ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több mint 10 millió új embernél fedezik fel a tüneteket. A WHO úgy véli, ez a szám még tovább fog emelkedni a népesség elöregedésének köszönhetően, hiszen a tünetek – a gondolkodás, érzelmek és társas képességek kimutatható hanyatlása – jellemzően 60 éves kor felett jelentkeznek először, és egyre rosszabbodnak a kor előrehaladtával. A demencia leggyakoribb ismert oka jelenleg az Alzheimer-kór.
A légszennyezés számos országban jelentős probléma. Bár sokaknál vannak törvények és különféle szabályozások (például Budapesten akkor van szmogriadó, ha három mérőállomáson egy időben a mért légszennyezettség koncentráció meghaladja a 75 μg/m³-t), világviszonylatban folyamatosan nő azoknak a napoknak a száma, amelyeket a WHO rendkívül szennyezőnek minősít. Csak az Egyesült Államokban, 2011-ben több mint százezer idő előtti halálesetet kötöttek közvetlenül a légszennyezéshez. És bár sokat segíthetne, ha az utcára FFP maszkban lépnénk, mint a már-már elfeledett COVID-os időkben, vagy ha légtisztító eszközzel szerelnénk fel az otthonunkat, a hosszú távú megoldást mégis az egységes szabályozások, és azok kötelező érvényű betartása és betartatása jelenthetné.
Fotók: Pexels
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: őseink lábnyoma vezet a fenntartható élet felé?
