Nem pénzkérdés a boldogság
Azt, hogy a művészeteknek számos egészségügyi előnye van, régóta tudjuk. Már az őseink által készített barlangrajzok, faragott szobrocskák, a tűz körüli táncok és énekek is szorosan összefonódtak az egészséggel és a gyógyítással. Az elmúlt két évtized kutatásai pedig már pontosan beazonosították és számszerűsítették is a művészetek testünkre és lelkünkre gyakorolt jótékony hatását. Eszerint a rendszeres éneklés, a tánc, az olvasás, a kézműveskedés vagy más kulturális tevékenység előnyére válik a mentális egészségünknek, hiszen életkortól függetlenül kimutathatóan csökkenti a szorongás, a depresszió és a stressz tüneteit.
Sőt, a kutatások szerint, ha a hagyományos, antidepresszánsokkal és orvosi tanácsadással végzett kezelést valamilyen kreatív művészeti terápiával, például zeneterápiával kombinálják, csaknem kétszeresére nőhet a depressziós tünetek javulása.
A művészetek azonban megelőzésként is hasznosak lehetnek, hiszen azoknál, akik rendszeresen járnak színházba, koncertekre, múzeumokba, galériákba és moziba, felére csökken a depressziós tünetek kialakulásának esélye. Mindez független a társadalmi-demográfiai jellemzőktől, vagyis, hogy kinek mennyi pénze van, milyen genetikát örökölt és milyen életmódot folytat.
Így tesz boldoggá a művészet
Amikor művészetekkel foglalkozunk, nem történik más, minthogy megadjuk az agyunknak azt, amire szüksége van a boldogsághoz, vagyis ugyanazokat az öröm- és jutalomhálózatokat aktiváljuk az agyban, amelyeket az evés, a szex és a káros szenvedélyek működésbe hoznak. Az ilyenkor felszabaduló, dopaminhoz hasonló hormonok pedig javítják a hangulatunkat. Emellett a tánc, az éneklés, a kézművesség és az írás kielégítik azokat az alapvető pszichológiai szükségleteket, melyek elengedhetetlenek a mentális egészségünk megőrzéséhez. Ilyen például az autonómia, a kontroll és az uralom érzése. Nem véletlen, hogy a művészetek segíthetnek az érzelmeink szabályozásában, hiszen megnyugtatnak vagy, ha kell, akkor élénkítenek, ezáltal hatékonyabban kezeljük a stresszt.
A testünk és az agyunk is lassabban öregszik
A művészetek azonban nem csupán a mentális egészségünket támogatják, hanem nagyon hatékony edzést jelentenek az agyunknak is, hiszen megdolgoztatják az érzékszerveinket, a memóriánkat, de hatással van a mozgásunkra és a mintázatfelismerésre is. Idővel a rendszeres művészeti tevékenység erősítheti az agyterületek közötti kapcsolatot, sőt növelheti a szürkeállomány nagyságát is. Elég csupán amatőr szinten zenélni vagy festeni ahhoz, hogy az agyunk lassabban öregedjen. De már a könyvolvasás vagy egy kulturális eseményen, illetve egy előadáson való részvétel is úgynevezett „kognitív tartalékot” épít, és véd akár a későbbi demenciától is.
A művészetek azonban nemcsak a lelkünkre vagy egyes testrészünkre, hanem a testünk egész fiziológiájára hatással vannak. Amikor mélyeket lélegzünk énekléskor azzal erősítjük a légzőizmainkat, ami ugyanolyan edzés a tüdőnknek, mintha egy gyors sétát tennénk. A tánc pedig csökkenheti a vérnyomásunkat és a vércukorszintünket. De a művészeti tevékenységek javítják az immunrendszert, csökkentik a gyulladásokat és a krónikus fájdalmat, valamint megvédenek fizikai sérülésektől, melyek hatással vannak a fizikai és a mentális egészségünkre is. Sőt a kutatások szerint a művészeti tevékenységek befolyásolják a génexpressziót is, ami abban nyilvánul meg, hogy a művészetek iránt érdeklődők a biológiai órájuk szerint jóval fiatalabbak az életkoruknál.
A művészet életmentő is lehet
A feni számos előny ellenére azonban a művészet nem csodaszer. Mint sok más esetben, itt is fontos a mértékletesség, ugyanis például a hangos zene vagy a szürrealista művészet több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hozhat. Ennek ellenére nem túlzás azt állítani, hogy a művészetek megmenthetik az életünket, hiszen a nehéz helyzetekben olyan mentőövként szolgálhatnak, melyek átsegíthetnek akár még a látszólag lehetetlennek tűnő időszakokon is.
Legyen ezért egy zene vagy egy könyv a hangulatjavítónk, cseréljük le a reggeli ébresztőt egy dalra, ingázás közbeni pedig a telefongörgetés helyett olvassunk egy regényt. A történetek és a dalok által felszabaduló dopamin egyszerre tölt el örömmel és izgalommal, ami egyúttal oldja a bennünk felgyülemlő feszültséget.
Fotó: freepik.com; pexels.com
