Váratlannak tűnhet, de az epigenetika (az a tudományág, amelyben azt kutatják, hogy a környezeti hatások és egyéb külső-belső tényezők hogyan hatnak a gének működésére – a szerk.) szerint a társas kapcsolatok (szerelem, szeretet, barátság) azok közé az öt kulcsfontosságú tényező közé tartoznak, amelyeket aktiválni kell az optimális egészség érdekében, ameddig csak lehet. Ezek közé a tényezők közé soroljuk még a táplálkozást, a fizikai aktivitást, a stresszkezelést és az optimizmust is.
„A szeretet révén átalakíthatjuk a DNS-ünket” – árulja el dr. Valérie Leduc, a párizsi Maison Epigenetic társalapítója. „A szerelem a spirituális, fizikai és mentális szintünk összehangolása. A szeretettel genomunk feltárja legnagyobb potenciálját. Részt vesz a test homeosztázisában, egy specifikus neurobiológiát hozva létre, amely pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat. Az 528 Hz a szeretet frekvenciája, a DNS-javítás frekvenciája valódi gyógyító erővel!”
Mi zajlik a szerelmes ember testében?
Az orvos szerint először is el kell fogadnunk, hogy a lelkületünk befolyásolhatja a testünket. A gondolataink olyan erősek, hogy aktiválhatják vagy gátolhatják a sejtek fehérjetermelését. Mint mondja, a placebohatás az elme és a test gyógyító erejének bizonyítéka. Glen Rein amerikai sejtbiológus kísérletét idézi, aki arra kérte a vizsgálati alanyokat, hogy a haraggal és a feltétel nélküli szeretettel kapcsolatos gondolataikat genetikai kódot tartalmazó kémcsövek felé irányítsák. A haragot befogadó DNS összehúzódott, míg a szeretetet befogadó DNS kitágult.
„Egy romantikus kapcsolatban a dopaminerg neuronok túltermelése magyarázza a túlcsorduló energiát. A dopamin az izgalom, a meglepetés, a jóllét és az öröm molekulája. Ezt követi az adrenalin, amely a pulzusszám felgyorsulásáért felelős, és a noradrenalin, a stressz kémiai hírvivője, felszabadulása. Ezeket a hatásokat a dopamin és az oxitocin, a szerelemhormon ellensúlyozza. A kötődési hormonokat, a vazopresszint és az oxitocint az agy, a petefészkek és a herék szabadítják fel a fejben és más szervekben. A vazopresszin elősegíti a szív homeosztázisát, és magyarázza a jóllét érzését. Az oxitocin a kötődési hormon. A tesztoszteron a vágy hormonja, amely közvetlenül kapcsolódik az agy jutalmazó rendszeréhez, a dopaminhoz. Az ösztrogén nagyon erős vonzerőt fejt ki a nőkben az ovuláció során” – foglalja össze dr. Valérie Leduc, hogy mi történik egy szerelmes ember agyában.
A szerelem az immunrendszert is erősíti
Vajon hogyan válik hosszabbá és egészségesebbé az élet a szerelemhez kapcsolódó viselkedésünk által? Dr. Valérie Leduc kiemeli, hogy most már ismerjük a pozitív gondolatok és a boldogság jótékony hatását génjeink kifejeződésére, és ezáltal egészségünkre is.
„A közös tervek, a pozitív hozzáállás, a nevetés, a védelem és a biztonság érzése, és végül a szexuális együttlét mind endorfinok felszabadulását idézik elő, amelyek jót tesznek az egészségünknek. A stressz csökken és az immunrendszer megerősödik, amikor valaki szerelmes. Az empátia, a másik boldoggá tételének vágya és a kedvesség pozitív hatással bír, ellentétben a féltékenységgel vagy a bizalom hiányával. A szerelem azt jelenti, hogy kilépünk önmagunkból, és a legjobb önmagunk akarunk lenni. A szeretkezés pedig lehetővé teszi a kalóriák elégetését (átlagosan 200 kalóriát, ha fél órán át tart). Az immunrendszer megerősödik, az antitestszint 30%-kal magasabb, és a gyulladás csökken azoknál a pároknál, akik hetente legalább egyszer szeretkeznek. A szexuális kapcsolatok javítják az alvást az agy által – különösen az orgazmus pillanatában – felszabaduló endorfinoknak köszönhetően.”
Fotó: Pexels
