Mikor cseréltél utoljára ágyneműt? Ezért figyelj oda rá

Becsült olvasási idő: 3 perc
A friss ágynemű remekül hangzik, de nehezen vesszük rá magunkat a cserére. Pedig szó szerint több millió ok szól mellette. Szalóky Bálint írása.
Burst

hirdetés

Habár a kis szállodai szobák hosszabb ideig aligha komfortosak, egy vitathatatlan érv sokáig mellettük szólt: a Covid előtt teljesen természetes volt, hogy esténként friss törülköző és ágynemű fogadott bennünket. A járványidőszak és a klímaválság aztán arra ösztönözte a szállodákat, hogy különféle érvek mentén spóroljanak. Szerintük például leginkább azzal teszünk a bolygóért, ha nem várjuk el tőlük, hogy takarítsanak, vagy bármit lecseréljenek a tartózkodásunk alatt. Sőt újabban egyes helyeken külön összeget számolnak fel, ha sűrűbb takarítást szeretnénk, mint amennyit ők indokoltnak éreznek.

Pedig a szállodai komfortot leginkább az adja, hogy megszabadulunk a házimunkától. Szó se róla, az ágyneműcsere közülük az egyik legkellemetlenebb, a méretekből adódóan macerás a mosás és a cserefolyamat is. Az egészet nagyban egyszerűsítő szárítógép még mindig csak a háztartások töredékében hozzáférhető, ráadásul a költségén felül irtó sok helyet foglal. Igyekeztünk összeszedni az érveket, miért érdemes mégis hétről-hétre rászánni magunkat az ágyneműcserére.

Társas lények vagyunk

Életünk egyharmadát töltjük az ágyban, a testünk ebben az időszakban gyakorlatilag folyamatosan az ágyneműhöz ér. Bár nem látjuk, de számos kéretlen vendég alszik velünk. Egészen pontosan milliók: aprónyi baktériumok, vírusok, atkák és gombák érzik úgy, hogy nincs kényelmesebb a sötét, meleg, izzadsággal és elhalt hámsejtekkel teli helyeknél.

Bármilyen hihetetlen, naponta 500 millió bőrsejttől válunk meg, ami folyamatos táptalajt jelent a poratkáknak. Sajnos azonban nem minden ember viseli őket jól, és az ekcémás és asztmás panaszok egy része nekik tudható be.

2013-ban az amerikai Amerisleep nevű, ágyak gyártására szakosodott cég kísérleti jelleggel egy héttel korábban mosott párnahuzatokról vett mintát. Az így kapott eredmény kiábrándító volt: közel tizenhétezerszer több baktériumot találtak, mint egy átlagos WC ülőkén. Sajnos a számokon túl az okok sem túl bizalomgerjesztőek, ugyanis lakótársaink az élet teljes körforgását produkálják. Például az ágyunkban található poratkák ürülékét vígan lakmározzák a gombák. Az éjszaka folyamán a párnára hajtott fejünk egyszerre kínálja az izzadságnak köszönhetően a nedvességet, a testünk hőmérsékletének köszönhetően pedig azt a meleget, ami ideális ezeknek az életformáknak. Ráadásul a gombák simán életben maradhatnak 50 fokig. Így a 40 fokos mosás nem öli meg őket, sőt a mosásnak köszönhető nedvesség további növekedési potenciált hordoz magában, és amikor felrázzuk a párnát, a gombák gond nélkül szórják szét a spóráikat. Így akár évekig képesek életben maradni, fittyet hányva a tisztaságért tett törekvéseinkre.

A vasalás segít

Az asztmában szenvedők legalább fele allergiás az ágyban megbúvó Aspergillus fumigatusra, és akik korábban valamilyen tüdőbetegségben szenvedtek, azoknál nagyobb eséllyel kialakulhat valamilyen új, szintén tüdőt érintő kór. A jó hír, hogy bár az Aspergillus fumigatus a legyengült immunrendszernek tényleg jelenthet problémát, de spóráival az egészséges emberek 99,9%-a megbirkózik.

A BBC-nek nyilatkozó szakértő szerint amennyiben egészségesek vagyunk, a párnát illene kétévente teljesen lecserélni. A fenti betegségekkel küzdők azonban azzal járnak jól, ha három-hathavonta új ágyneműt vásárolnak. Ami a mosást illeti, a szakértők úgy vélük, legalább hetente érdemes ezt megtennünk. A vasalásról se feledkezzünk meg: lehet, hogy a mosási hőmérséklet nem éri el azt a hőfokot, amivel elpusztíthatnánk a betolakodókat, de a vasalással már tehetünk azért, hogy legalább ideig-óráig kevesebben legyenek.

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn